Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám
2006. JÚNIUS 4., VASÁRNAP RIPORT, INTERJÚ 7 körmendi gyérekgyilkosság Mániákusan próbálja igazolni ártatlanságát Tánczos Gábor, akit a 11 éves Zsófi megöléséért ítéltek el. A fiatalembert szinte csak az élteti a börtönben, hogy egyszer bebizonyíthassa, nem ő volt a gyilkos. „NEM BÍROK BELENYUGODNI" Tánczos Gábor azt mondja, akkor sem ismeri el a kegyetlen gyilkosságot, ha ezért cserébe három éwel korábban szabadulhat. Állítja: nem ő a tettes, de ha kijön a rácsok mögül, megtalálja azt, aki helyett börtönbe kellett mennie. Nem szabadulhat idén a körmendi gyerekgyilkosság miatt elítélt Tánczos Gábor. A napokban 27. életévét betöltő fiatalember azt mondja: akkor is be fogja bizonyítani ártatlanságát, ha csak 2011- ben kerül ki a börtönből. Nagy Eszter Dóra- Elutasították a fogházkérelmét, nem kerülhet idén szabadlábra. Csalódott?- Az indoklásban igen. Azért utasították el a kérelmemet, mert nem ismertem el a bűncselekményt, nem tanúsítottam megbánást. Mást nem tudtak felhozni ellenem, csak ezt. De mit ismerjek el, ha nem követtem el bűncselekményt?- Kedvezménnyel 2008-ban, e nélkül 2011-ben szabadulhat. Ismét felmerülhet a kérdés, hogy megbánta-e a történteket. Mi mond, ha ezen múlik, hogy 2008 vagy 2011?- Múljon ezen. Akkor nem kell! Nekem ne mondják meg, hogy válasszak két rossz közül. Ha elismerem, kimehetek. De olyat, amit nem követtem el, hadd ne ismerjek már el! Akkor nem érdekel semmilyen kedvezmény! Tőlem elvettek mindent! Ha valaki rossz ember és nem jó a magaviseleté, nem kap kedvezményt. De nálam ezzel nem volt gond, mégse kaptam meg.- Ön jó ember?- Betartom a szabályokat, megfelelek a feltételeknek. Erre gondolok, amikor jó embernek tartom magam. Tanúnak is azért -jelentkeztem, hogy segítsek.- 2008-ban vagy 2011-ben kiszabadul, de mi lesz utána?- Kérdés, hogy adnak-e esélyt. Hogy hány éves leszek, ha kikerülök. A kor nem mindegy. Ha előbb kapok esélyt, tudom mihez kezdenék, hova fordulnék. Vannak segítőim külföldön, mert ebben az országban értik, hogyan kell egy embert tönkretenni. Ha csak 2011-ben szabadulhatok, az igazságon kívül más már nem érdekel.- Kideríteni az igazságot?- Legalább azt a részét bebizonyítani, hogy nem én voltam a gyilkos.- És tudja bizonyítani?- Tulajdonképpen nem nekem kellene, hanem a hatóságoknak.- Ha a hatóságok oldaláról nézem: a gyilkos megvan, elfogtuk, elítélték, most tölti a büntetését.- Körmenden és környékén | nagyon sokaknak van elképzelő- g sük, sejtésük arról, akár több va- | riáció is, hogy ki volt a gyilkos. g De ki tudhatja, hiszen nem vizs- I gálják. A hatóságok ezt mondják: mi megtettük a dolgunkat.- Az emberek arra kíváncsiak, ki ölte meg Zsófit, és a jogerős ítélet alapján Tánczos Gábor neve mellé fűződött, hogy körmendi gyerekgyilkos.- Nincs ellenem bizonyíték. Ujjlenyomat, füllenyomat, hajszál, semmi se stimmel. Egyetlen közvetett bizonyítékot tudtak felhozni ellenem, a hibás bűnjelkezelést. Azt mondták, hogy az áldozat és az én ruhámon mikro- nyom-kereszteződések voltak. Tehát találkoztak a ruháink. Zsófi, az édesapja és az én ruhámat a rendőrségi tanúk szerint egy zsákban, ömlesztve szállították a fővárosba. A szakértő azt vallotta: soha ennyi anyagkereszteződést még nem látott életében.- És a beismerő vallomások?- Öt vallomás volt, köszönőviszonyban sincsenek egymással. Mindig is úgy alakultak a vallomásaim, ahogy megérkezett egy- egy szakértői vélemény. Ha az egyik szerint cserép volt az elkövetési eszköz, akkor azt mondtam. Ha kés, akkor kés. Végül éllel bíró tárgy lett belőle. Az emberek csak azt nézik, hogy van vallomás. De azt senki se nézi, hogyan keletkeztek azok a vallomások. A rendőrök ellen panaszt tettem, amiért kikényszerítették a vallomásaimat. Ezt a grafológus szakértők is alátámasztották. Végül a bíróság bizonyítottság hiányában megszüntette ellenük az eljárást.- Még mindig nagy az érdeklődés az ügy iránt, a fogházkérelem elutasításáról szinte minden újság és híradó beszámolt. Miért? Az emberöléstől a 13 éves szabadságvesztésig 1998. ÁPRILIS 1-JÉN brutális kegyetlenséggel otthonában meggyilkolták a 11 éves H. Zsófiát. Torkát fültől fülig elvágták. A lakásból nem tűnt el semmi Néhány nappal később Tánczos tanúként jelentkezett a rendőrségen, hogy tud segíteni a nyomozásban, mert hallott valamit aznap délután az áldozati lakásból, amikor barátjához ment látogatóba, ugyanabba a lépcsőházba. A tanú egyre gyanú- sabb lett, ellentmondásokba keveredett, így három héttel a gyilkosság után őrizetbe vették. 2002februárjában, a többször megismételt elsőfokú tárgyalások után végül jogerő sen 13 év börtönre ítélték. Az ügy azért vet fel még ma is kételyeket, mert az ítélet alapján Tánczos Gábor mindössze tíz perc alatt ölte meg H. Zsófiát, tüntette el a nyomokat, öltözött át és ment fel az egy emelettel feljebb levő lakásba a barátjához, aki semmit se vett észre rajta.- A Tánczos-ügy Jiem csak egy a sok közül.'Ráadásul az emberek is tudják, hogy talán nem mindenben stimmel a feltárása.- Ettől még nem lesz meg a tettes.- Igyekezni fogunk, hogy meglegyen. Én a bíróságon is megmondtam, imádkozzanak, hogy előbb találják meg, mint mi.- Miért is?- Komoly presztízsveszteség lenne sokaknak. Nem vetne rájuk jó fényt.- És mi lenne, ha megtalálná a tettest? Besétálna a rendőrségre?- Nem én egyedül, hanem mi. Én és a segítőim. Mert az biztos, hogy a nyilvánosság előtt zajlana. Egyedül nem mennék, legalább egy kamera elkísérne.- Arra a rendőrségre, amelyik meggyanúsította?- Ha valaki tudja, ki az elkövető, a rendőrségnek kell jelezni, nem?- Bízik a hatóságban, vagy inkább azért tenne így, mert jogkövető?- Bizalmam a magyar rendőrségben nincs. De így kell tenni.- Említette, hogy külföldre akar menni. Miért?- Nem csak emiatt az ügy miatt. Nem menekülök el, erre már korábban is gondoltam. Az ügy csak rátett egy lapáttal. A történtek után viszont senki se dicsekedne azzal, hogy konkrétan hova menne. Maradjunk annyiban, hogy megvan a helyem.- Ezért tanul nyelvet?- Nem. Próbálom szinten tartani a tudásomat, amit már korábban megszereztem. Sajnos itt nincs kivel beszélgetni, rossz, hogy csak a könyvekből tanulhatok. Angolul, németül, olaszul tanulok, belekóstoltam a szerb-horvátba és még az oroszt se felejtettem el. Az ügy kirobbanása előtt még a spanyolt is elkezdtem.- Hogyan telnek a hétköznapjai?- Nyelvtanulással. Újságokat, könyveket olvasok. Ezen túl mindig csak az ügy jár a fejemben. Engem hajt a vérem. Nem bírokr belenyugodni ebbe a minősíthe- teüen eljárásba.- Hogyan viseli a börtönt?- Egy külföldi csoport megkeresett, hogy filmet szeretnének forgatni az ügyről. Ha kimegyek, megcsináljuk. Kendőzetlenül, akkor talán sok mindenre fény derül.- Sokan hisznek az ön verziójában, de nagyon sokan nem. Hogyan fogadják majd otthon?- Amit eddig otthonnak neveztem, ott csak annyit tartózkodnék, amennyit feltétlenül muszáj. Egy perccel se tovább. Addig meg csak kibírom. Ebben az országban annyira tönkretettek, hogy képtelen lennék maradni. Ahogy lehet menni, megyek.- Voltak, akik elfordultak öntől?- Nem. Sőt, még többen fordultak felém. Az országból, de még külföldről is jöttek-jönnek a levelek. Itt az a lényeg, hogy el kellett ítélni valakit. Az, hogy ez én voltam, az véletlen.
