Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-12 / 110. szám

CSURGONAGYMARTON 0 4 5 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 12., PÉNTEK HÍREK A kihívás napjára várják a képviselőket a május végi kihívás napjá­hoz kapcsolódóan helyben is szerveznek sportprogra­mokat a fiatalok. A képvise­lőket és a polgármestert is meghívták a rendezvények­re. Az ifjúsági szervezet ed­dig inkább táncban jeleske­dett, hagyományőrző együt­tesük évente több rendezvé­nyen is fellép. Felkészülésü­ket Füstös Gábor táncoktató irányítja. Kapós volt a kukoris és a madárkalács AZ „ÉLHETŐBB FALUÉRT” Program Fesztivállánc nyi­tórendezvényén mutatkoz­hatott be néhány hete Csur­gó és térsége a Budapesti Kongresszusi Központban. A nagymartoniak hímzése­ket, 50-100 éves szőttese­ket, gyógyfüveket népsze­rűsítő prospektusokat vit­tek. Nagy sikert aratott a kukorisuk és a madár for­májú kalácsuk is. Rózsabokrokat ültetnek az ősszel a parkba virágos park fogadja a falu­ba érkezőket, amit két éve alakítottak ki. Korábban csak egy emlékmű állt itt. Emö- gött egy alma formájú virág­ágyás a régi falura, Ómágra emlékeztet Itt kapott helyet a pedagógusok emlékfala és egy kerámiacsobogó is. Idén ősszel kialakítanak egy virágágyást, amelyben csak rózsák lesznek. Virágokból a templomhoz is jut Az oldal cikkeit Varga Andrea írta Fotók: Török Anett Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Négy generáció egy fedél alatt: Récsei Jánosné, Péter Jánosné, Vollár Valéria és Vollár Zoltán. Párhuzamot húznak múlt és jelen között Ápolják a hagyományokat SZÁMOKBAN Megszépül a közösségi ház a 2006. évi költségvetés fő­összege 29,43 millió forint. 1,768 millió forint hitelfelvétel­lel számol a képviselő-testület. A működési kiadások között a legnagyobb tétel a csurgói kör­jegyzőségre átadott és a bejáró tanulók után fizetett mintegy 4 millió forint. Fejlesztésre idén 4,45 millió forint jut. Töb­bek között a közösségi ház al­só szintjét szeretnék akadály­mentesíteni, ezt már két éve tervezik, de pályázati forrás hiányában nem tudták megva­lósítani. Most a beuházás nyolcvan százalékát fedező 2,2 millió forint pályázati tá­mogatást nyertek, így elkezd­hetik a munkát. gyöngyösbokréta A dédimama népviseletében táncol a dédunoka Egyre inkább fogy a falu A kanyargós bekötőút végén virágos település fogadja a lá­togatót. A templomlépcső mel­lett tarka virágok hívogatnak, s a közeli parkban is kizöldül- tek a fák. Récseiék házát ke­resve kételyünk se lehet, hogy hova kell menni, a kapujuk mellett hajladozó májusfa ugyanis mutatja az utat. Jelzi, hogy itt fiatal lány lakik. A dédmamát, Péter Jánosnét ágy­ban fekve találjuk. Egy hónap­ja tört el a combcsontja, lassan javulgat. Járókerettel már el­közlekedik, de még nehezére esik a menés. A házimunka most teljesen a lányára, Récsei Jánosnére marad. A nyugdíjas asszony reggel hat órakor kel, majd útnak indítja a családot. Utána édesanyjának segít az öltözködésben, fésülködésben, együtt megreggeliznek és jö­hetnek a napi tennivalók. Má­sodik férje halála óta az asz- szony első házasságából szüle­tett fia - Vollár Zoltán -, a csa­ládfő. Távozóban éppen csak beköszön hozzánk a konyhába, aztán indul dolgozni a délutá- nos műszakba. Pék a szakmá­ja, egy nagyatádi üzemben ka­pott munkát. A két legfiatalabb családtag Vollár Péter és Vollár Valéria. A nyolcadikos fiú dél­utánonként nincs otthon, edzésre jár; a csurgói Eötvös általános iskola ificsapatában kézilabdázik. Nővére a Nagy- váthy Középiskolában 11. osz­tályos. Nagymamája szerint nagy segítség ő már. A nyári málnaszedésből és a tavaszi veteményezésből is kiveszi a részét.- Feltéve, ha nem kell tanulni - mondja az unoka -, mert az előbbrevaló. A dédi mindennap megkérdezi tőle, hogy mi volt a lecke. Régi alsószoknyáját, rakott szoknyáját és kötényét is a legidősebb dédunokájának ad­ta. Vali ezeket veszi fel, ha fel­lépnek a helyi tánccsoporttal. Ám ami számára csupán hagyo­mányőrzés, az dédmamájának még élő emlék.- Régen minden más volt - emlékezett a 79 éves asszony. Annyi fiatal, s annyi levente volt ebben a kis faluban, hogy el sem hinnék. Szorgalmasak vol­tak az emberek, jószágot tartott mindenki. A Polgár Jancsiék pajtájában volt az első mozi, a fi­atalok odajártak szórakozni. A templom mindig tele volt, most meg tiszta üres. AII. világhábo­rú táján megállt a házasodás, azóta csak fogyunk. Akkoriban - 1947-48-ban - raktuk le a bő­szoknyát. Eleinte furcsa volt a másik, nehezen szoktuk meg. Az emlékezés közben előke­rülnek a régi fényképek is, ahol a dédmama még kislányként sétál egy lakodalmi menetben. Csurgónagymartoni gyöngyösbokrétások A KÖRNYÉKRŐL ELSŐKÉNT Csurgónagymarton vett részt az országos gyöngyösbokréta- mozgalomban. Péter Jánosné elmondta: a helyi gyöngyös­bokrétások vezetője a falu ta­nítója, Szigeti Zsigmond volt. Műsoraikban népszokások, népi játékok, néptánc és nép­dal szerepelt. Szép martoni lány, mikor hozzád jártam...- énekelték. A mozgalom emlé­két őrzi a közösségi ház előtt felállított szobor. A tanító ne­ve pedig a park emlékfalán olvasható. Gyöngyösbokrétás nagymarto­niak, leventék vannak a másik fotón, meg a kétnapos lakoda­lom, a lakodalmi lovasjátékok képei. Vali közben behozza a fel­lépőruháját; a blúz meg a főkö­tő már nem az eredeti, ezeket a dédi varrta neki. A fiatal lány élvezi a fellépéseket, szereti a faluját és ideköti sok barátja is, ám az életét nem itt képzeli el. Önálló szeretne majd lenni, se Pécsen lakó édesanyjával, se édesapjával nem akar közös fe­dél alá menni. A falu hátrányai között említi, hogy nincs szóra­kozóhely és a bejárás se vidám dolog. Reggel háromnegyed hétkor már beér a busza Csur­góra, s egy órát kell várnia a be- csengetésig.- Már az én fiatalkoromban megkezdődött az elvándorlás - mondja Récseiné unokája sza­vaira. Aki orvosnak, mérnök­nek tanult, nem jött vissza Nagymartonba. Elöregszik a fa­lu, kevés a fiatal. S míg a déd­mama és nagymama fejében meg se fordult, hogy másutt él­jenek, az természetes számuk­ra, hogy a fiatalabbak körülnéz­nének a világban. 1890-BEN 576-AN, 1930-ban 548-an laktak a faluban. 1976- ban már csak 227, 1999-ben 207, napjainkban pedig 203 ember él itt. Jelenleg a 94 éves Kiss Ferencné a legidősebb asszony. A legidősebb férfi Túri István, 88 éves. A legfia­talabb nagymartom Pákozdy Anna, 11 hónapos. RECEPT Fejes saláta érdekesen KEVERŐTÁLBA TESZÜNK egy do­boz joghurtot. Hozzáteszünk egy kávéskanálnyi paradicsom- püré-konzervet, egy kávéska­nál mustárt, megsózzuk, bor- sozzuk és habverővel simára keverjük. Egy csipetnyi hagy­mát reszelünk bele, megszór­juk kevés finomra vágott zöld­petrezselyemmel és metélő­hagymával. Ezután beletesszük az előhűtött és kisebb leveleire szaggatott két nagy fej salátát, jól összekeverjük, salátástálban a hűtőbe tesszük. Tálalás előtt megszórjuk finomra vágott ka­porral és rácsavarjuk egy egész citrom levét. Kistérségi összefogás a fejlődés kulcsa lakóövezet A tervek szerint fiatalokat telepítenének le az Ómági részen A kistérségi összefogás szük­ségességét hangsúlyozta Csire Istvánná polgármester. Azt mondta: településük számára kedvező, hogy több, korábban önkormányzati feladatot a kis­térségi többcélú társulás lát el. Pénzt is tudnak spórolni ezzel. A polgármester szerint a jövő szempontjából kulcskérdés az infrastruktúra-fejlesztés, a vál­lalkozások létrejötte és megerő­södése, a munkahely-teremtés, valamint a falusi vendéglátás fellendítése.- A vezetékes gáz kivételével teljes az infrastruktúránk - mondta Csiréné. Igaz, a szennyvízhálózatot többeknek kellene használnia, hogy ne szennyezzük a környezetünket. Fontos lenne a hegyi és önkor­mányzati utak felújítása, vala­mint a szőlőhegy villamosítása. A központban szeretnénk kör­forgalmat kialakítani, és még több virággal még szebbé tenni a falunkat. Sokat lendítene a te­lepülésen, ha a térségben ter­vezett beruházások megvaló­sulnának. Például a Magyar Népmesevi­dék, amely új vállalkozásokat, munkahelyeket teremtene és bővülne a szolgáltatások köre.- Készítettem egy felmérést, amelyből kiderült, hogy több fiatal család is szívesen bekap­csolódna a falusi vendéglátás­ba, A szőlősgazdáknak komo­Cslre Istvánná polgármester: célja a spórolás közbeni fejlesztés lyan kellene venniük a Dráva menti borúiban rejlő lehetősé­geket. Az már biztos, hogy ne­hézipar itt nem telepedik le, ezért a látnivalókra, a szolgál­tatások fejlesztésére kellene összpontosítanunk. Örülnék, ha megújulna a csurgói közé]> iskolában a szakmai oktatás, s turisztikai szakembereket is képeznének. Á település új rendezési ter­vében már szerepel az Ómági részen egy lakóövezet kialakí­tása. Van érdeklődés a telkek iránt, s a fiatalság letelepedé­se, illetve az itt élő ifjúság ösz- szefogása - a polgármester szerint - egyet jelent a falu fennmaradásával. Hálával és szeretettel gondolnak rá az idősek 1993-ban költözött Somogy megyébe kovács jánosné. Elő­ször Ötvöskónyiban lakott, majd Csurgón. Végül azért te­lepedett le családjával Csur- gónagymartonban, mert aszt­más lányának levegőváltozást ajánlott az orvos. Az asszony 2000-ben elvégzett egy szociá­lis gondozó és ápoló tanfolya­mot, ennek köszönheti jelen­legi munkáját. Gondozónő­ként dolgozik a faluban.- A haranglábig az én terü­letem - huszonhárom gondo­zottam van -, a település lenti része a kolléganőmé - mondta Kovácsné. A mi feladatunk a bevásárlás, a csekkek befizeté­se, a gyógyszerek beszerzése, s minden ügyes-bajos dolog el­intézése. 0 Télen a gon­dozónők lapá­tolják a havat az idősek ud­varában, és ők hordják be a tüzelőt. Egy hi­deg napon történt, hogy Ko­vácsné megcsúszott, elesett és beverte a fejét. Agyrázkó­dást kapott és kórházban ápol­ták. Gondozottjai aggódtak ér­te. - Azóta mindig mondják: vigyázzon magára, nehogy baja történjen, mert mi lesz akkor velünk? Vannak nehéz időszakok, de nagyon sok örömöt is ad a munkám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents