Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-22 / 118. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 22., HÉTFŐ SZAMOKBAN Nincsenek állástalanok gyugyon 294-en laknak, míg két évvel ezelőtt csak 273-an éltek a faluban. Több fiatal csa­lád költözött ide a környékből, és emelkedett a születések szá­ma. Ha az önkormányzat köz­munka-pályázatát kedvezően bírálják el, egy regisztrált mun­kanélküli sem lesz Gyugyon. Ötmillió forintos hitel a falu ez Évi költségvetése több mint 48 millió forint, eb­ből 35 millió forintba kerül a működés. Beruházásokra, fej­lesztésekre csaknem 13 millió forintot szánnak. Közel ötmil­lió forintos hitellel számolnak. Az ötödik gyugyi búcsú A búcsú hagyományát 4 éve keltették újra életre. Legendá­ja évszázadokra nyúlik vissza: a török kiűzésének évében egy elásott harangot mosott ki a víz a földből. Azóta ide zarándokolnak az emberek. Vasárnap, a búcsún II. János Pál nevét kapja a domb. RECEPT Búcsúi búbos hús ünnepen gyakran készít bú­bos húst Tóth Lászlóné. Ehhez nyolc szelet kivert karajt ízlés szerint fűszerez és kevés ola­jon hirtelen kisüti. A húst tep­sibe teszi, aláönti a maradék olajat. A töltelékhez 35 dkg gombát egy fej hagymával megpirít, ezt ételízesítővel és borsikafűvel fűszerezi. Két áz­tatott zsemlét és egy tojást ke­ver hozzá, majd az egészet a húsra púpozza. Két dl tejből, diónyi margarinból, két evőka­nál lisztből és egy csipetnyi sóból besamelt főz, amit a bú­bos hús tetejére önt. Erre re­szelt sajtot szór, majd másfél dl vizet önt a hús alá és süti, amíg a teteje kissé megpirul. Színt visznek a falu életébe Újabb helybelieknek adnának megélhetést KÖZMUNKAPROGRAMRA pályá­zott az önkormányzat a Somogyvár és környéke köz- munkaprogram-társulás tagja­ként. Három helybelit foglal­koztatnának július elejétől há­rom hónapon át. Kisbusz siet az idősek segítségére kisbuszt vásárol az önkor­mányzat a támogatásból, me­lyet a falugondnoki szolgálat működtetésére nyertek. A jár­mű júniusban állhat szolgálat­ba. A falugondnokság kialakí­tásához a 2 millió forinton túl 3,5 millió forintot nyertek. A szájhagyományt őrzi a főzőverseny tökös-kányás főzőversenyt rendeznek a hétvégi búcsún. Az elnevezés a gyugyi „tökös- kányás-búcsú” hagyományá­ból ered. Korábban terjedt el a tréfás vélekedés, mely szerint a gyugyi búcsút annyira ko­rán tartják, hogy még nem le­het csirkét vágni. Ezért a falu­ban bizonyára kányasülttel kí­nálják a vendéget. generációk Gyűjtőszenvedély és önzetlen szervezőmunka- Tavaly óta megháromszorozó­dott ám a gyűjtemény - ezekkel a szavakkal siet a kapuhoz Vivert József, akiről közel és tá­vol jól tudják, hogy a régi rádiók szerelmese. Készülékeit a leg­utóbbi megyenap közönsége is láthatta. Gyűjteményének igazi értékét az adja, hogy masinái mind működőképesek. Vivert Jó­zsef idejét nem kímélve babrál háború előtti darabokon is, és ár­gus szemekkel figyeli az itt-ott le­selejtezett régi alkatrészeket. így lehel életet évtizedek óta néma készülékekbe, melyek kifogásta­lanul zengik a rádiós szignált.- A legutóbbi szerzeményem - mutat egy tekintélyes darabra.- Nézze csak, az van az emblé­mán: Magyar Királyi Udvari Hangszergyár - mondja büsz­kén a rádióról, melynek legfel­jebb következtetni lehet korára. Meglehet: a Vivert-gyűjtemény legrégibb, legértékesebb példá­nya lesz. Persze, csak egy dara­big, az egykori villanyszerelő szüntelenül újabb „csemegék” után kutat, melyek egyre na­gyobb teret és több helyiséget követelnek a háznál.- A garázsban most polcrend­szert alakítok ki, hogy elférjenek - számol be Vivert József.- Majd idővel, apám - vág köz­be a ház gondos asszonya. Vivert Józsefné szemmel láthatóan nem az első számú rajongója a férj hobbijának. Hiába, a gyűjtőszen­vedély árnyoldalát csak az látja, aki a házimunkát végzi. Az asz- szony keze munkáját a takaros porta őrzi, no meg több környék­beli ültetvény.- Napszámba járok szőlészek­hez, borászokhoz, a nyugdíjból képtelenség megélni - mondja Vivert Józsefné, s elpanaszolja azt is: a környék gazdálkodóinak alig egy hete volt igazi csúnya vi­lág. A vihar Gyugyot sem kímél­te, elverte a kertekben a zöldsé­get, mindent tönkretett. Tótihoz képest valamivel kevesebbel az újonnan alakuló civil szer­vezet első programja a szom­bati Gyugyi gy'ermekolimpia volt, melyeit több helyi és kör­nyékbeli vállalkozó támoga­megúszták, Viverték háza előtt mégis félméteres vízmosást vájt magának az ár.- Minden erre zúdul le, ször­nyű volt - mutat a domb felé az asszony. - Amíg nincs csatorna, addig még nagyobb gond az ilyesmi. A legutóbbi falugyűlé­sen már volt szó arról: egy-két év múlva kiépítik a szennyvízháló­zatot - mint kiderül: a falu is tag­ja a társulásnak, mely uniós for­rásokra pályázik a nagyszabású beruházáshoz. A csatornát a fiatalok is vár­ják, hiszen a szülők mellett épít­keznek.- Itt fogunk élni, mert az utób­bi években nagyon szép lett a fa­lu. Lellén van házunk, mégis Gyugyot választottuk - meséli Czakóné Vivert Szilvia, aki főtt. A falubeli gyerekeknek különféle versenyszámokat kellett teljesíteniük kisebb ajándékokért, a rendezvényt közel tízen szervezték aktívan. desen bejegyzik a civil szerveze­tet, melyet más családokkal kö­zösen hoztak létre, hogy új színt vigyenek a közösségi életbe.- Fiatal édesanyákkal jutot­tunk arra: nem szabad, hogy el­menjünk egymás mellett. Jobban meg kell ismerni egymást, közös programokon részt venni, s így a fiatalsággal megkedveltetni lakó­helyüket - mondja az anyuka, akinek a karján ülő tizenöt hó­napos Barnabás jelez: elérkezett az uzsonna ideje. A legkisebb unoka jól tudja: huncut mosolyá­nak egyetlen családtag sem tud ellenállni. Nővérére sem ok nél­kül büszkék a nagyszülők: a ne­gyedikes Vivien a lengyeltóti is­kolában is kitűnően megállja a helyét Korábban Lellén tanult, most viszont unokatestvérével, az ötéves Richárddai is többet le­het együtt. Viverték nagyobbik fia is a faluban él családjával. A fiatalabb Attila viszont még a szülői házban lakik, erről a falon sorakozó trófeák árulkodnak. A kisebbik fiú gyarapítja a nagy­apa örökségét akinek köszönhe­tően még 19. századbeli agancs is díszeleg a házban. örömmel számol be arról is: rövi­Olimpia a gyugyi gyerekeknek A temetőnél volt a legnagyobb pusztítás elsodorta a gátat a temetőnél az egy héttel ezelőtti vihar. Az ár 6 méter mélyen és 5 méte­res szélességben mosta él az utat, jelentős károk keletkez­tek az árkokban is. Többmilli­ós a veszteség, melyet az íté­letidő okozott. Az oldal cikkeit Füleki Tímea írta Fotózta: Márton László Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Értékes múlt táplálja a jelen terveit fejlesztések Pályázatok, kapcsolatok és felajánlások jelentik a siker titkát- Egyre magasabb rangot kap a búcsúnk - büszkélkedett Jelenka György polgármester alig egy héttel a jeles esemény előtt. Gyugyon a napokban egyik egyeztetés a másikat kö­veti, vasárnap minden a legna­gyobb rendben kell, hogy le­gyen. A polgármester sietve említi, amitől az idei búcsú is különleges lesz: az Árpád-kori templom helyreállításáért és a búcsújárások hagyományának újraélesztéséért a falu az Örök­ségünk Somogyország kincse kitüntető címet veheti át.- A Magyar Tudományos Akadémia a következő hónap­ban konferenciát rendez telepü­lésünkön - folytatja az elisme­rések sorát Jelenka György. A falu első embere arra a legbüsz­kébb, hogy az Árpád-kori temp­lom újra országos hírű. A tele­pülésen több bizonyítéka is akad annak, hogy a múlt isme­rete és a hagyományok őrzése szívügye a helybelieknek. Rövi­desen könyv jelenik meg Gyugyról, s napvilágot lát egy színes turisztikai kiadvány is. A polgármester hosszan so­rolja az elmúlt év fejlesztéseit: a „szomszédvárakkal” közö­sen vezették be a gázt a ház­tartásokba. Sok egyéb mellett korszerűsítették a közvilágí­tást, utakat újítottak fel, elké­szült a páratlan urnafal és sír­kert. A tervek alapján a követ­Jelenka György: Hamarosan kö­zösségi ház épülhet kező évek is gyümölcsözőek lesznek a kis faluban: csator­náznak, fejlesztik a játszóte­ret, kerékpárút épülhet, s egy minden igényt kielégítő közös­ségi ház is szerepel az elkép­zelések között. A jelenlegi, el­avult művelődési ház helyett uniós támogatással készülne a létesítmény a millenniumi park mellett, egy fedél alá ke­rülhetne itt minden fontos in­tézmény. Jelenka György úgy véli: továbbra sem kell csoda, hogy mindez megvalósulhas­son. Pályázatok, kapcsolatok, felajánlások - ezek jelentik a siker titkát Gyugyon, s a jövőt is ezekre, no meg a kitartásra alapozzák. Lemondott a tisztségéről, az időseken akar segíteni Falugondnoknak választották a falubeliek és a képviselő-testület kissné komáromi erikát. A fel­adat újdonsült ellátója eredeti szakmáját tekintve szakács, azonban egy évtizede már, hogy háztartásbeliként tevékeny­kedett. Állítja: munkaköre nem egészen újdonság számára, hi­szen jó ideje vállalt szerepet a fa­lu életében. Nyolc éve választot­ták önkormányzati képviselő­nek, majd alpolgármesternek. Ez utóbbi tisztségéről az új mun­kakör miatt mondott le a közel­múltban.- Fiatalként sokat tudok még segíteni azoknak, akiknek erre szüksége van. Jól tudom: sok idős él egyedül a helységben, tö­rődésre van szükségük - vallot­ta Kissné Komáromi Erika. Két­ségtelen: ő láto­gat el ezek után rendszeresen azokhoz, akik igénylik. Ebédet hord majd, inté- I zi a bevásárlást, gyógyszert írat, vagy éppen or­voshoz viszi a szépkorúakaL Az önkormányzat már beiskolázta az új falugondnokot, Kissné Ko­máromi Erika Vértesacsán végzi az iskolát a szakképesítésért Eredeti szakmájáról mégsem feledkezik meg: az egykori sza­kácsnő mesteri főztjét a hétvégi főzőversenyen is megízlelhetik Gyugy vendégei. GYŰ GY - 064 Közösségi életre vágynak. Vivert József (balról), Czakó Vivien, Vivert Józsefné, Czakó Barnabás, Czakóné Vivert Szilvia szeretik a rendezvényeket Az utat is lezárták, elmosta a víz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents