Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-03 / 102. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 3.. SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Elhunyt Róna Imre Kilencvenkét éves korában elhunyt Róna Imre, a Kapos­vári Textilművek alapító igazgatója, Kaposvár város díszpolgára. Róna Imrének jelentős szerepe volt a zöld­mezős beruházásként meg­épült fonoda termelésének beindításában. Irányította, szervezte az építkezést, részt vett a gyártás megszervezé­sében. Több mint húsz évig állt a vállalat élén. Kaposvár gazdasági, társadalmi fejlő­dése érdekében végzett ki­magasló munkája elismeré­seként 1974-ben Kaposvár város díszpolgára címet ka­pott. Kaposvár önkormány­zata Róna Imrét saját halott­jának tekinti, temetéséről ké­sőbb intézkednek. CIKKÜNK NYOMÁN Rosszul mérő vízórák okoznak eltérést a díjban Becsületes fogyasztók ezreit sér­tette meg Léhmann György siófo­ki ügyvéd szerint Reményi Zol­tán, a DRV Rt. új elnök-vezérigaz­gatója. Lapunknak adott interjú­jában azt mondta a vízművezér: a társasházi fő- és mellékmérők közötti eltérés gyakori oka, hogy némely személyek illegális víz­vételezéssel károsítják meg a ház többi fogyasztóját.- Áltitom, ez csak a kisebbik része a problémának - mondta Léhmann György. - A siófoki Dó­zsa György utca egyik háztömbje perre ment ebben a témában a DRV Rt.-vel. A szakértői mérés azt igazolta: a háztömb mind a hét fő vízórája a megengedett hi­bahatárt túllépve mért, s vala­mennyi többletet mutatott. A fő- és mellékmérők közötti eltérés lényegesebb oka tehát talán az, hogy rosszul mérnek az órák. Ezt ügyesen elhallgatta a vezér- igazgató. Figyelemre méltó a per­beli szakértő véleményének az a része is, ahol azt írja: a vízóra-hi­telesítés során minél kisebb víz­mennyiséget folyatnak át a mé­rőn, annál nagyobb lehet az elté­rés a hibahatártól. Ezek szerint egyszerű fizikai oka is lehet az állandó különbözetnek, az oko­kat pedig szakemberek lévén is­merni kell a hitelesítést végzők­nek. Felmerül bennem a gyanú: talán csak nem szándékosan akarják így megkárosítani a fo­gyasztókat? ■ Fónai I. Üstben főzik ki a falu jövőjét falureklám Lekvárturizmust szervez a nemesdédi önkormányzat Málna- és eperpalántákat telepített Nemesdéden az önkormányzat. A gyümöl­csök feldolgozásával a há­zias ízeket szeretnék nép­szerűsíteni és a falujukra irányítani a figyelmet. Vigmond Erika A polgármesteri hivatalban a fa­lu jövőjét hirdetve sorakoznak a befőttek és lekvárok. Halászi Attiláné polgármester elárulta: már annyira megfogyatkoztak, hogy saját éléskamrájából ho­zott üvegeket. Ne tűnjenek any- nyira üresnek a polcok.- Tavaly az első ízben meg­rendezett gyümölcsfesztiválon főztük üstben a lekvárokat - mondta. - Négyszáz üveg szil­va, száz-száz sárgabarack és eper lett. Amerre jártunk, min­dig vittünk magunkkal ajándék­ba, a megyei turisztikai vásáron pedig kóstolót is tartottunk. A fesztivál óta visszajáró vásárló­ink vannak és a szilvalekvá­runk a legsikeresebb. Az eladásból befolyt pénzt az önkormányzat visszaforgatja az újabb feldolgozásra. A korábban bérbe adott félhektáros terüle­tét is visszavette. A körte- és al­mafák mellé szilvát, meggyet, valamint cseresznyét ültettek a közhasznú dolgozók.- Telepítettünk még kétszáz­ötven tő málnát és 230 eperpa­lántát - mondta Nagy Józsefné.- Ezek anyatövek, később sza­porítjuk. Rakunk le ribizlit és g feketeszedret is. Nemcsak lek- | várnak dolgozzuk fel a külön- g böző gyümölcsöket, hanem J kompótnak is vagy akár ecetes § szilvának, ami például kitűnő­en illik a vadhús mellé. Füiöp Tiborné: meg lehet kóstolni, ebben az üstben főzött lekvárban nincs tartósítószer. Gyümölcsízű, amit a nap érlelő melege édesített meg Gazdaboltot a településeknek zsoldos László nemesdédi falugazdásztól megtudtuk: a településen mintegy negyven család foglalkozik gyümölcs- termesztéssel. Közöttük nyolc-tízen vannak, akik ott­honi hűtőkamrát is építettek a tárolásra. Korábban az al­mások voltak túlsúlyban, de egyre többen tértek át a kör­tetelepítésre, mert jobb a pia­ca. Szerinte nyugat-európai példát követve gazdaboltokat kellene létesíteni a települé­seken, ahova a környékbeli­ek bevihetnék eladásra az otthoni termést. Frissen vagy akár feldolgozva, és mind­egyiken fel lenne tüntetve: ki­nek az áruja.- Népszerűsíteni kell a házi­as ízeket - tette hozzá Fülöp Tiborné, aki szintén hagyomá­nyos módon teszi el kertjének terméseit. - Egy lekvár legyen gyümölcsízű, ne pedig csak cu­korízű. Halászi Attiláné arról is be­szélt, hogy a régi tradíciót sze­retnék megerősíteni, hiszen Nemesdédet gyümölcstermelő faluként emlegetik. Mivel a friss gyümölcsök eladásának csök­kent a piaca, ezért tartósítószer nélküli, hagyományos feldolgo­zással új alapot adhatnak a tele­pülés hírnevének. Ami még fon­tos, hogy ez munkahelyeket is jelent: öt közcélú, közhasznú dolgozónak ad majdnem egész évben feladatot a gyümölcsös gondozása és természetesen a lekvárfőzés, a befőttek elrakása a civilszervezetek aktív közre­működésével. Négyezren fordultak a nép ügyvédjéhez Két éve hívták életre a jogi segítségnyújtó szolgálatot, az idén január 1-je óta Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal né­ven működő intézményt.- Az érintettek aránylag ha­mar értesültek a lehetőségről, az elmúlt két évben több mint 4 ez­ren fordultak hozzánk segítsé­gért - tájékoztatott Tamás Viktor, a jogi segítségnyújtó szol­gálat vezetője. - Az ügyfél meg­hallgatásával kezdődik a mun­kánk. Több esetben kiderül, hogy nem jogi esetről van szó, de ilyenkor is eligazítjuk, melyik hivatal illetékes az ügyében. Elő­fordul az is, hogy szaktanács- adással elintézhető a panasz. Ha az ügyvédi segítséget indokolt­nak látjuk, a kitöltött adatlap alapján elbíráljuk a rászorultsá­got, ügyfelünk ügyvédeink listá­jából kiválaszhatja, ki képviselje a peres eljárás kezdetéig. Legutóbb Nagyatádon tartott fogadóórákat a hivatal. Az ér­deklődés igazolja a kezdemé­nyezés helyességét, több mint húszán kértek segítséget. Álta­lában lakhatási, megélhetési ügyekben, munkajogi sérelem miatt fordultak a hivatalhoz. Keszthelyi Tiborné igazgató asszony elmondta, csütörtökön Siófokon tartanak fogadóórát. Tárgyalnak a fonyódi iroda nyitá­sáról, itt rendszeres ügyelet lesz. A segítségnyújtás mellett pártfo­gói felügyeletet és áldozatsegítő feladatokat is ellát a hivatal, ez utóbbi a hazánkban áldozattá vált uniós állampolgárokat is megilleti. ■ Katona Cs. SEGÍTÜNK... Balatonlellei olvasónk arról panaszkodott, hogy esténként túl sok a kutyasétáltató a Ta­kács Sándor utcában. Nem ez a baj, hanem az, hogy az ebtu­lajdonosok a kutyapiszkot nem takarítják el. Hiába virá- gosítanak a lakók, az utca ké­pe nem lesz szebb a kutyaürü­lék miatt. Szummer György, a város jegyzője azt válaszol­ta, hogy az önkormányzat ren­deletben szabályozza az eb­tartást és a kutyasétáltatást. Aki a kutyapiszkot nem taka­rítja el, az szabálysértést követ el. Ha ismert az ebtartó kiléte, feljelentést kell ellene tenni, és az önkormányzat lefolytatja az eljárást. Egyébként isme­retlen személy ellen lehet be­jelentést tenni. Olvasóink írták Pappné Pápai Anna kaposvári olvasónk gimnazista lányát tavaly novemberben autóbal­eset érte. Az édesanya keresi azt az autóst, aki a sérült gyer­meket betakarta. Köszöneté mellett a drága plédet is sze­retné visszaadni. Levelében így ír: „2005 november 21-én, 10 óra előtt pár perccel Kapos­váron a négysávos autóút és a Kossuth Lajos utca kereszte­ződésében történt a baleset. Két diáklányt sodort el egy au­tós. Az én kislányom hatalma­sat repült, a nyirkos, hideg időben és feltehetően a sokk­tól reszketett. A vétlen autós betakarta a gyermekemet, a mentősök a pléddel együtt vit­ték kórházba. A rendőrség nem adta ki a sofőr nevét, ezért keresem ezúton. Egy­részt emberségéért, segítségé­ért szeretnék köszönetét mon­dani, másrészt szeretném a takarót visszajuttatni Neki.” Olvasónk címe, telefonszá­ma a szerkesztőségünkben. A megye egészét érintő, közér­dekű kérdéseiket a nap 24 órá­jában rögzítjük a 82/316-165-ös telefonszámon. Vagy hívják hét­főtől péntekig 12-14 óra között a 82/528-129-es telefonszámot! Emlékművet állíttat Tab az 1956-os forradalomnak A Tisza árterében vizsgáztak országos verseny Jól szerepeltek a barcsi középiskolások Az 1956-os forradalom 50. év­fordulója alkalmából emlékmű­vet állíttat a tabi képviselő-tes­tület. A város 3,5 millió forintra pályázik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál. Eh­hez az önkormányzat 1,5 millió forint saját forrást tesz. A „Templom téren” felállítandó szobor-emlékmű tervezésére és elkészítésére Rieger Tibor szob­rászművészt kérte fel a város. A Képző- és Iparművészeti Lekto­rátus szakvéleménye szerint a süttői mészkőből készült terve­zett szobor kitűnően alkalmaz­kodna az adott térhez. Az em­lékmű a forradalom érzelmeit erőteljes gesztussal fejezi ki és indulat is feszül benne. A lózsef Attila utca járdaszigete is meg­felelő helyszín, a katolikus templom közelsége pedig lát­ványban is szép hátteret nyújt. A sziget három út találkozásá­nál van, így a szobor körbejár­ható - olvasható a szakvéle­ményben.- Azt tervezzük, hogy az em­lékművet október 23-án avat­juk föl - mondta Schmidt Jenő polgármester.- Ha nem kapjuk meg az igényelt összeget, akkor a testület dönt a továbbiakról. Úgy viszont meggondolandó, hogy a város tud-e szánni öt­millió forintot az emlékmű állí­tására. ■ Krutek József A Tisza árterében vizsgáztak és győztek a barcsi Dráva Völgye Középiskola diákjai. A vízügyi országos szakmai versenyen Horváth Ferenc Péter első, Vörös Judit második, Kele Norbert pe­dig negyedik helyezést ért el. Fel­készítő tanáruk Hideg Tamás. Elmondták: a szolnoki döntőn a vetélkedésükhöz a Tisza áradása adott hátteret. Egyik gyakorlati feladatuk az volt, hogy a folyó ár­terében vízhozamot mérjenek harmadfokú árvízvédelmi ké­szültség idején. Ezt is sikerrel tel­jesítették. Az utóbbi 8 évben az országos döntősök harmadát a barcsi kö­zépiskola adta. ■ Nagy László A Tiszától sem ijedt meg a három barcsi vízgazdálkodó diák Padokat tettek a híres ádándi gesztenyesorra Pihenőpadokat helyeztek ki a Fekete István mezőgazdasági szakiskola melletti százéves gesztenyefasor mentén az Ádándért-Somogyért Egyesület aktivistái. Az elődök hatvan éve megtették ugyanezt, ám azóta a padokat ellopták vagy megron­gálódtak. Fehér József elnöktől tudjuk: a közelmúltban rende­zett jótékonysági báljuk bevéte­léből futotta a helyi óvoda, iskola és idősek otthona támogatására is. A padok kihelyezése mellett az egyesület vállalta azt is, hogy megtisztítja a községet a tél sze­metétől. Rendet tettek a közterü­leteken, játszótereken, az ádán­di utcákban. ■ Fónai I.

Next

/
Thumbnails
Contents