Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-18 / 115. szám

DARANY 0 4 6 somogyi hírlap - 2006. május is., csütörtök SZÁMOKBAN Ikerpár a legkisebb a nyolcutcás településen 310 lakott épület áll. Darány lako­sainak száma 1039, akik kö­zül 263 a gyermekkorú, 601 a keresőképes és 175 a nyugdí­jas. A falu legfiatalabb lakói Várkonyi Emma és Dominika. * Az ikerpár 2006. március 5-én jött világra. A legidősebb da­rányi Füri Gyuláné. Az asz- szony 1915-ben született. Biztos lábakon 304 millió 309 ezer forinttal gazdálkodhat idén az önkor­mányzat. Az intézmények mű­ködtetése több mint 202 millió forintba kerül. Ebből az óvo­dát, iskolát, családsegítő szol­gálatot és Kastélyosdombóval közösen a darányi központú körjegyzőséget működtetik, il­letve hozzájárulnak az istván- di kisiskola fenntartásához is. A falu a legnagyobb foglalkoz­tató: jelenleg 8 közmunkásnak és 11 közcélú munkásnak nyújt megélhetést. HHES&QCQHHI flludttejes prósza a régi konyhákban mindenna­pos volt, ma is gyakran készí­tenek a háziasszonyok aludtte- jes prószát. Hozzávalók: ötven dkg liszt, egy liter aludttej (le­hetőleg házi tejből altatva), két tojás, két dl tejföl, egy csapott kávéskanál só, kevés cukor és zsír. A lisztet az aludttejjel és egy tojással, valamint sóval és cukorral összedolgozzák. Ak­kor jó a tészta, ha palacsinta­tésztánál sűrűbb lesz. Kizsíro­zott tepsibe teszik, majd a tej­fölt a másik tojással kikeverik s meglocsolják véle a tészta te­tejét. Ugyanezt olvasztott zsír­ral is elvégzik, majd közepe­sen meleg sütőbe teszik és ki­sütik. Ha félig megsült, ízlés szerint tesznek a tetejére lek­várt vagy gyümölcsöt. Nagy léptekkel halad az iskola. Sok újdonsághoz kellett hozzászokniuk az elmúlt években a darányi diákoknak és a szüleiknek is Közös gyerek Srí lankán odafigyelés A segítőkészség iskolapéldája a helyi közösségben Sri Lanka-i árva gyerekeket se­gített egy éven át húsz darányi fiatal. Vállalták, hogy havonta küldenek nekik annyi pénzt, amennyi a két gyerek ellátását fedezi. Heiszlerné Nochta Ág­nes, a darányi - többségében pedagógus - pótszülők egyike, elmondta: személyenként há­romszáz forintot adtak fel rend­szeresen a világ másik végébe címezve.- Amikor jelentkeztünk a Fo­gadj Örökbe programra, elküld­ték nekünk a gyerekek adatait és a fényképüket: mindketten egy árvaházban laktak. A pénz, amit havonta elküldtünk, ne­künk nem jelentős összeg. Ná­luk azonban a teljes havi élel­mezésükre elegendő volt. Az egy esztendő nemrég vé­get ért, a folytatás miatt nem keresték meg a darányi csapa­tot. - Mi sem erőltettük a hosz- szabbítást, hiszen a két kamasz lassan a saját lábára állhat, a közvetlen környezetünkben is sokan vannak, akik segítségre szorulnak. Nemrég egy mozgáskorláto­zott kisgyerek javára indítottak gyűjtést, hogy az kerekes ko­csit kaphasson. Azóta már ez­zel közlekedik.- Nem keressük sosem, hogy kin segíthetnénk, az ilyesmi megtalálja az embert - mondta a fiatal nő. - A pedagógusfize­tésekből köztudottan nem is le­het sokat adakozni. Az iskolá­ban azonban látjuk, hogy mi­lyen súlyos gondokkal küszkö­dik sok család, milyen sok a szegény sorsú, nehéz helyzetű kisgyerek. A jóérzésű ember nem fordítja el a fejét mások szerencsétlenségétől. Azt mondja: nem véleüen, hogy általában azok segítenek, akik maguk sem gazdagok. A milliós villák magas kerítései A KÖVETKEZŐ TANÉVTŐL már angolul is tanulhatnak a da­rányi iskolások. A németet már ma is tantárgyi órakeret­ben kötelezően tanulják. Ko­rábban olasznyelv-tanulásra is lehetőség volt, sajnos azon­ban a tanár már nincs itt. Ér­dekesség, hogy egyedül a so­mogyi általános iskolák között mögül ugyanis nehéz meglátni mások elesettségét.. Csak aki emberek között él, esetleg maga is került már nehéz helyzetbe, az látja meg mások baját. A da­rányi tantestület mindig erről az érzékenységéről volt ismert: a felzárkóztatást, integrációt, a másság elfogadtatását tartják itt központi feladatuknak.- Azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekeink olyan felnőtté vál­janak, akik megértik és elfogad­ják a másik embert, függetlenül attól, hogy az honnan jött. Olyan iskolát építünk, ahol a tanár nem a gyereket akarja hozzáfa­ragni az iskolához, hanem for­dítva - mondta Radics József beás nyelvet is oktatnak. Ez nem kötelező; azért vezették be, mert komolyan veszik, hogy a cigányságnak, mint bármilyen kisebbségnek, van­nak nyelvi jogaik. Szeretné­nek segítséget nyújtani ahhoz, hogy ne veszítsék el a nyelvü­ket. A beás nyelvet negyven diák választotta. igazgató. Jó eredményeik van­nak, nem véletlen, hogy ma már az országos integrációs hálózat egyik bázisiskolája a darányi. Nemrég európai uniós küldött­ség járt náluk. Nagykövetek, nyugat-európai civil szerveze­tek, oktatási szakemberek. Arra voltak kíváncsiak: mire megy el az uniós pénz? Érdemes-e az EU támogatására a magyarországi integrációs program? Azért jöt­tek többek között Darányba is, mert a kisiskola sok uniós pá­lyázatot nyert már, több mint harmincmillió forintot hozva a faluba. Órákat, foglalkozásokat látogattak, rengeteget beszélget­tek a gyerekekkel és a tanáraik­kal egyaránt.- Jó szakemberek jöttek, akik előtt esélye sem volt a félrebe- szélésnek. Azonnal látták a hi­báinkat, és azt is, amit jól csi­nálunk - mondta az igazgató. - Azzal búcsúztak: nem gondol­ták volna, hogy ennyire jól tud működni mindaz, amit kitalál­tunk. Azóta már több nagykö­vetségről jelezték: országukból újabb pedagógusok érkeznek, hogy tanulmányozzák a mun­kánkat és az eredményeinket. Angol, német, beás nyelven tanulhatnak HÍREK Szabadidőközpont épül öltöző, szabadidőközpont, út épül a sportszeretőknek: az öltöző már elkészült, 6 millió forintba került. Heteken belül indul a szabadidőközpont ki­alakítása és a hozzá vezető út térkövezése. Sportpálya, te­niszpályák és sétány is lesz. Átjáró zökkenők nélkül idén végre rendbe teszik a Rákóczi és a Petőfi utcákat összekötő átjárót. A helyreál­lítására évek óta nem jutott pénz. Ugyanez a Komáromi utca irányába is megvalósul. A kivitelezői szerződést már megkötötte az önkormányzat. Új fedél az iskolának nemrég egy részét már átépí­tették, a nagyja azonban az idei évre maradt az iskola te­tőcseréjének. 30 millió forin­tot nyert rá a falu, a beruhá­zás 42-43 millióba kerül. A lapostető helyére alpesi tetőt építenek. A tető felújítása azért vált szükségessé, mert több helyen beázott: a könyv­tárnál, tornateremnél. Teleház és ifiklub befejeződött a kultúrház belső felújítása, s ennek kö­szönhetően új helyre költöz­hetett a teleház is. A fiatalok­nak is jut hely a megújult kultúrotthonban: ifjúsági klub, fotóklub, stúdió áll majd itt rendelkezésükre. A külső felújítás, az épület fes­tése még hátravan. Új termet kapott a teleház, amely­nek minden korosztály örül Az oldal cikkeit Nagy László írta és fotózta Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Gondnok a nagy falvaknak is kellenne tartalékok Időben meghozták a nehéz döntéseket a helyi képviselők Miközben másutt csak a pa­naszt hallani - egyre több fel­adatot sóznak az önkormány­zatok nyakába és egyre keve­sebb pénzt ad hozzá az állam -, addig Darány első emberének eszébe sem jut panaszkodni. - Ha nem lépünk időben és évek­kel ezelőtt nem szervezzük át az intézményi struktúrát, akkor most mi is panaszkodhatnánk - mondja Villányi László polgár- mester.- Az átszervezés akkor rázós volt, nagy indulatokat kavart, de mára bebizonyosodott, hogy ez volt az egyedüli járható út. A változás ráadásul a szemlélet­nek is jót tett, amire a legjobb példa az iskola. Felrázta a peda­gógusokat: azóta pályáznak, új lehetőségeket keresnek, szak­mailag és pénzügyileg is rend­kívül jól végzik a dolgukat. Azt mondja: amióta ő a pol­gármester és ez a testület veze­ti a falut, forráshiányos költség- vetést nem fogadtak el. Idén is van tartalékuk: öt-tízmillió fo­rintot minden évben félre tud­nak tenni.- Idén a szokottnál is jobb a helyzet, ugyanis végre rende­ződni látszik a benzinkút eladá­sának ügye, s abból is tízmilliós bevétele van a falunak. Elége­dett ugyan sosem leszek, de el kell ismernem: az utóbbi évek­ben sok fontos beruházást sike­rült megcsinálnunk. Ami még Villányi László: az átszervezés nagy indulatokat kavart visszavan, az a járdák felújítá­sa és egységes faluközpont ki­alakítása. Darány jó adottságú nagy település: a szomszédsá­gában fekszik a fokozottan vé­dett ősborókás, s a 6-os főút sze­li át a falut. Nagy gondjaink re­mélhetőleg ezután sem lesz­nek. Apró bosszúságok persze minket is elérnek. Sok jó dolog­ból kimaradunk, mint amilyen a falugondnokság is. Ennek lét­rehozását ugyanis csak az apró - 600 lelkesnél kisebb - telepü­lések esetében támogatja az ál­lam. Mintha a Darány nagysá­gú falvakban nem is lenne rá szükség. Pedig ellátásra szoru­ló ember itt is akadna bőven - érvelt a polgármester. A nemzeti park mellett gondozzák a kiskerteket Az átutazó leginkább arról em­lékezhet, hogy szinte a falu ha­táráig ér a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik leglátogatottabb te­rülete, az ősborókás. A tájvédel­mi körzet 3000 állatfaja között több is ritkaság, a 340 hektáros területen 322 növényfaj áll vé­delem alatt. Köztük a királypáf­rány, amely csak itt fordul elő az egész Kárpát-medencében. A terület egyik fő látványossága a hatalmas rackanyáj; amely rendszeresen feltűnik a 6-os fő­út mentén. Öt éve érkeztek meg az első juhok, ma már közel kétszáz legel a falu határában. Az állatoknak a néhány évé leégett területek rehabilitációjá­ban van szerepük. A pödrött szarvú fekete rackák Borsodból érkeztek az alföldi természetvé­delmi szakem­berek javaslatá­ra, kísérleti jel­leggel. PORKERT gyula terelgeti a Duna-Dráva Nemzeti Park nyáját évek óta. A nemzeti park juhásza Pécsen született, s 1960-ban költözött Darányba. A téeszben kocsis volt, majd gaz­dálkodással, állattartással ke­reste a kenyerét. Ma már tudja: nem egyszerű feladatra vállal­kozott, amikor felcsapott ju­hásznak, mert április közepétől az őszi fagyokig éjjel-nappal kint van a nyájjal a borókásban.

Next

/
Thumbnails
Contents