Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-26 / 122. szám

SOMOGYI HÍRLAP- 2006. MÁJUS 26., PÉNTEK 11 SOMOGYI GAZDASÁG A jól képzett szakácsokért versengenek a Balatonnál Leckét adnak a kabinetnek terv A gazdálkodók számára kellemetlen szabályokat módosítanák Újra osztanák a lapokat a hazai tejfeldolgozók a szűkülő piacon- Nem szakácsból, jó és képzett szakemberből van kevés a Bala­ton partján - véli Borosán Beáta felnőttképzési szakértő. Huszon­nyolcán tettek szakácsvizsgát a minap Balatonfenyvesen gyakor­lati képzésük végeztével. Szinte mindegyiküknek van már szer­ződése leendő munkahelyével. A balatonboglári felnőttképző cég bázisán továbbra is tucatszám lógnak a falon az állásajánlatok. Mire Balatonfenyvesen levizsgáztak a szakácsjelöltek, állást is találtak- Szakácsból sosincs elég - így Borosán Beáta. - Ma már azonban a sokat tudó, fiatal vagy fiatalos, mindenesetre ma­gát folyton képző, az újra fogé­kony szakembereket keresik. A balatoni vendéglátósok ráérez- tek: ők azok, akik meg tudnak felelni a vendégek egyre növek­vő igényeinek. ■ Fónai I. Támogatott Koppany-völgyi kitörési pontok A Koppány-völgye kistérség fej­lesztési tanácsa elfogadta a 2007-15-ig szóló területfejleszté­si koncepciót: a terv célja a kö­zép- és hosszú távú fejlesztési el­gondolások és lehetőségek ösz- szehangolása. Nagy László kistérségi megbí­zott azt mondta: a hátrányos helyzetből való kilábalásnak, a kistérség új növekedési pályára állításának csak az érintettek összefogásával, a külső kapcso­latrendszerek megerősítésével vannak jó esélyei. ■ Krutek J. Rejtély, kaland, véres ver­seny: Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségé­nek (Mosz) főtitkára sze­rint a mai magyar mező- gazdaság sokféleképp jel­lemezhető. Harsányi Miklós- Milyen agrárpolitikát sürget a Mosz az új kormánytól?- Nagy lecke vár a megalaku­ló kabinetre - mondta Horváth Gábor. - A magyar mezőgazda­ság az európai uniós csatlako­zást követően speciális helyzet­be jutott. Hatások sokasága érte az ágazatot, bizonyos jelek arra utalnak, hogy a felkészülés nem volt tökéletes. Sok olyan ügy lé­tezik, amely a rendszerváltás óta elvarratlan.- Milyen szálakra gondol?- A földkérdésre. A gazdál­kodók csaknem fele társas vál­lalkozás; több mint százezer em­bert foglalkoztatnak és nem ve­hetnek földet. Ez képtelenség.- Hogyan oldanák fel ezt a képtelenséget?- A kiszolgáltatott helyzetnek véget vetnénk. A felek öt, tíz év­re megköük a földbérleti szerző­dést, de ha új tulajdonos kerül a képbe, aki ügyeskedve kijátssza a földtörvény szabályait, borul az addigi rend. A termelők így nem tudnak gazdálkodni.- Mi aggasztja a termelőket?- A piac hiánya. Az agrárter­mékek elhelyezése nehéz. Véle­ményünk szerint ez két dolog­tól függ: azon az árszínvonalon, amelyen a mezőgazdaság ter­mel, bármilyen agrárcikket ne­héz értékesíteni. Az érthetőség kedvéért a háttér: az elmúlt 15 évben az agrárium hatékonysá­ga nagyot romlott. Másfelől az EU-belépésre nem készültünk fel rendesen. Nincsenek meg azok a szervezetek, amelyek a piacon megvédenék a termelőt.- A Mosz megyei és országos vezetősége mit javasol?- Intézkedések sorozatát hoz­nánk meg, és az elejétől a végé­ig levezényelnénk. A földtörvény esetében olyan módosítást ja­vaslunk, amely biztosan szava­Horváth Gábor: képtelenség, hogy nem azé a föld, aki megműveli Nyolcvan évet dolgoztak a mezőgazdaságért tolja, hogy a föld ne a spekulá­ció tárgya legyen. Azokat segít­se, akik valóban gazdálkodnak. Folytatnánk, amit a miniszter elkezdett: minden létező jogi eszközzel megvédenénk a hazai piacot. Akkor is, ha a lépést má­sok nem szívesen nézik.- A kritikával sem szoktak fukarkodni.- Komplett programjavaslatot állítottunk össze. A földviszo­nyokban védelmet, biztonságot kérünk a bérlőknek. A kormány­zatnak nagyon gyorsan lépnie kell azért, hogy a Magyarorszá­gon megtermelhető gabona hasznosuljon. Ha az az energeti­kai célú felhasználást jelenti, ak­kor arról gondos-kodjon, ha uni­ós exportsza-bályokról van szó, akkor a kabinet erről in­tézkedjen. E té­ren mellesleg nem lehet szerkezetet váltani; a gabo­nának Magyaror­szágon nincs alterna­tívája.- A megyei szervezet felmérése szerint 39 taggazdaságból 8 veszte- _ iges. A többiek nyeresége az 500 millió forintot sem éri el, miközben a forgalmuk meg­haladta a 22 milliárd forintot.- De a termelőket kötelezettsé­gek terhelik, hiteleket törlesz- tenek; bár most javult a hely­zet, nagyon szerény a nyereség a megyében és országosan is.- Milyen lesz az aratás?- Egy bölcsesség szerint ha az ország tavasszal a vízzel küsz­ködik, általában jó lesz a gabo­natermés. Azzal számolhatunk: a kalászosok hozama átlagon fe­lüli lesz, a többi kiszámíthatat­lan. A kukorica most kel. A MEGYEI AGRÁRTALÁLKOZÓN kitüntetett Baksa Sándor, a magyaratádi Barátság szövet­kezet nyugalmazott elnöke és Horváth István, a nagyatádi szövetkezet korábbi vezetője Mosz-emlékérmet kapott. Ket- ten együtt több mint 80 évet töltöttek az agráriumban.- 1969-ban helyezkedtem el a magyaratádi tsz-ben - emlé­kezett Baksa Sándor. - A szö­vetkezet fejletlensége ellenére is biztonságosan gazdálkod­tunk. Azt is tudtuk, hogy há­rom év múlva mennyit fizet­nek egy tonna búzáért. A pi­acgazdaságban az alapvető termelőeszköz, a föld sincs a tulajdonukban. Ez persze csak egy a termelők nyakába szakadt sok gond közül. Úgy érzem, egyre rizikósabb lett a gazdálkodás.- Lesz idén gabonabomba?- Nem, évekkel ezelőtt hatás­talanították.- Agrárkörökben megkongat­ták a vészharangot: állítólag szűkös a raktárkapacitás.- Tavaly egymillió tonna kapacitású korszerű tároló épült. Megint élére állunk egy kezdeményezésnek, amely a gabona energiacélú felhaszná­lását szolgálja. A tejfeldolgozók egymást tapos­sák a kereskedők kegyeiért foly­tatott harcban - foglalták össze tapasztalataikat a tejipari cégek képviselői csütörtökön, a tej vi­lágnapján. Sok ellenlábasa van a feldol­gozóknak, mondta Francz Re- zsőné, a barcsi Dráva-Tej Kft. ügyvezető igazgatója. A fenn­maradásért dolgozó vállalatve­zetők szerint ennél mélyebbre talán nem is süllyedhet az ágazat. A Magyarországon tavaly megtermelt 1,9 milliárd liter tejből Somogy 68,5 millió liter­rel részesedett, tájékoztatott Varga Gábor, a megyei földmű­velésügyi hivatal vezetője. A nagyméretű tehenészetekben 2000 óta napjainkig folyamato­san nőtt a tejtermelés.- Tény, hogy manapság több árut adunk át a tejiparnak, mint öt éve - állította Csécsei Já­nos, a toponári rt. elnöke -, de a forgalom növekedésével nem tart lépést az árbevétel. Istvánfalvi Miklós, a tej ter­méktanács (Tét) elnöke a Somo­gyi Hírlapnak csütörtökön el­mondta: a rendelkezésre álló adatok szerint idén áprilisig 2 százalékkal esett vissza a tejter­mékek forgalma. Ebből még nem érdemes súlyos következ­tetéseket levonni.- Ebben az időszakban vi­szont több joghurtot és édesített tejitalt értékesítettek hazánk­ban, és öt százalékkal emelke­dett a sajtfogyasztás - folytatta a Tét elnöke. - Az eladott tej mennyisége azonban stagnál.- A korábbi botrányok nyo­mán rossz beidegződések ala­kultak ki a fogyasztókban - je­lezte a barcsi tejfeldolgozó kft. ügyvezető igazgatója. - Szerin­tem csakis ezzel magyarázható, hogy sokan még az igazán fi­nom, garantáltan minőségi ter­mékből is csak nagy ritkán vesznek. Nos, ha őket meggyőz­zük, csatát nyerünk... ■ H. M. Háztartások éves tej- és tejtermékfogyasztása (liter/fő) Dél-Dunántúl Országos 1995 C5,8 74,4 2000 62,2 67,6 2002 59,3 66,4 2003 58,9 63,0 2004 57,6 61,8 Energiafű melegít a gázkazán helyett egyetemi terv Fél hektáron szépen nő a fűtésre alkalmas növény Hazánkban a megújuló energia- források között a tűzifa és a geo­termikus energia áll első helyen. Somogybán az energiafűvel pró­bálkoznak. A Kaposvári Egyete­men tavaly ősszel ültették el a 2 méteresre is megnövő növény magvait mintegy félhektáros mintaterületen. A nyáron be is mutathatják az érdeklődőknek. Balogh István innovációs szakértő szerint az energiafű felhasználása a fűtéstechnikát forradalmasíthatja: olcsóbb, mint a földgáz, és folyamatos energiaforrásként használható. A speciális kazánokban az égés során keletkezett melléktermék pedig talajjavításra használha­tó. Fűtőértéke meghaladja a ha­Szépen nő a kalász. Balogh István sokat remél az új fűtőanyagtól zai barnaszenekét, a nyár-, az akác- vagy a fűzfáét. Számos fel­használási területen helyettesít­heti a fát, mint ipari alapanya­got, többek között a papír-, rost-, Hamarosan kiépítik az új technológiát- célunk, hogy a növényt szélesebb körben is megis­mertessük. Már most is több gazda érdeklődött az energiafű iránt, főként Ka­posvár vonzáskörzetében lévő településekről. Jelen­leg csak a növénnyel ren­delkezünk, azonban szeret­nénk a teljes technológiai utat - az elvetett magtól az égéstermékig - végigjárni. Néhány hónap múlva akár egy kazántelepítést is „megkockáztatunk” - mondta Balogh István. Tabon is nehezen tudják az adókat behajtani Tavaly nem csökkent az adóhát­ralék Tabon. Ezért az adók még eredményesebb beszedésére van szükség, mondta Mezőfi Ág­nes tabi jegyző.- Vizsgáltunk többféle meg­oldást, illetve a hatóság rendel­kezésére álló lehetőségeket minden esetben kihasználtuk - mondta. - Tabon és a hozzá tartozó négy községben mint­egy ötezer-négyszáz adózó van. Csupán hárman végezzük ezt a munkát, így az adóhátra­lékok behajtása nem mindig eredményes. Hozzátette: készítettek már felmérést arról, hogy önálló végrehajtási társulást hoznak létre a Koppány-völgyében. Vé­Adóhátralék 2005-ben tabon a múlt év végén az adóhátralék közel 18,3 mil­lió forintot tett ki. gül megállapították: az nem lenne önfenntartó, mert a kint­lévőség nem olyan mértékű. Felmerült az is, hogy a már mű­ködő társuláshoz (Kaposvár, Balatonföldvár) csatlakozná­nak, ám ezt elvetették. A jegyző kiemelte: van olyan lehetőség is - ám ezzel nagyon ritkán élnek -, hogy önálló bírósági végre­hajtónak adják át behajtásra a tartozást. Erre mindössze egy példa volt... ■ Krutek József valamint az építőiparban. Szá­razság-, só- és fagytűrése kiváló. Nyolc-tíz évig, évente kétszer le­het betakarítani hagyományos aratógépekkel. ■ Bartos László

Next

/
Thumbnails
Contents