Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-17 / 140. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚNIUS 17., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 wmssmmm Balatonszentgyörgy minden roma gyermeket megjutal­maz a tanévzárón a helyi cigány kisebbségi önkor­mányzat. Az ünnepségen összesen 17 roma általá­nos iskolás vehet át aján­dékkönyvet. (ft) Barcs megkezdődött a há­rom estén át tartó blues- és jazz-fesztivál a városi sza­badidőközpontban. Az idei 6. zenei összejövetelen ki­lenc együttes lép színpadra; a nyitányon műsort adott Deák Bili Gyula is. (ga) Csokonyavisonta várhatóan egy héten belül befejeződ­nek a gyógyfürdőben a medencék felújítási mun­kálatai. Jelenleg a meden­cék díszburkolása folyik. Csik László polgármester elmondta: a beruházás mintegy tizenötmillió fo­rintból valósulhat meg, melyhez ötvenszázalékos önerőt biztosít az önkor­mányzat. (mg) Csorna megalakult a tele­pülésen a polgárőrség. Már a taszári rendőrőrssel is felvették a kapcsolatot. A 15 önkéntes a hivatásos rendőrök munkáját segítve járőrözik a faluban, (szá) Kaposvár a csík FERENC sé­tány útfelújítása miatt jú­nius 29-ig, a kivitelezés befejezéséig a menetrend szerint közlekedő 5F jelű autóbuszjáratok a városi fürdő-megállóhelyet nem érintik. A buszok helyette a Csík Ferenc sétányon, a fűrészüzem előtt állnak meg. (mk) LakÓCSa AZ iskola nyolcvan tanulója és tíz pedagógusa kirándult Keszthelyre. Négy település diákjai meg­nézték a Festetics-kastélyt, de jártak a Balatoni Múze­umban is. Az utazás költsé­geihez 150 ezer forintot BOMBI pályázaton nyert az intézmény, .(ga) Nagybajom befejeződött a város útjainak kátyúzása. Az önkormányzat másfél millió forintot költött a mintegyl7 kilométeres út­hálózat kijavítására. Ács Attila polgármester szerint jelenleg nincs egyetlen ká­tyú sem a városban, (szá) Kelendő a kerti szarvas Európa szinte minden ál­lamába exportálnak te­nyészállatokat a bó'szén- fai szarvasfarmról. A túl­éléshez azonban ez kevés, a kiutat a vadhúsfeldolgo­zásban látják. F. Szarka Ágnes Pannon Lovasakadémia, Szarvas­farm - hirdeti a tábla Kaposvár­tól alig húsz kilométerre Bőszén- fán. Ameddig a szem ellát, gondo­zott, nyírt gyep és kerítések, ka­rámok labirintusa. Kecskék és kisbárányok élvezik a napsütést, de szarvast egyet sem látni.- Csak az állatsimogatóban élnek szelíd szarvasok, a farm többi vadja nem kötődik az em­berhez. Nem háziasítottak, így bármikor, akár szabad körül­mények között, kint az erdőben is meg tudnak élni emberi se­gítség nélkül - mondta Nagy Já­nos ágazatvezető. - Mivel zárt körülmények között nőttek fel, ismerik a kerítést, így nem akarnak mindenáron keresztül­jutni rajta, de a vadászatuk ugyanolyan élmény, mint a va­don született társaiké. A szarvasfarm több mint húsz évvel ezelőtt létesült. Ab­ban az időben mesterségesen nevelték az állatokat. A jóhisze­mű erdőjárók is hozzájárultak az állomány kialakulásához, hi­szen az árván talált egy-két na­pos gidákat összeszedték és többségüket eljuttatták a szar­vasfarmra. Az erdőgazdaságok­tól is vásároltak napos borjakat. Tíz borjúval kezdték, ma 1450 szarvas él a telepen, közülük öt­száz a bika.- A mezőgazdaságból élők­nek akartunk választási lehető­séget biztosítani a kísérleti te­leppel - folytatta Nagy János. Szeretik a kenyeret A SZARVASSIMOGATÓBAN sem könnyű az állatokat be­cserkészni. Egyetlen mód­szer vált be: a szarvasok imádják a kenyeret. Ha meg­érzik a szagát, mint a kutya, követik és követelik. Nincs az az illatos széna, ami elté­rítené őket. Egy turista háti­zsákjában Pötyi, a fiatal szarvastehén megérezte a szendvics illatát. Addig sün- dörgött a látogató háta mö­gött, löködte, piszkálta a zsákot, míg megszerezte a hőn áhított csemegét- Az elképzelés az volt, hogy ne csak a hagyományos állattartás­sal és növénytermesztéssel le­hessen jövedelemhez jutni, ha­nem legyenek más alternatívák is. Abban az időben kimondot­tan a hústermelés volt a cél. Az Európai Unióban egyre inkább a biztonságos élelmiszer-előállí­tásra törekednek. Emiatt a ter­melést bonyolulttá és drágává teszik. A fogyasztónak joga van tudni, hogy a megvásárolt húst hol állították elő, mit fogyasztott az állat, kapott-e gyógyszert? Ezekre a kérdésekre a szabad Külföldről honi vadhús A BŐSZÉNFAI TELEPRŐL ÍS ke­rült Új-Zélandra gímszarvas. Az ottani genetikai állomány javítására használták. A Ka­pós nevű bika több mint 370 kiló testtömegével, 14-15 ki­lós hullottagancs-súlyával az egyik legjobb a farmról kike­rültek között. Jelenleg 3-3,5 millió szarvas él Új-Zélan- don és az onnan importált nagyon olcsó szarvashúsnak köszönhető, hogy a magyar vadhúspiac az összeomlás szélére került. Ebben szerepe lehetett Kapósnak is. területen élő vadnál nem lehet válaszolni. Ezért kell a zárt rendszer. A leggazdaságosabb módja a farmon való vadte­nyésztés: legyen ez gím-, dám­szarvas, vaddisznó, muflon. A Zselicben a vidékfejleszté­si, multifunkcionális mezőgaz­dálkodás kerül előtérbe, ami vé­di a természetet, a kultúrát, a hagyományokat. Ezért plusz ag­rárgazdasági, vidékfejlesztési támogatásokat lehet elnyerni. A bőszénfai szarvasfarmon ép­pen ezért a vadhústermelés he­lyett a fogyasztható végtermék­előállítással is foglalkoznak. A szarvasfarmról évente 200-250 tenyészállatot exportálnak egész Európába. Ehhez jó minő­ségű állomány kell. A belföldi vadaskertek is innen veszik vérfrissítésre az állatokat.- Mindezek mellett meg kell találnunk azokat a piaci rése­ket, ahova a termékeinkkel be­férhetünk. Éles versenyről van szó, de nem kell elsiratni a so­mogyi szarvast. Ugyan a vad­hús nem nevezhető hungari- kumnak, de az ebből készült szalámi, sonka, pörkölt már igen. Ha ez megbízható minő­ségű, akkor senki nem tud ve­lünk versenyezni - összegezte Nagy János. JEGYZET Áldás fentről igaza van a miniszterel­nöknek: van még lyuk az össznépi nadrágszíjon, tud még jobban takarékoskod­ni a magyar. Ez a keddi fel­hőszakadásnál jutott eszembe; szomszédom eső­kabátban, vödörrel a kezé­ben az autójához ballagott és akkurátusán mosni kezdte. Nem vitte drága au­tómosóba, még a kerti csa­pot is békén hagyta, az égi áldásra hagyatkozott. Egyet­értettem vele: a vízdíj eme­lése nem szerepel a Gyur- csány-csomagban, azért elég magas a nélkül is. HARMINCSZÁZALÉKOS gázárnövelés, 15 százalék­kal magasabb villany- számlák, újabb adók. Lá­tom a jövőnket. Odahaza befűtünk egy kis energia­fűvel vagy trágyával, a mó­dosabbak a fold hőjét tere­lik a radiátoraikba. Hor­dókkal bástyázzuk körül magunkat és esőistenhez imádkozunk. A villany- számla zsugorítására jobb híján visszatér apáink ké­tes értékű technikája: a családtagok folyamatos emlékeztetése arra, hogy megint égve felejtették a villanyt. A legjobban ak­kor járunk, ha eladjuk a kocsinkat, mert úgy nem kell autót mosnunk, ha a földünktől is megszabadu­lunk, locsolni sem kell. Rá­adásul ezzel a trükkel több adótól is megmenekülünk, s kiskert nélkül fagyasztó- ládára sem lesz szükség. EGYEDÜL AZÉRT AGGÓDOM, hogy valamiképp a politi­kusaink fülébe jut szom­szédom közteher-megkerü- lő magatartása. A végén még eszükbe jut a közép­kor és a füstadó. Kinézem belőlük, hogy megadóztat­ják az esőt, csak hogy az állam bevételeit növeljék. Ha ez nem elég a költeke­zéseikhez, akkor megadóz­tatható az összes többi csa­padék is. Majd következ­het a szél, a trágya, a föld­hő... Egy füst alatt. kereskedelem Hungarikum lehet a feldolgozott vadhúsból Bandi, a fiatal szarvasbika Lábodról került a szarvasfarmra. Barkás agancsát már nem fenyegeti veszély, mert felhagytak a levágásával Kilencszázötven év egy könyvben a Balatonról Van olyan kisiskola, ahol végleg kicsengettek tanévzáró Szeptembertől megint kevesebb pedagógusnak lesz munkája a megyében Korszakalkotó mű született, melyből megtudhatjuk, mi tör­tént a Balatonnal, illetve a Sió­csatornával az elmúlt több száz évben, mondta Varga Miklós víz­ügyi helyettes államtitkár Virág Árpád „A Sió és a Balaton közös története (1055-2005)” könyvét méltatva annak siófoki bemuta­tóján. Több évtizedes kutató­munkával készült az 550 oldalas mű. Német és angol nyelvű ösz- szefoglalókat is olvashatnak benne a külföldi szakemberek. Virág professzor monumentális alkotása mellett a Vízügyi Közle­mények különszámát is bemu­tatták az érdeklődőknek „Kevés a víz? Sok a víz?” címmel. ■ Keszthelyi Z. Horváth Miklós, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizs­gaközpont (OKÉV) régióvezetője azt mondta: egy általános iskolai tanárra Somogybán kevesebb, mint 10 diák jut, amíg Európá­ban 17. A szakember azt mond­ta: a megoldás az lenne, ha az ir­racionálisán nagy költséggel és rossz körülmények között mű­ködő felső tagozatokat megszűn­tetnék, az alsós oktatást azon­ban ahol csak lehet, megtarta­nák. Az állástalan pedagógusok száma az elmúlt három évben a megszüntetett iskolák számával együtt növekedett. Csaknem harmadával több tanár van munka nélkül, mint három éve volt. Jelenleg kétszáznál is több regisztrált munkanélküli óvó­nőt, általános és középiskolai ta­nárt tartanak nyilván Somogy­bán. Szigethy Marianna, a megyei pedagógus-szakszervezet titká­ra azt mondta: most is nagy a bi­zonytalanság, főként a falvak­ban dolgozó pedagógusok kö­zött. Sokan félnek a kormány ígéretei miatt. Az óraszámeme­lés ugyanis megintcsak azt je­lentené, hogy kevesebb tanár is elég. A szakszervezet természe­tesen kiáll a pedagógusok mel­lett, ehhez azonban részletesen ismernie kellene a kormány el­képzeléseit. Konecsni Sándor, a pedagó­gus-szakszervezet kaposvári tit­kára azt mondta: a megyeszék­helyen egyelőre semmit nem le­het érezni abból, ami a napi po­litikából következne. Mindössze két tanulócsoport szűnt meg, de az sem a költség, hanem a gyer­meklétszám csökkenése miatt. A szakszervezeti vezető szerint a kormányzat oktatáspolitikájá­val kapcsolatos hírek egyelőre el­lentmondásosak. Azt azonban elhibázott lépésnek tartaná, ha az iskolaigazgatókra hárítanák az óraszámemelés felelősségét, mint ahogy azt is átgondolásra érdemesnek ítéli, hogy az új tan- delkezik, hogy már a harmadi- évtől folytatódjon-e az a meg- kos kisiskolásokat sem lehet a kezdett oktatási modernizáció, szülők beleegyezése nélkül meg- amely többek között arról ren- buktatni. ■ Fábos Erika Kölcsöntanár visszajár az iskolaigazgatók tapaszta­lata szerint egyre nehezebb megoldani a szakos ellátást a felső tagozatokon. Ennek az az oka, hogy a többszakos taná­rok nyugdíjba mennek és las­san elfogynak az iskolákból. Az egyszakos pedagógusok­nak nehéz kitölteni a kötelező óraszámát, így például Kapos­váron több olyan szaktanár is van, aki két iskolában is tanít. Virágcsokor a jó szóért, tudásért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents