Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-05 / 80. szám
7 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 5., SZERDA PANORÁMA Sólyom László Horányi Miklóst javasolja legfőbb ügyésznek Pénz helyett csak ígéretek reform „Hazudik, aki szerint van forrás az egészségügyben” Horányi Miklóst, a Szegedi Fel- lebbviteli Főügyészség főügyészét javasolta kedden legfőbb ügyésznek Sólyom László államfő. Sólyom álláspontja szerint Horányi képzettségét, felkészültségét és képességeit illetően megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek szükségesek a legfőbb ügyészi teendők törvényes és hatékony ellátásához. Horányi Miklós korábban büntetőbíróként dolgozott 1979 és 1991 között a Legfelsőbb Bíróságon, 2000 és 2003 között önálló osztályvezető ügyészként a Legfőbb Ügyészség sajtóirodáját is vezette, több egyetemen, főiskolán is oktat. A parlament 2000 májusában választotta legfőbb ügyésszé a május 16-án távozó Polt Pétert. A legfőbb ügyész megválasztása egyszerű parlamenti többséget igényel. „Az MSZP még tanulmányozza Horányi Miklós életútját, egyelőre nem kívánja kommentálni a jelölést” - közölte Lendvai Ildikó. A frakcióvezető szerint „az a legfontosabb, hogy szakmailag kikezdhetetlen ember legyen a legfőbb ügyész”. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának elnöksége tudomásul veszi a köztársasági elnök személyi javaslatát. Az ellenzéki párt úgy véli, a „legfőbb ügyész személyére tett javaslat és az új legfőbb ügyész megválasztása nem válhat kampánytémává”. „Az SZDSZ-nek még nincs álláspontja, tájékozódunk Horányi eddigi tevékenységéről” - jelentette ki Kuncze Gábor pártelnök. Az MDF a parlamenti döntés előtt alakítja ki álláspontját a jelölt személyéről - közölte Dávid Ibolya, aki szerint Horányi alkalmas és méltó e szerepre. ■ É. S. A kampányban az egészségügy az egyik húzóágazat. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint mindegyik programban van jó elem, de önmagában egyik sem működó'képes. Dreissiger Ágnes A választási kampányban mind a négy parlamenti párt zászlajára tűzte az egészségügy megreformálását, ám az oda vezető utat különböző módon képzelik el. A szabad demokraták - a négy közül egyedüliként - egy több-biztosítós rendszer kiépítését sürgetnék, ami azt jelenti, hogy az OEP elvesztené egyeduralkodó szerepét: a rendszerben több biztosító is megjelenne. A Fidesz, az MSZP és az MDF sem ért egyet ezzel az elképzeléssel, ők kivétel nélkül megtartanák a mostani, egybiztosítós megoldást, ám mindannyian át■ Egyedül az SZDSZ gondolkodik több-biztosítós modellben, a többi párt kevésbé változtatna. alakítanák azt. Az MSZP a rendszer átfogó átalakítását szorgalmazza, az első lépést szerintük már megtették azzal, hogy biztosításalapúvá tették a magyar egészségügyi rendszert. Az MSZP azt ígéri, hogy az ágazat finanszírozásában helyreállítja a köz- és a magánfelelősség egyensúlyát. Ezenkívül a három- lépcsős szolgáltatás bevezetését szorgalmaznák. Az első lépcső lenne a minimumszolgáltatás: ide tartozna a közegészségügy, a járványügy és a sürgősségi ellátás. A második a kötelező biztosítás, ahol a társadalombiztosító szolgáltatásokat vásárló szervezetként működne. A harmadik lépcsőbe pedig a különleges szolgáltatások tartoznának egészségpénztári tagság fejében. A Fidesz ellene van az átfogó-reformoknak, az állam súlyát erősítené az ágazatban, mondván, az ellátórendszer működésének garantálása állami felelősség. Az egészségügyre fordított összegeket a GDP 4 százalékáról 7 százalékra növelné a nagyobbik ellenzéki párt. Az MDF a kötelező általános egészségbiztosítás 3 •c fenntartása mellett ösztönözné a kiegészítő biztosítások fejlődését. Szükségesnek tartják az önálló munkahelyi baleset-biztosítás és az ápolásbiztosítás kidolgozását is. Teret adnának a magántulajdon növelésének, elsősorban az orvosok tulajdonossá válását támogatják a háziorvosi ellátás mellett a járóbetegszakellátásban is. Harmat György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója lapunknak azt mondja, neki mint kórházvezetőnek az a legfontosabb, hogy a politikusok valamiképpen megoldást találjanak a forráshiány felszámolására. „Ebből a szempontból mindfegy, hogy a forrásbővítést az állam oldja-e meg, vagy kiegészítő biztosításokkal, esetleg több biztosító révén sikerül több pénzt juttatni a rendszerbe.” Az igazgató azt is hozzáteszi, hogy a mostani helyzet, azaz hogy a GDP nagyjából 5,8 százalékát fordítják az egészségügyre, nem elegendő a rendszer fenntartására. Szerinte önmagában a több-biztosítós rendszer nem jelentene megoldást, ám az ötlet bizonyos elemeit fel lehetne használni. „Külső biztosító akkor száll be, ha pénz van a rendszerben, az viszont igaz, hogy a jelenlegi szisztéma sem működik, hiszen a társadalombiztosításnak a befolyt összeget valóban az egészségügyre kellene fordítania.” Golub Iván, a Magyar Kórház- szövetség elnöke is azon a véleményen van, hogy az első és legfontosabb lépés a forrás biztosítása. „A pénz kevés, nem mond igazat, aki szerint van pénz az egészségügyben, csak nem jó helyen. A több-biztosítós rendszer nem jelentene megoldást, hiszen attól, mert több biztosító működne, még nem lenne több pénz is. A struktúra rossz, aminek megváltoztatásához kormányzati akarat kell. Minden pártnak igaza van valamiben, olyan ez, mint egy svédasztal: lehet róla csipegetni, de önmagában egyik sem jó.” A szakemberek azt mondják: több biztosítótól még nem lenne több pénz a rendszerben Nem sok helyen működik több biztosító az eu-hoz velünk együtt csatlakozott országok közül Észtországban a teljes járulékot a munkáltató, Lengyelországban a munkavállaló fizeti. Nincs járulék Cipruson, Máltán és Lettországban, ahol az általános adórendszeren keresztül fizetnek hozzájárulást Jellemző volta számos biztosítóval indult rendszer Csehországban, Észtországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban, ma jóval kevesebb biztosító működik a többbiztosítós rendszerekben is. ez többek között a biztosítók körbetartozás miatt bekövetkezett financiális ellehetetlenülésének következménye. Jelenleg Szlovákiában (5) és Csehországban (9) működik több biztosító a kötelező biztosításban, Szlovéniában a kötelezőt egy, az általános kiegészítőt további két biztosító bonyolítja. KÜLFÖL Újabb tüntetések Franciaországban több mint kétszáz városban tartottak kedden sztrájkkal egybekötött tiltakozó felvonulást a fiatalok első munkavállalási szerződését szabályozó törvény (CPE) ellen. Bár a közlekedésben fennakadásokat okoztak a munkabeszüntetések Francia- országban, a sztrájk kisebb méretű a múlt heti megmozdulásoknál. Népirtással vádolják Szaddám Huszeint Bagdadban a Szaddám Húszéin ügyét tárgyaló bírói testület azt javasolja az ügyészségnek, hogy a kur- dok elleni népirtás miatt is emeljen vádat a volt diktátor ellen. A vizsgálatok szerint Húszéin és unokatestvére felelős azért az 1988-ban elkövetett gáztámadásért, amelyben ötezer ember vesztette életét egy kurd faluban. Elhalasztották Izraelben Sáron koponyamíítétét A január 4. óta kómában fekvő izraeli miniszterelnök légúti fertőzést kapott, ezért elnapolták műtétét. Időközben Ehud Óimért, a Sáron által alapított Kadima Párt vezetője bejelentette koalíciós szándékát az Izraeli Munkapárttal. A kormány- alakításra várhatóan Ehud Olmertet kérik fel. Sáron felépülése reménytelen Irán atombombája hamarosan kész lehet értesülések szerint Teherán egy éven belül kész atombombájával. Ez növelheti az izraeli-amerikai megelőző csapás lehetőségét. Irán tegnap két új fegyverrendszer kifejlesztését jelentette be. @ további hírek: WWW.RE6GEL.HD Kétesélyes az uniós bővítés Románia Úgy vélik, Magyarország a legfőbb ellenség Eddig döntetlenre áll a Prodi-Berlusconi csata Olli Rehn bővítési biztos az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt értékelte Bulgária és Románia EU-csatlakozási felkészülését. Úgy vélte: ha gyorsan folytatják az előkészületeket, akkor még mindkét ország számára lehetséges, hogy a tervezett időben, 2007. január elsején az EU tagjaivá váljanak. A brüsszeli EU-bizottság május közepén adja ki hivatalos értékelését Románia és Bulgária csatlakozási felkészültségéről, s ez kulcsszerepet játszik majd abban, hogy a két ország a terveknek megfelelően, 2007 elején taggá válik-e. Olli Rehn beszédéből, valamint az ülésen résztvevő képviselők utólagos értékeléséből úgy látszik: Románia ma jobb helyzetben van, mint Bulgária. Rehn szerint mind Bulgária, mind Románia esetében az igazságügyi rendszer reformja, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc a központi kérdés. Ugyanakkor a biztos kedvezőbb szavakkal értékelte a román helyzetet, mint a bolgárt. Románia esetében sürgette, hogy az ország tegyen további erőfeszítéseket etnikai kisebbségeinek integrálására. Bulgária kapcsán a korrupció elleni fellépést sürgette. ■ Cs. E. Nem hajol meg az „erőszaknak” a török kormányfő Törökország nem hajol meg az erőszak előtt - jelentette ki az eddig 15 halottat követelő kurd zavargásokkal kapcsolatban Re- cep Tayyip Erdogan. A török kormányfő több szabadságot és jogot ígért a kisebbségi népcsoportnak. Erdogan felszólította a vezető törökországi kurd pártot, hogy nyilvánítsa terrorszervezetnek a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Az Európai Bizottság visszafogottabb fellépésre szólította fel Törökországot a tüntetőkkel szemben. A zavargások múlt kedden törtek ki, miután eltemették a PKK négy fegyveresét, akik a török hadsereggel vívott harcban vesztették életüket. ■ É. S. Egy „hasznos idióta” és egy „lámpaoszlopon csüngő részeges” végső összecsapásának lehettek tanúi az olasz tévénézők hétfőn este. Előbbit, Romano Prodi baloldali politikust az olasz köznyelv Professzornak nevezi, az említett becézést ellenfelétől, Silvio Berlusconitól kapta, aki szerint haszna abban merül ki, hogy egy kommunista uralta szövetség élére állt a választások előtt. A végső érvet egyébként azt követően húzta elő a kormányfő, hogy Prodi rá nem jellemző módon hasonlította egy részegeshez, aki egyes adatokhoz ragaszkodik az említett módon. Jóllehet az iménti szóváltás jól jellemzi a vasárnap kezdődő választások előtti kampányt, a tévéadás legemlékezetesebb kijelentései nem ezek voltak. Az országban máris vitát váltott ki, hogy Berlusconi az újonnan épült házak ingatlanadójának eltörlését ígérte a következő ciklusra. Ez a tulajdonosoknak évi 500 eurós nyereséget, az ön- kormányzatoknak összesen 2,3 milliárd eurós bevételkiesést jelentene. Prodi ehhez képest az Irakban állomásozó csapatok kivonását vetítette előre választási győzelme esetére, a lehető legrövidebb időn belül. ■ Megelőzzük Irakot és Ukrajnát is A román állampolgárok több sége a magyarokban látja országa legfőbb ellenségét - derült ki egy helyi közvéleménykutatásból. A felmérés szerint a románok 29 százaléka véli úgy, hogy Magyarország áll az első helyen az ellenséges államok rangsorában. Irakra 25, míg Ukrajnára 22 százalékuk voksolt. Baráti országként legtöbben az Amerikai Egyesült Államokat említették (26 százalékkal), másodiknak pedig Franciaországot (18 százalék) jelölték meg. ■ Csapatkivonással és adó- csökkentéssel kampányolnak.
