Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
A VASÁRNAP REGGEL SZÍNHÁZI MELLÉKLETE ___________ ^ / v Elbúcsúzott a West Side Story, jön a Csókos A HÉTEN JÁTSZOTTÁK Utoljára a Budapesti Operett Színház és a Thália Színház közös produkciójában 2002 őszén bemutatott West Side Story című musicalt. A két szín- ; ház a jövő évadban a kiasz- j szikusnak számító Csókos asszonyt mutatja be a Tháliában. A West Side Story főszereplői (köztük Dolhai Attila, Kékkovács Mara, Bereczki Zoltán, Szinetár Dóra) ezért az előadás végén átadták a jelképes stafétabotot a Csókos asszony főszereplőinek, Huszti Péternek és Fischl Mónikának. Csizmás Kandúr- és Carmen-ünnep Miskolcon CHARLES PERRAULT Csizmás Kandúr című darabját ötvenedszer mutatták be a Miskolci Nemzeti Színházban, számukra Majoros István rendező dolgozta át a mesét. „E 17. századi sikertörténet akár tananyag is lehetne azokban a felsőfokú tanintézetekben, amelyekben a gyors érvényesülés leghatásosabb módszereit oktatják”- mondta a rendező a Kamaraszínház produkciójáról. Bizet Carmenjének huszonötödik előadását is ünnepelhették Miskolcon. Bohózat: család ellen nincs orvosság A professzor és a titkos szerető ray cooney Család ellen nincs orvosság című komédiáját mutatta be a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. A kétrészes darabot Lendvai Zoltán rendezte, a főbb szerepeket Bárány Frigyes, Petneházy Attila, Gosztola Adél, Pregitzer Fruzsina játssza. A klasszikus bohózat egy példás családi életet élő professzorról szól, akinek egyik konferenciáján megjelenik tizennyolc éve nem látott szeretője szerelmük gyümölcsével. Nyári Hyppolit a Petőfi Színházban A BUJTOR ISTVÁN RENDEZTE Hyppolit, a lakáj című zenés vígjátékkal indul a Nyári Színház a soproni Petőfi Színházban június 17-18-án. Csiky Gergely A nagymama című darabját június 20- 21-én játsszák Bor József rendezésében. Az osztrák kritikusok akkora sikernek tartották Németh Sándor Béni gróf-alakítását, hogy szerintük mostantól kezdve a Csárdáskirálynőt Bóni gróf címmel kellene játszani A magyar Fred Astair Bécsben operettsztár A volt osztrák pénzügyminiszter gyakran meghívta a nyaralójába Tizenkét éve sikerei csúcsán igazolt Bécsbe Németh Sándor. Azóta a császárváros operettsztárja. Csontos Tibor- A napokban vette át Bécsben az osztrák Érdemkereszt a Tüdományért és Művészetért kitüntetést. Hídja, mi szerepelt az indoklásban?- A bécsi operett magas fokú műveléséért, az osztrák kultúra megismertetéséért végzett munkásságomért kaptam dr. Heinz Fischer köztársasági elnöktől. Meglepett, igaz, huszonnégy éve vagyok a bécsi Volksoper tagja.- A laudációt az egykori pénzügyminiszter, dr. Hannes Androsch tartotta. Ennyire jó barátok lennének?- Még a nyolcvanas évek elején a Raimund Theater Csárdáskirálynőjében játszottam Bóni grófot, feleségem, Magisztra Gaby Bischof volt a partnerem mint Stazi grófnő. Az előadást dr. Androsch és családja is megnézte. Igazi sikerszériám volt akkoriban, hiszen az év zenés színészének választottak, a kritikusok Fred Astairként emlegettek, írták, a Csárdáskirálynőt Bóni gróf címen kellene játszani. Dr. Androschék meghívtak magukhoz vacsorára, később nyaralójukban is többször vendégül láttak bennünket.- Az ünnepségen megjegyezte, megtiszteltetés a kitüntetése, mégis elsősorban magyar művésznek érzi magát.- Amióta Bécsben élek, ezt mindig is hangsúlyoztam, s ez a jövőben is így lesz. Magyarországon nőttem fel, ott lettem azzá, aki most vagyok, de itt mindent a nulláról kellett kezdenem. Azt hiszem, itt is sikerült.- Az ön császárvárosa mégis Budapest volt, hiszen 1989 és 1993 között a Fővárosi Operett Színház igazgató-főrendezője, a műfaj egyik legnépszerűbb császára lehetett. Miként emlékszik erre az időszakára?- Igazgatóként egy ízig-vérig profi társulat megteremtése volt a célom, igyekeztem a legjobb rendezőkkel dolgozni, amilyen Szinetár Miklós, Vámos László is volt. Úgy éreztem, zeneileg is fejlesztenem kell a színházat. Megítélés dolga, mennyire sikerült, de eljövetelem előtt sikerszínházként működött az Operett: akkor ment az Őrült nők ketrece, A cirkuszhercegnő, A muzsika hangja. Emelt fővel jöttem el, talán nem véletlenül mondta az utánam következő igazgató, Szinetár Miklós, hogy ezzel a repertoárral könnyű dolga lesz.- Viszont sikerei csúcsán, 1994-ben kiköltözött Bécsbe.- Ha valaki a Ferencvárosban játszik, de hívják a Bayern Münchenbe, vajon melyiket választja? Vezető pozícióból mentem Bécsbe, játékosként kezdtem újra. Átigazolásom másik oka, hogy a város akkori vezetői elvárták, hogy „karcsúsítsak”, küldjék el 50-80 embert. Ezt nem akartam megtenni. Ezen kívül igazságtalanul lőttek rám a sajtóból. Érzékeny színész és nem kemény igazgató vagyok és akarok lenni.- Lehet, hogy elfeledkeztek önről a budapesti Operettben?- A kérdésre én nem tudok válaszolni. Az Operettszínház Németh Sándornak köszönheti nemzetközi hírnevét Németh Sándor a budapesti Operett nemzetközi hírnevét is megalapozta. Neki köszönhetően Németországban és Japánban turnéztak. Budapesten musicalt játszottak, külföldön pedig évi száztíz előadásban operettet. Főleg Németországban, különösen Münchenben szerették a társulatot, de sokat voltak Franciaországban, Olaszországban és Svájcban. A japánokkal két és fél évig tárgyalt, de gyümölcsét az új igazgató aratta le. Az operett olyan, akár a tokaji bor vagy a libamáj hungarikum Az egyetlen gond, hogy nincsenek új, a mai kornak megfelelő operettszerzők Az operett ma is piacképes áru, pedig sokan megvetik, mások semmibe veszik a műfajt. Gyakran hallani olyan véleményeket is, amelyek az operett tetszhalott állapotára utalnak. Tény, hogy évtizedek óta egy helyben topog a műfaj; nincsenek új, a mai kort megszólítani képes szerzők, ráadásul a fiatalok egy része nem hallott sem Offen- bachról, sem Lehárról. Mások viszont a műanyag kultúrára ráunva lesznek operettfüggők. A műfaj pontosan olyan, amilyennek mutatja magát. Azaz operett címén mindig, mindenkor olyan zenés, táncos vígjátékkal van dolgunk, amelyben prózai dialógusok, dalbetétek és önfeledt táncjelenetek váltják és erősítik egymást. A műfaj hazai pártolói, lelkes hívei szerint a díszes kiállítású előadások, a könnyed, fütyülhető dallamok, az egyedülálló színpadi látvány, no és a hagyományőrző arisztokratizmus együttes hatása váltja ki azt az eufóriát, amelyet a Csárdáskirálynő vagy a Cigánybáró alatt érez a publikum. Nem titok, a magyar operettre ma is nagy az igény. Halasi Imre, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója szerint „eladható, akár a tokaji bor vagy a libamáj”. Ez a sokszor lenézett műfaj, ha tetszik, ha nem, színházkultúránk első számú exportcikke, hungarikum. Mindennaposak a japán vagy tengerentúli meghívások, vendégjátékok. John Schofield, a Kálmán Imre jogait képviselő ügynökség vezetője nagy tisztelője a Budapesti Operett Színháznak. Ő nemrég a következőt sürgönyözte: „Minden tiszteletem az együttesé, s büszke vagyok arra, hogy a mi darabjainkat választották. Nagy örömmel várom, hogy ismét alkál- mam nyíljon arra, hogy az együttes további előadásait megnézhessem". ■ Sz. Z. A.
