Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-13 / 111. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 13., SZOMBAT 5 Leteszik a szemétgondot MEGYEI KÖRKÉP______________ Balaton Fontos a környezetvédelem, mégsincs korszerű lerakó Minden a helyére kerülhet. A siófokiak is gyakorolják már a szelektív hulladékgyűjtést, mert fontos számukra városuk tisztasága A drága biciklihez hozzá sem nyúltak, a nagymama ízét teherautóval vitték Pincefeltörés. Aki élt már tár­sasházban, ahol a tervezőnek hála az alagsorban a lakások­hoz járó bosszantóan szűk he­lyiségek sorakoztak, tudja, csak idő kérdése, mikor feszegetik le a Tuto-lakatot a furnéraj tóról, és rámolják ki a penészszagú táro­lókat. Éppen ezért a rutinos la­kó legtöbbször csak lomtárnak használja az ilyesfajta helyisé­get, a bátrabbja az elaggott ru- gójú fotelek mellé esetleg beál­lítja a biciklit, s befőzés után le­hordja a gondosan zárt üvegek­be tuszkolt szilvát, körtét, ba­rackot, magozott meggyet, ubor­kát, káposztát, paradicsomot, paprikát, hagymát. A befőttesüvegek ugyanis nemhogy vonzanák, de taszít­ják a hívatlan látogatót: csak a baj van velük, hangosan össze­koccannak, eltörhetnek, nem képviselnek olyan értéket, ami­ért érdemes megkockáztatni a ■ A tolvajok között is akadnak különcök. Van például, aki szereti a hasát lebukást, ráadásul nehezek. A pincetolvaj pedig utál cipeked- ni, no és a nyúlcipőt is nehéz felvenni két degeszre tömött cekkerrel. Persze minden „szakmában” akadnak különcök, akik dacol­nak az íratlan szabályokkal. Egy ilyen „lázadó” rámolta ki legutóbb egy kaposvári társas­ház pincéjét. Kétszer egymás után. Először csak terepszem­lét tartott, felmérte a kínálatot - persze, hogy ne távozzon üres kézzel, elvitt fél tucat szó­dásüveget. Másodszorra vi­szont már komolyabb szállító- kapacitás állhatott rendelkezé­sére, hiszen a hét tárolóból el­vitte az összes befőttet, sava­nyút, gyümölcsízt. Nagyjából egy teherautónyi befőttesüveg- gel távozott: azaz vagy hatal­mas a család, vagy hirtelen pénzügyi zavarba keveredett vendéglátó-ipari egység vezető­je szerezte be igencsak ár alatt a palacsintába-, esetleg a rán­totthús mellé-valót. Miközben a százezer forintos kerékpár a mai napig háborítatlanul álldo­gál a fal mellett. Az ínyenc tol­vaj azonban a nagymama lek­várjára hajtott... ■ Vas András Somban rövidesen meg­kezdődhet a regionális hulladéklerakó építése. Több mint kétszáz ön- kormányzat részese az uniós hulladékkezelési programnak. Fónai Imre Kétszáznégy dél-balatoni, Sió­völgyi település szemétgondjait oldja meg huszonöt évre az Eu­rópai Unió által támogatott, 12,1 milliárd forintos hulladékgaz­dálkodási rendszer. Három me­gye falvai és városai fogtak ösz- sze ennek érdekében. Ez 372 e- zer állandó lakost és több száz­ezer üdülővendéget érint. A program legfőbb előnye, hogy a rendszert a környezetvé­delmi, műszaki és gazdasági kö­vetelményeknek megfelelően korszerűsíti. Különösen fontos ez a Balaton térségében; bár ki­emelt figyelmet kap a környezet­védelem, mégsincs a régióban megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó. A negy­ven régi lerakó rekultiválásával, a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a ta­laj, a víz és a levegő szennyezé­se. A lerakásra kerülő hulladék­ban az újrahasznosítandó anya­gok (csomagolóeszközök, szer­ves anyag) mennyisége az uniós követelményeknek megfelelően lecsökkenthető. A rendszer mű­ködési ideje alatt a szelektíven gyűjtött, válogatott és újrahasz­nosított hulladék mennyisége fo­kozatosan növekszik. Dobrai Bernadett, a hulladék­gazdálkodási konzorcium mun­kaszervezetének vezetője el­mondta: a rendszer kiépítési költségének 65 százalékát uniós támogatás biztosítja, a magyar államnak ehhez 25 százalékot kell hozzátenni, az érintett ön- kormányzatoknak pedig 10 szá­zalék önerőt felmutatni. A beru­házás keretében Somban új regi­onális hulladékkezelő telep épül. Ennek az építésére már ki­írták a nemzetközi közbeszerzé­si eljárást, melynek lezárultát követően megtörténhet végre az első kapavágás is. Ezzel együtt a jelenleg is működő ordacsehi le­rakót korszerűsítik. Gyűjtőszigetek kialakításával a 204 településen összesen 805 szelektív hulladékgyűjtési pont jön létre. A szelektíven gyűjtött hasznosítható hulladék előkészí­tése is a somi, illetve ordacsehi telepen történik majd. A lerakott hulladék szervesanyag-tartalmá- nak csökkentése megköveteli a biohulladék elkülönített kezelé­sét A komposztálás a termőföl­dek értékes tápanyag-utánpótlá­sát biztosítja. A projekt nyolc re­gionális komposztálóüzemmel számol, a két már említett lera­kón kívül a leendő balatonke- resztúri átrakó állomással. Lezárult az első nagy közbe­szerzési pályázat, amit a szük­séges eszközök és járművek beszerzésére írtak ki. Rövide­sen megjelennek az első új gyűjtőedényzetek és szállító­autók. A több mint hatvan szállító jármű valamivel keve­sebb, mint a fele kerül Észak- Somogyba. Kommandó irtja az allergiát okozó parlagfüvet Kaposváron A parlagfű 1922-ben került ha­zánkba, Csokonyavisontára ér­kezett egy gabonaszállítmány- nyal. Somogy ma a második leg­fertőzöttebb megye az ország­ban. Közel tízezer somogyi aller­giás, nagy részük a parlagfűre. A parlagfű-mentesítésről tar­tott sajtótájékoztatót Szita Ká­roly kaposvári polgármester pén­teken. Bár a növény még csak négy centiméter magas és csak június elején kezd virágozni, fon­tosnak tartja már most megkez­deni az irtás előkészületeit.- Néhány napon belül ingye­nes zöld szám áll a kaposvári la­kosság rendelkezésére, amelyen bejelenthetik az elhanyagolt te­rületeket - tájékoztatott Szita Károly. Hozzátette: a bejelentést követően 72 órán belül a parlag­fű-kommandó lekaszálja a füvet. A polgármester hangsúlyozta: minden területet jelentsenek be a gyomnövényt észlelők, legyen az állami, önkormányzati vagy magánterületen. Utóbbinál ha a felszólítást követő nyolc napon belül nem irtja ki a tulajdonos a parlagfüvet, kényszerkaszálás rendelhető el. A büntetés 20 e- zer forinttól akár kétmillióig is terjedhet. ■ Meiszterics E. Nyolcvanegy tonna szemetet szedtek össze az erdőkben Április 1. és május 10. között hulladékgyűjtést szervezett a megyei vadászkamara. A va­dászatra jogosultak önállóan határozták meg, hogy melyik napon melyik területrészt tisz­títják meg. Az akció során nyolcvanegy tonna szemét gyűlt össze.- A szemétgyűjtésben a Sefag Zrt., általános iskolások, önkormányzatok, közmunká­sok és a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai vettek részt, több mint ezerötszázan - tájé­koztatta lapunkat Kemenszky Péter, a megyei vadászkamara titkára. - A somogyi erdőkből száztíz köbméternyi szemetet szedtek össze. Ám hiába a nagy mennyiség, szélmalom­harcnak tűnik a munkánk, mert a szemét minden évben újratermelődik. ■ F. Szarka Á. Ami épül a régióban 3 regionális hulladékkezelő 8 komposzttelep 4 átrakó állomás 805 gyűjtősziget 19 hulladékudvar A projekt költségvetése Lerakóépítés 3,5 mrd Ft Rekultiváció 2,8 mrd Ft Gépjárműbeszerz. 1,2 mrd Ft Válogatómű-építés 1 mrd Ft ROVATUNKA KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Gyöngyöspusztán új otthon épült a betegeknek Somogyi csigát kínálnak a francia éttermekben luxustermék Ötezer család gyűjti a puhatestűt, sok romának ez jelenti az egyetlen megélhetést Átadták a szenvedélybetegek rehabilitációs lakóotthonát a Kőkúthoz tartozó Gyöngyös­pusztán pénteken. A Magas Cédrus Szociális Otthon új épülete közel 1,5 év alatt ké­szült el. A 30 millió forintos be­ruházást 17 millióval támogat­ta a megyei önkormányzat, 13 milliót pedig pályázaton nyert az intézmény. Hollósi Gabriel­la, az intézmény igazgatója el­mondta: az új, hatszobás épü­let tizenkét betegnek nyújt ott­hont, nappalit és konyhát is ki­alakítottak a lakóknak. A szen­vedélybetegek itt legfeljebb nyolc évet tölthetnek el és az önálló életre készítik fel őket az ápolók. ■ M. E. Majdnem befellegzett a csiga­üzletnek a befizetést növelő mi­nisztériumi rendelet miatt. So­mogybán közel ötezer család él a puhatestűek gyűjtéséből. Az újvárfalvai Haris Józsefné 30 éve gyógynövény- és csigagyűjtésből keresi a kenyerét Idén egy mi­nisztériumi rendelet miatt az utóbbival felhagyott. - Már nem éri meg a csigákkal bíbelődni - állítja az asszony. A korábbi ötezer forintos ex- portkamion-átalányilletéket 25 e- zer forintra emelték. Ugyanak­kor a begyűjtési engedély előre fizetendő díját kilogrammon­ként 25 forintban szabták meg. A csigások tiltakoztak a mi­nisztériumban, majd végül sike­rült megállapodni a rendelet mó­dosításáról. Eszerint 25 forint helyett kettőt kell fizetni kilo­grammonként a begyűjtési en­gedélyért. A csigagyűjtőknek és -felvásárlóknak azonban még ez is sok, hiszen vállalkozásuk éves nyereségének a felét elvinné az államkasszába befizetendő ösz- szeg. Haris lózsefné azt mondja: az illetékcsökkenés hírét nem hallotta, de már úgyis elment a kedve a csigagyűjtésről.- Somogy kiemelkedik a me­gyék közül azzal, hogy körülbe­lül öt-hatezer ember szed csigát - tudtuk meg Marosi Miklóstól, egy csigafelvásárlással foglalko­zó budapesti cég vezetőjétől. Hozzátette: a romacsaládoknak Haris Józsefné az utolsó adaggal. Harminc év után abbahagyja gyakran a megélhetést jelenti a csigaszezon. Az éti csiga védett állat, ezért csak korlátozottan lehet gyűjteni és kereskedelmi forgalomba hoz­ni. Az idén - tavalyhoz hasonló­an - 2000 tonnát lehet befogni. A Magyarországon begyűjtött csigák nagyobb részét külföldre viszik, mivel hazánkban legfel­jebb néhány étterem kínál csiga­ételeket. Emellett a hajléktala­nok gyűjtik és főzik meg maguk­nak a csigát. Külföldön kifejezet­ten luxusterméknek számít a csiga. Különösen Franciaország­ban és Olaszországban. Marosi Miklós 16 éve foglalko­zik csigafelvásárlással és -ex­porttal. Tapasztalata szerint az elmúlt évekhez képest lényege­sen nehezebb értékesíteni a csi­gát külföldön.- Bosznia, Lettország és Ro­mánia lenyomja az árakat, ezért egyre nagyobb a verseny - mondja a szakember. Megje­gyezte: bár a magyarok ódzkod­nak a csigafogyasztástól, ő bi­zony nagyon szereti a puhates­tűek ízét. ■ Meiszterics Eszter ínyencek fogára való az ÉTI CSIGÁBÓL 4 kilogram­mot kell feldolgozni ahhoz, hogy abból 1 kg késztermék legyen, ezt töltik vissza fűsze­rezve a csigaházba. g?n|!

Next

/
Thumbnails
Contents