Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-26 / 97. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 26., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Kolber munkát hozna haza célkitűzés Olyan Somogyról álmodik, ahova visszajönnek a fiatalok Kolber István azt szeretné, hogy a falvakban is jobban éljenek Országos vagy megyei listáról a parlamentbe jutott képviselők Heintz Tamás 1959-ben Budapes­ten született. A Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Általá­nos Orvosi Karán doktorált 1986-ban. 1989-től háziorvos. 2001-től a Somogy Megyei ÁNTSZ természetgyógyász szak­főorvosa. 1985-2002 között a kaposfüredi részönkormányzat tagja; 2002-től Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Fidesz-MPSZ, KDNP, MKDSZ ál­tal jelölt és megválasztott képvi­selője, a kaposfüredi részönkor­mányzat tanácsnoka, a Népjóléti és a Sportbizottság tagja. 2005 őszétől Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának alpol­gármestere. Nős, felesége Hal­mos Éva háziorvos. Négy gyer­mekük és egy unokájuk van. A Fidesz Somogy megyei területi listájának ötödik helyéről jutott mandátumhoz. Mátrai Márta Szombathelyen született. A Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karán szerzett diplomát. A Somogy Megyei Tervező Válla­lat jogtanácsosa, majd az Építő­ipari Rt. igazgatója. Az OTP In­gatlan Rt. Somogy megyei terü­leti igazgatója. A kaposvári Fi­desz alapító tagja. A Fidesz Or­szágos Választmányának alel- nöke és a párt női tagozatának országos alelnöke. 1990-1998- ig önkormányzati képviselő Kaposvár Megyei jogú Város Képviselő-testületében. 1998- tól parlamenti képviselő. Frak­cióvezető-helyettes, Fidesz- frakcióigazgató. 2002-től a Szo­ciális és Családügyi Bizottság elnöke. Elvált, egy 25 éves fia van. A Fidesz Somogy megyei területi listájának első helyéről jutott a parlamentbe. HOLNAPI LAPUNKBAN FOLYTATJUK Két évtizede politizál és most jár a csúcsra szakmai karri­erje. Kolber István most még­sem ezért elégedett, hanem azért, mert azok az emberek biztosították a bizalmukról, akik régóta és a legjobban is­merik. Szerinte ez a mai poli­tikai közéletben a legna­gyobb eredmény, amit politi­kus elérhet. A hétvégén egy olyan körzetet szerzett meg pártjának, ami három ciklus óta a Fideszé volt, de máris nagyobb tervei vannak. Fábos Erika- Hosszú kampány áll Ön mö­gött. Fáradt?- Nem különösebben. Nagy kihívás volt számomra, hogy Kaposvár környékének egyéni képviselője lehessek, és mivel nagyon szerettem volna a si­kert, hiába volt nagy a munka, nem fárasztott el.- A képviselők közül az öné a legnagyobb és legmunkásabb körzet a megyében: majd het­ven település. Miért volt ez ennyire fontos?- Ez a szülőhelyem, a legszű­kebb pátriám. Szeretem és is­merem ezt a vidéket, a falvakat, ugyanakkor a városokban rejlő lehetőségeket. Úgy érzem, ten­ni tudok az ott élőkért. Elsősor­ban ez indított. Amúgy pedig a J Gyurcsány-kormány több tagja £ sikeres egyéni képviselő is, sőt a mostani választáson több olyan körzetben is sikerült nyer­nünk, ahol korábban nem kor­mánypárti volt a honatya.- Pont ahogy ön. Pedig már úgy tűnt, Szabó József Andor lesz a 2-es körzet „Lamperthje”, akit semmivel nem tudnak megfogni a vetélytársai. Kiele­mezték már a siker titkát?- A kötődésem, az eddigi munkám és hogy sokan ismer­nek ebben a térségben, azt hiszem, döntő volt. Persze, a Gyurcsány-kormány elmúlt más­fél éve is hozzájárult. Nagyon örülök, hogy ebben a munká­ban részt vehettem. Biztos va­gyok abban, hogy az én és a szocialista párt választási sike­Kolber István 1954-ben született Órában. Jo­gász. 1978-ban a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtu­dományi Karán szerzett diplo­mát 1994-1998 között a me­gyei közgyűlés elnöke. 1996- 1998 között a megyei területfej­lesztési tanács, 1997-től 1998- 16 a Regionális Fejlesztési Ta­nács alapító elnöke. 2004-től rében az is benne van, hogy az emberek látták: céltudatos munka folyik az országért.- Azt mondja, jól ismeri a körzetét. Az alakuló kormány- program milyen gondokra hoz­hat megoldást az ott élőknek? regionális fejlesztésért és fel­zárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter. Az MSZP alapító tagja, 2003-TÓL a párt elnöke. 1991 óta a Somogy Megyei Közgyűlés tagja. 1998- tól 2004-ig pártja frakcióveze­tője. 2002-2004-iG a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. 2001-től a Rómahegyi Baráti Kör elnöke. Nős, két gyermeke, egy unokája vara Emma. — Az Új Magyarország prog­ram középpontjában a munka­helyteremtés áll. Ez lenne a legfontosabb ebben a körzetben is. Persze, ez nem egyszerű fel­adat. Nem úgy van, hogy beme­gyünk a boltba és kérünk né­hány száz munkahelyet. Ehhez ebben a térségben is komoly infrastrukturális fejlesztésekre van szükség: új utak, a taszári repülőtér aktivizálása, egye­bek. A másik fontos teendő a falusi emberek helyzetének javítása. Ilyenek az utazási fel­tételek és általában az életmi­nőség jobbításával összefüggő lépések. Összességében azt mondhafom, olyan Somogy lenne jó, ahova szívesen vissza­jönnek a fiatalok.- És milyen Balaton lenne jó? Mindig szívügye volt ez a terület. Mit tud ígérni annak érdekében, hogy Közép-Euró- pa legnagyobb édesvízi tava rangját tekintve is a legna­gyobb legyen?- Az Új Magyarország prog­ram egyik kiemelt területe a turizmus, s abban önálló Bala- ton-program indul. Egységes turisztikai övezetet szeret­nénk létrehozni a Balaton kö­rül, olyat, ami az ország és Somogy legeredményesebb idegenforgalmi attrakciója­ként működik. A Balaton ha­talmas kincs, ehhez méltó fi­gyelmet és pénzt fog kapni.- A médiában már megkez­dődött a „miniszterkeringő”. Találgatások folynak például arról, hogy a tárca nélküli mi­niszterek a kormányzati kar­csúsítás miatt csomagolnak. Tudja már, hogy miniszterként számítanak-e a munkájára?- A miniszterelnök úr még senkivel nem közölte, milyen elképzelései vannak a kormány személyi összetételéről. Olyany- nyira nem, hogy még négy- szemközt sem esett szó erről. Most az a feladatunk, hogy a készülő kormányprogramot a saját területünkön tartalommal töltsük meg. Igazi reformkor­szak előtt áll az ország, ami még a száz lépés programnál is jelentősebb lesz. Az uniós forrá­soknak köszönhetően az állam, az egészségügy és az oktatás te­rületeit is át fogjuk alakítani. Úgy, hogy Magyarország dina­mikusabb, modernebb ország lehessen, hogy a kedvező válto­zások az emberekhez is eljussa­nak. Ez fontos munka most, ez­után jön a kormányzati struktú­ra kialakítása és csak ezt köve­tik a személyi döntések. Károly József Kaposvár, Tallián Gyula utcai olvasónk nem érti, hogy mi az oka annak, hogy a Hír TV adását nem lehet zavar­talanul fogni. Nincs olyan nap, hogy ne lenne kimaradás. Bercsényi Péter, a ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója szerint a teljes szolgáltatási területünkön, ami Győr, Mosonmagyaróvár, Tata, Kaposvár, Pécs, Mindszent és Bu­dapest, visszatérő jelfolyamki­esés volt, amelyért a műholdas jelátviteltől egészen a Hír ÍV mű­sorszolgáltatóig terjedő úton részt vevő szereplők a felelő­sek. Társaságuk a hibát azon­nal jelezte a műsorszolgáltató­nak. A ViDaNet Zrt. vezetése el­várja, hogy a felelősök a hely­zet tisztázása érdekében a leg­szélesebb nyilvánosság előtt kövessék meg előfizetőinket ♦♦♦ Erdős János kaposvári olva­sónk azt nehezményezi, hogy a nagypiacon 100 forintot kell fi­zetni kilónként a gombavizsgá­latért. Olvasónk évek óta jár gombászni és csak ellenőrzött kalapost fogyaszt. Véleménye szerint az ingyenes szolgálta­tás is segített a gombamérgezé­sek csökkenésében. Ki fogja pénzért megvizsgáltatni? Börczy Miklós, a piac jelenle­gi bérlője azt mondta: a gomba­vizsgáló önálló vállalkozó, ter­mészetes, hogy pénzt kér a mun­kájáért. Egy kiló gomba ára 1600 és 4 ezer forint között vál­tozik, így nem túl nagy teher a százforintos díj. A piacon érté­kesített gombánál még azt is el­lenőrzik, hogy a vizsgált és az árult mennyiség megegyezzen. Egyébként, tette hozzá, nem a piacnak lenne a feladata, hogy a lakosságnak ingyen gomba­vizsgálót tartson. A vállalkozó­val azonban kibővitették a szer­ződést, így bárki megvizsgál­tathatja az általa szedett gom­bát, de csak pénzért. |pl;icÍ|{Í Í;ff lül A megye egészét érintő, közér­dekű kérdéseiket a nap 24 órá­jában rögzítjük a 82/316-165-ös telefonszámon. Vagy hívják hét­főtől péntekig 12-14 óra között a 82/528-129-es telefonszámot! A család terroristáinak áldozatai ritkán árulkodnak krízis A bántalmazottak átlagosan 14 napot töltenek az anyaotthon speciális részlegében Az elmúlt évben a Borostyánvi­rág Anyaotthon krízis-férőhelyei­re 69 bántalmazottat vettek föl, közülük 44 volt gyerek. Egyebek közt ez derült ki az anyaotthon keddi szakmai napján, ahol a Ka­posváron működő régiós krízis­szolgáltató modellkísérlet tava­lyi évi tapasztalatait összegez­ték. Mózes Ernőné, az otthon ve­zetője áttekintésében kiemelte: a kaposvári krízisszoba kihasz­náltsága 90 százalékos, ám 23 igényt el kellett utasítaniuk, mert előfordult, hogy éppen ak­kor jelentkeztek bántalmazottak, amikor nem volt szabad hely. - A krízisellátásba érkezett családok felének egy gyereke volt - mond­ta Mózes Ernőné ám náluk nem biztos, hogy mindig valódi krízishelyzetről volt szó. Előfor­dult ugyanis, hogy egy házastár­si játszma része volt az „elköltö­zöm a gyerekkel, majd vissza” huzavona. Az is megfigyelhető azonban - tette hozzá az igazga-. tó -, hogy a 2-3 gyerekes csalá­doknál már igen durva esemény után telik be végül a pohár. Saj- g nos, ennek aztán az a követkéz- | ménye, hogy a gyerek ebben a i környezetben szocializálódik, s | bizony előfordul, hogy a 13 éves f serdülő átveszi a bántalmazó apa £ szerepét s kést ránt az anyjára. | Persze a krízishelyzetek kezeié- | se közben találkoztunk olyan 1 A krízisellátást követően hova távoztak? Vissza a Természetes Saját Intézmény Más családok bántalmazéhoz támaszhoz átmeneti átmeneti Albérletbe férőhelyére otthonába esettel is, amikor a nő viselkedett a gyerek láthatásakor olyan pro­vokatív módon, hogy a férfi nem tudta kezelni az indulatait, s azért nem ütött, mert az anyaott­hon dolgozói is jelen voltak. A család terroristája lehet a férfi, de a nő is - mondta el ta­pasztalatait a tanácskozáson Jó­zsef István okleveles szakpszi­chológus, főiskolai docens. - Per­sze a bántalmazott sem mindig a nő vagy a gyerek, sok a terrori­zált férj és idős ember. Hogy pon­tosan mennyien vannak, nem tudni, mert a gyerekek ritkán árulkodnak, az anyák, apák pe­dig még ritkábban. A családban megnyilvánuló erőszak nem csak fizikai lehet - tette hozzá a szakember -, a pszichológiai erő­szak „sebei” az előbbinél nehe­zebben gyógyíthatók. Tolácziné Varga Zsuzsanna szociálpolitikus, a szekszárdi gyerekjóléti központ vezetője ar­ra hívta föl a figyelmet: amikor a bántalmazott gyerek szakember segítségét kéri, titoktartásra kéri a titokkal megtisztelt személyt. - El kell azonban érnie a segítő­nek, hogy a bántalmazott oldja föl a szakember titoktartási köte­lezettségét - mondta a szakem­ber -, mert a jelzési kötelezettség elmulasztása mindig foglalkozás körében elkövettet gondatlanság­nak minősül. ■ Márkus Kata

Next

/
Thumbnails
Contents