Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 17. szám
2006. ÁPRILIS 30., VASARNAP RIPORT, INTERJÚ 7 kollekció Minden ruhának története, meséje van, mondjuk a tinédzserlányok titokban felpróbálják mamáik ruháját, s téli harisnyát húznak a nyári szandálhoz / / // ZOOB KATI KÉZÉBŐL FOLYIK A LUXUS Egykor ő tervezte Süsü sárkány menyasszonyának bábfiguráját. Zoób Kati ma már nemzetközi hírű divattervező, aki a luxuspiacra dolgozik. Minden ruhájáról tudja, kihez került. A magyar divat nagykövet asszonyának neve márkavédjegy, amely egy-egy színházi plakáton is feltűnik. Csontos Tibor- Divatházában ott lóg Az eltűnt idő nyomában című szolnoki színielőadás plakátja. A napokban bemutatott darabhoz ön tervezte a jelmezeket, miként a Spinoza Ház Nyizsinszkij című monodrámájához is. így nosztalgiázik a hajdanvolt jelmeztervező?- A szolnoki darab rendezőjével, Szikora Jánossal három éve tervezzük a közös munkát. Proust világa annyira az enyém, hogy mondhatom, én is „proustonauta” vagyok.- Lehet, hogy munkatársai annak idején jobban örültek volna, ha jelmeztervező marad? Sára Júlia önről készült dokumentumfilmjében elmeséli, hogy amikor divattal kezdett foglalkozni, a környezetében kicsit bolondnak tartották.- Tőlünk nyugatra a divat mindig is a kultúra része volt, nálunk felszínes gazdagságot jelentett. Sokan féltettek, kételkedtek, de én sem gondoltam, hogy egyéni hangom van a divatban. Végül is hamar magamra találtam ebben a világban.- Annak idején jelmeztervezőként megbántódott. Ha ez nincs, most nem ülünk itt a Zoób Katti Divatházban?- Mai eszemmel tudom, hogy előbb-utóbb utat tört volna ez a képességem. Élvezem a feladatot, és igyekszem jól gazdálkodni a lehetőségeimmel. Az 1994-es divatbemutató erős belső impulzus következménye volt, és lehet, akkor nem mertem többre gondolni, de mára világos, hogy ez a nekem való feladat.- Igaz, hogy egy belvárosi ház udvarán zajlott mindez, és a nézők a gangon tapsoltak?- Igen, ennek a Szent István körúti háznak az udvarán volt az első három divatbemutatónk. 1998-ban eljutottam az első párizsi bemutatóig, amiből rengeteget tanultam, és mára pontosan tudom, mit képviselek a divatban, és kollekcióimmal mit szeretnék mondani. Ma nem megyünk mindenáron Párizsba vagy Londonba bemutatni, inkább idevárjuk a divat szerelmeseit.- Sokat változott, amióta megtervezte annak idején Süsü menyasszonyát.- Munkamániás vagyok, megszállottan alapos és harcos, mint sokan mások. Erős hatása van az általam képviselt intellektuális nőiességnek a szín- és textilválasztásban, a formavilágban. Zoób Kati kezéből folyik a luxus - mondták rólam Párizsban 1998-ban.- Mondják, Zoób Kati kreációi mesélő ruhák. Miről mesélnek?- Minden kollekciónak van sztorija, a szabásvonalakat felfű- | zöm egy történetre. Egyszer pél- | dául azt meséltem el, hogy a ti- I nédzserlányok titokban felpró- J bálják a mama ruháit, s téli ha- I risnyát húznak a nyári szandál■ Párizsban 1998-ban volt először bemutatója, s ma már külföldi estélyeken is látni Zoób-ruhát. Zoób Kati: egy belvárosi bérház udvarán volt az első három divatbemutatóm, a közönség a gangon állva tapsolt hoz. De hát a divat ilyen: provokatív, mást hoz, mint ami addig szokásban volt.- Külföldön hogyan ismerték meg a kollekcióit?- Ma már nem kell ahhoz megrengetni a világot, hogy valaki bekerüljön a szakma nemzetközi vérkeringésébe. Több külföldi bemutatón voltam. Utoljára Frankfurtban, ahol az Európai Központi Bank rendezett magyar kulturális fesztivált. Kertész Imre, Esterházy Péter és sok hasonló komoly alkotó képviselte Magyarországot. A mi bemutatónk után még hetekig a bankot hívták Németországból, hogy megtudják, hol lehet megvásárolni az ott látott ruhákat. Nekem ez nagy dolog. Ez a siker! Ugyanakkor lassan lehet ilyen terméket bevezetni a piacra, hiszen nem ruhákat adok el, hanem márkát építek, ennek pedig nagyon komoly feltételei vannak. A luxuspiac nehezen bevehető vár, sok idő és rengeteg pénz kell, amíg megnyitható egy márkabolt. Számomra pillanatnyilag célszerűbb a személyes kapcsolat- tartás a vevőkkel, így lassan kiépül egy vevőkör a világban, amely szinte élő reklámhordozója a márkának, és a segítségükkel lassan megtaláljuk a nekünk való kereskedelmi partnereket. Elkészült a bázisunk Budapesten, jöhetnek hozzánk bárhonnan a világból, és ha valakinek kedve lesz a világ másik felén ilyet csinálni, partner leszek hozzá. A luxuspiacra dolgozom, és ehhez a luxuspiac szabályait is jól kell ismerni, és annak megfelelni. Szeretném, ha a márkánk megmaradna kuriózumnak, titokzatosnak, kézműves szeretetmárkának. A legtöbb ruháról tudom, hogy kihez került. Olyan emberek hordják, akik néha várakoznak rá, hogy megkapják. Miként az autók világában a Bristolra. Kalapács nélkül nyolcvanmillió forintról indul Csontváry hamis Ha egy képről kiderül, hogy nem eredeti, visszatérítjük az árát, ahogy a világon mindenütt Nyolcvanmillió forintos kikiáltási áron kínálják Csontváry Kosztka Tivadar egyik festményét, s lehet, hogy minden idők legdrágább képe lesz. Az árverést Virág Judit, a Mű-Terem Galéria tulajdonosa vezeti, akinek ez volt az aukciós szerepálma.- Galériájában virágkosár díszeleg a kiállított Csontváry- festmény alatt. Ünnepszámba megy egy Csontváry?- Az árverés híre futótűzként terjedt a szakmában, mindenki készül, és ahhoz képest, hogy néhány napja állítottuk ki a Csontváry-képet, rengetegen jöttek megnézni.- Egyszer azt nyilatkozta, hogy álma egy Csontváry-kép elárverezése. És lön.- Csontváryt árverezni igazi különlegesség és ritka ünnep, a festő a legnagyobbak közül való. Ebbe persze a festmény nyolcvanmilliós kikiáltási ára is belejátszik, de mégsem ez a lényeg. Az ár ugyanis mindig magában foglalja egy festmény minőségét: ha egy kép a gyűjtők vágyálma, amilyen a Hídon átvonuló társaság is, nem lehet hozzájutni, természetes a magas kikiáltási ár. Három éve ugyancsak a Mű- Terem aukcióján hatvanötmilliós kikiáltási árról indult Munkácsy Mihály Poros út I. című S festménye, amely végül 220 mil- I hóért kelt el. Igazi szenzáció volt. | Az említett Csontváry-kép az ed- | digi legmagasabb hazai kikiálts tási árat tudhatja magáénak a maga nyolcvanmilliójával.- Azonnal képes megállapítani egy festményről, mennyiért kel majd el?- Éppen most „kaptam ki", mert azt válaszoltam egy riporteri kérdésre, hogy a Csontváryt a Top Tenbe, a legjobb tíz közé várom. Azt mondták, kishitű vagyok, hiszen a Top Ten alsó határa hatvanmillió. Most már úgy fogalmazok, hogy biztosan ott lesz az első legdrágábban elkelt három festmény között.- Miként jellemezné a magyarországi műgyűjtőket? Befektetési céllal vásárolnak festményeket vagy valóban a műélvezetért fizetnek ki vagyonokat?- Alapvetően mindenki szenvedélyből vásárol. Pénzügyi alapú vásárlás inkább a cégekre, bankokra jellemző. Kevés cég, inkább külföldi vásárol befektetési célból.- Lehet majd tudni, kié lesz a Csontváry-festmény?- Nem. Ha cég, és büszke az új szerzeményére, ünnepi üdvözlőlapot készíttet majd. Ha magán- személy, biztosan elrejti. Magyarország területéről valószínűleg nem lesz exportálható a festmény, mivel a védett képek tulajdonosainak adatait a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyilvántartásba veszi, és biztosan nem engedélyezik a kivitelét.- Találkozott-e már hamisítványokkal?- Valóságos iparággá nőtte ki magát a képhamisítás, hiszen olyan árak vannak, talán nincs is festő, akit ne hamisítanának. Szervezett védekezésre van szükség, a hamisítások könnyen tönkretehetik Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő területét, a magyar műtárgypiacot, amelynek éves forgalma 4,5 milliárd forint. A Mű-Terem Galériában az első szűrő én vagyok, több évtizedes gyakorlattal biztonsággal felismerem a hamisítványokat, de ha mégsem tudok megbirkózni a feladattal, restaurátorok, művészettörténészek segítségét kérem. Garanciát vállalunk, ha kiderül, hogy egy kép nem eredeti, mint a világon mindenütt, visszatérítjük az árát. Ezzel együtt nálunk sem kerül árverésre olyan festmény, amely nem megy át sokszoros biztonsági szűrőn. Nem véletlen, hogy legalább fél évig készülünk egy- egy aukcióra.- Állítólag nem használja a klasszikus árverezőkalapácsot. Miért?- Zavar. Helyette egy kis kalapácsfejet használok. Úgy tudom, mások is leszoktak már a kalapácsról. ■ Csontos Tibor Virág Judit: csodájára járnak a Csontváry-képnek ■ Mindenki szenvedélyből vásárol, csak a cégek klasszikus befektetők.
