Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
4 2006. JÚNIUS 18., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA MADÁRIRTÁS: NEM VOLT MÁS MEGOLDÁS? influenza A baromfitermelők rémálma: ezerszámra irtották ki a szárnyasokat Bács-Kiskun megyében, ráadásul még azelőtt, hogy bebizonyosodott volna a H5Nl-es vírus jelenléte a szervezetükben. Kérdés, miért kellett ezt tenni, és ki fizeti meg a kárt? A hatóságok több mint 400 ezer szárnyast mészároltak le a héten, és a hét végére kiderült, hogy valóban H5Nl-es, emberre is veszélyes vírus okozta a járványt. A szakemberek szerint ilyenkor jobb irtani, mint beoltani a madarakat, és kockáztatni, hogy fertőzött baromfit együnk. Vég Márton Pénteken visszaigazolta a magyar állat-egészségügyi hatóságok előzetes feltevését a Nagy- Britanniában működő Weybrid- ge uniós kontroli-laboratórium, így biztossá vált, hogy a Bács- Kiskun megyei Bodoglár, Szánk és Móricgát településen a H5Nl-es - magas patogenitású, azaz nagy fertőzőképességű - madárinfluenza-vírus ütötte fel a fejét a háziszárnyasok között. A szakemberek már korábban biztosra vették, hogy az utóbbi vírustörzs tizedelte meg a délmagyarországi baromfiállományt. Az ezt bizonyító részletes teszteredmény megérkezése azonban gyakorlatilag nem változtat semmin, hiszen attól függetlenül csütörtökig úgy irtottak ki 440 ezer baromfit - beteget és egészségeset egyaránt -, mintha a H5Nl-es vírustörzs lenne a madárinfluenza-fertőzés okozója. Ugyanakkor az angliai tesztek elhallgattatták azokat a kritikus hangokat, amelyek szerint elhamarkodott volt a tyúkok, libák és kacsák drasztikus leölése, helyette vakcinázással, tehát oltóanyag beinjek- ciózásával kellett volna védekezni. „Járványveszély esetén nem lehet várni, azonnal intézkedni kell. Minél előbb meg kell akadályozni a vírus terjedését, hogy minél kevesebb gócban jelenjen meg a kórokozó” - mondta lapunknak Zarka Péter. Az OrszáBaromfiirtás Móricgáton. Az EU csak 1,5-1,6 milliárd forintos kárenyhítési igényt hagyott jóvá, Magyarország 8,6 milliárdot kér. A vakcinázás megelőzésre szolgál, a fertőzött egyedeken már nem segít. gos Állat-egészségügyi Intézet (OÁI) állatorvosa szerint ezért a hatóságok az egyetlen alkalmazható módszer szerint jártak el, amikor a három gócpont körül kialakított egy kilométeres sugarú, lokalizációs védőzónában az összes fertőzésre fogékony állatot kiirtották. Az OÁI baromfibetegségek osztályán dolgozó állatorvos több érvet is felsorolt, amely miatt a vakcinázás nem jöhetett szóba. „Az oltóanyag nem jelent százszázalékos védelmet, így előfordulhat, hogy a tünetmentes, de vírushordozó állat üríti a kórokozót, és ezzel újabb járvány forrása lehet” - fogalmazott a szakember. Zarka Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az oltás után legalább két hét szükséges ahhoz, hogy a szervezet „áthangolódjon”, vagyis ellenanyagot kezdjen el termeli, azonban a vírus 3-7 nap alatt végez az állattal, így pedig felesleges az oltás. A vakcinázás tehát csak megelőzésre szolgál, a fertőzött egyedeken már nem segít. „Másrészt jelenleg uniós tilalom vonatkozik a vakcinázásra, valamint technikailag is nehéz lett volna kivitelezni több százezer baromfi beoltását” - mondta az állatorvos. A csaknem félmillió szárnyas kiirtását végző 28 állatorvosnak és 60 kisegítőnek azonban nem lanyhulhat a figyelme, ugyanis Süth Miklós főállatorvos még csütörtökön úgy fogalmazott, hogy nem zárható ki újabb gócpontok kialakulása. Ezért a Bodoglár, Szánk és Móricgát köré vont 10 kilométeres megfigyelési körzetben még legalább két hónapig ellenőrizni fogják a baromfiállományt. A szűrővizsgálatok során elsősorban a takarmányfogyasztást vizsgálják, ugyanis elsődleges tünetként az étvágytalanság mutatkozik a beteg állatokon, de szintén baljós jelnek számít a bizonytalan, imbolygó járás is. Közben a madárinfluenza okozta károk mielőbbi enyhítését, megtérítését sürgették a baromfitenyésztők képviselői Budapesten, a Baromfi Termék- tanács pénteki küldöttgyűlésén. A feszült légkörű tanácskozáson megjelenő Gráf József agrárminiszter azonban nem tudott jó hírrel szolgálni a résztvevőknek. „A kormány mindent megtesz a lehetőségeken belül azért, hogy a termelők kárát a legnagyobb mértékben kompenzálja. Ugyanakkor az Európai Unió jelenleg csak 1,5-1,6 milliárd forintos kárenyhítési igényt hagyott jóvá a Magyarország által beterjesztett 8,6 milliárd forintos igényből” - mondta a tárcavezető. Gráf Józsefet csütörtökön több órán keresztül az Ország- gyűlés mezőgazda- sági bizottsága is meghallgatta, ahol már prognosztizálta a szűkmarkú brüsz- szeli döntést. Az uniós határozattól függetlenül a miniszter ígérete szerint a magyar kormány egy hónapon belül minden kárt szenvedett tulajdonost száz százalékban kárpótol. Nem zárható ki újabb gócpontok kialakulása, ezért folytatják a megfigyelést. Ehhez azonban mindenképpen költségvetési átcsoportosításra lesz szükség, ugyanis a büdzsében ilyen esetekre mindössze 250 millió forintot különítettek el, becslések szerint azonban a termelők közvetlen kára egy- milliárd forint körül lehet. A járvány terjedésének egyelőre sikeres és gyors megfékezése miatt ugyanakkor felültervezettnek bizonyult a védekezésre szánt hárommilliárd forintos keret, ugyanis ennek mintegy kétharmadát emésztették fel a kiadások. Az agrárminiszter bizottsági beszámolójában cáfolta azokat a kormányzati szándékokat, melyek szerint csak azok számíthatnak kártalanításra, akik betartották a szárnyasok biztonságos tartására vonatkozó szigorú szabályokat. „A csődben lévő baromfifeldolgozók közül viszont csak azokon tudunk segíteni, akik bizonyítottan a madárinfluenza miatt kerültek nehéz helyzetbe” - jelentette ki Gráf József. A károsultak újrakezdését ezeken túl 4 milliárd forintos keretből nyújtott hosz- szú lejáratú és kamattámogatott hitellel próbálja segíteni a kormány. A 440 ezer baromfi kiirtásával a Fidesz is egyetértett, de úgy látják, hogy a kártalanítás területén súlyos hiányosságok tapasztalhatók. „Úgy tűnik, az állam nem kártalanítja azokat az állattartókat, akiket a hatóságilag elrendelt szállítási tilalom sújt, és emiatt van jelentős veszteségük” - mondta pénteken Font Sándor. A parlament mező- gazdasági bizottságának fideszes elnöke hozzátette, hogy a törvény értelmében zárlat esetén a közreműködésre kötelezett gazdák is kártérítésre jogosultak. A karantén területén lévő telepekről ugyanis nem lehet kiszállítani termékeket, így exportálni is tilos az Európai Unió tagállamaiba. De egyelőre nincs visszaesés a hazai baromfifogyasztásban. Egy fertőzés diadalútja az első hongkongi gyanús esettől az orosz sztyeppéken át Európáig, és a madárfertőzéstől száznegyvenkét ember haláláig a madár influenza jelenlegi terjedését egy olyan mutálódott vírus okozza, amelyet először csak 1997-ben észleltek. Egy hongkongi madárkereskedés tulajdonosa került akkor kórházba súlyos influenzára utaló tünetekkel. Az orvosok A típusú influenza elleni kezelésben részesítették, de a vírus nem reagált a már bevált gyógyszerekre. A beteg - minden erőfeszítés ellenére - néhány nap alatt belehalt a fertőzésbe. Ekkor figyeltek fel a kutatók az új madárinfluenza-vírusra, amely a madarak székletéből a levegőbe jutva képes volt az emberek megfertőzésére is. ezután hat évig - szórványos eseteket kivéve - a fertőzés nem hallatott magáról, hogy azután 2003 végén meglepetésszerűen törjön rá Délkelet- Ázsia országaira. thaiföldön - és valószínűleg Kambodzsában is, de erről nem rendelkezünk megbízható információkkal - ezerszámra kezdtek hullani a baromfik. A struccokat is leölték Elgázosításra várva A fertőzés több esetben is átterjedt azokra az emberekre, akik szoros közelségben éltek a szárnyasokkal A költöző madarak hamar széthurcolták a vírust a térség országaiban. 2005-ben a vírus eljutott Oroszország távol-keleti régióiba, majd felbukkant Európában is. Következett Románia, Törökország Németország. 2006- ban a fertőzés megjelent Magyarországon is, először csak hattyútetemekből mutatták ki a H5 törzshöz tartozó vírust, majd májusban már a Bács- Kiskun megyei háziszárnyasok között is feltűnt a fertőzés. a madárinfluenza megjelenését pánik kísérte minden országban, több helyütt is komolyan visszaesett a baromfifogyasztás, a vírus ugyanis a jelek szerint egyre könnyebben terjed át emberre, és a betegség az esetek több mint felében halálos. Világszerte eddig több mint 20(km fertőződtek meg a madárinfluenza vírusával, és 142-en haltak bele a betegségbe.
