Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-24 / 95. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 24., HÉTFŐ VÁLASZTÁS 2006 Az anarchista „A kormány már eddig is be­csapott mindenkit az ország gazdasági helyzetét illetően, a költségvetés romokban. Ez az egyik oldal. A másik pedig zsa­rolja az MDF-et, vezére lemon­dott, de mégsem, ráadásul a programja hallatán már pszi­chiáterhez kell járnom a kez­dődő depresszióm miatt. Kell a fenének ez az egész...” (Egy kiábrándult nagyatádi honpolgár fejtegetése.) Az elfoglalt „fontos, persze, hogy fontos a választás, de nekem el kell tar­tanom a családomat, s csak ez számít. Kinek van ideje ilyen szép időben kimosdva szavaz­ni menni? Talán, akinek nincs munkája. Látja, mekkora terü­letet kell megkapálnom? A ve­teményes nem vár, a zöldséget el kell vetni. Ha befejezem az urnazárásig, talán voksolok, de amúgy sem tudom, kire sza­vaznék. Persze, ha valaki ide­jönne és segítene, egyből beik­szelném a nevét...” (Egy Segesd melletti földön dolgozó férfi vallomása.) A csalódott „képzelje, reggel felkeltem, el­mentem szavazni, hát nem be volt zárva az iskola, ahol két hete voksoltam! Persze tudom, hogy nálunk két hete Lam- perth Mónika már győzött, hi­szen én is rá szavaztam, de rá­jöttem, változtatni akarok: most a fideszest ikszelném be..." (Egy felháborodott vendég monológja az igali fürdőben.) A pikírt nyolc óra után néhány perc­cel lépett ki Szabó József An­dor a kaposvári Pártok Háza második emeletén található irodája ajtaján, hogy átmenjen a néhány szobányira a számító­gép előtt izguló Kolber István­hoz - gratulálni. A kölcsönös udvariaskodás után a két rivá­lis a Somogyért iroda felé vette az irányt, ahol Gyenesei Ist­vánt ünnepelték hívei. Előbb a szocialista miniszter, aztán a vesztes fideszes jelölt köszön­tötte a megyei közgyűlés elnö­két, majd mindketten kifelé in­dultak: elöl Kolber István, utá­na Szabó József Andor.- Még az Andor is ismeri a mondást: előttem az utódom - jegyzete meg valaki kajánul... Győzött a miniszter és az elnök választás Bejöttek az önjelölt „büfépolitológusok” várakozásai a megye falvaiban Képviselők egymás között. Gyenesei István (balról) az országban egyedüli civilként, míg Kolber István területfejlesztésért felelős miniszter egy eddig fideszes körzetben diadalmaskodott „Közülünlc, velünlc, értünk” - hirdeti a gigantikus, Gyenesei Istvánt ábrázoló poszter Nagyatádon. S úgy tű­nik, a somogyi 6. választó­kerületijén a többség hitt a megyei közgyűlés elnökének. Vas András A pártharcok közepette némi meglepetésre az országban egyedüli - nagy pártoktól - füg­getlen - somogyértes - jelölt­ként várhatta az élről Gyenesei István a második fordulót.- Az elnök a mi emberünk - mondja nagyot kortyolva fröcs- cséből egy férfi a segesdi presz- szóban, míg társasága helyeslő­én bólogat. Hasonlóképpen véle­kednek Csokonyavisontán is, ahol az egységben állítólag min­denki Gyenesei Istvánra voksolt. Az elnök ereje láthatóan a kis falvakban rejlik - ezt az első fór- _ dúló eredményei is bizonyították J -, hiszen míg a körzet városai- | bán, Barcson és Nagyatádon megelőzte őt Kuzma László, a Fi- § desz-KDNP közös jelöltje, addig a pártok számára nehezebben elérhető településeken az is­mertség nagy előnynek bizo­nyult.- Mindig jön, amikor csak hív­juk, tényleg közülünk való - ál­lítja egy idős néni Somogy- tarnócán. - Személyesen isme­rem, egyszer, amikor itt járt, el­jött hozzánk is - teszi hozzá. Pedig Somogytarnóca már nem igazán Gyenesei István vi­lága: a falu hivatalosan Barcs te­lepülésrésze, s bizony a Dráva- parti város Kuzma László felség- területe: tulajdonképpen jórészt az ittenieknek köszönhetően nem dőlt el az első körben a ver­seny, hiszen a „címvédő”, a tér­ség jelenlegi országgyűlési kép­viselője tarolt Barcson.- Remélem, megfordítja az ál­lást - reménykedik a 3. számú szavazókörből, a szakmunkás- képzőből kifelé jövet egy négyta­gú család feje. - Sajnos, nehéz dolga van, hiszen a „kommunis­ták” visszaléptek Gyenesei javá­ra. Kibújt a szög a zsákból, eny- nyire független jelölt az elnök - jegyzi meg epésen. A „kommu­nisták” jelen esetben a szocialis­ta Rákóczy Attilát takarja... Szabó József Andor, a somogyi 2. választókerület polgári jelöltje alig fél órá­val az urnazárás után már tudta: a következő négy évben nem lesz képviselő A dohogó családfő kivételnek tűnik, a többség ugyanis nem ve­ri nagy dobra véleményét, csak egy-égy kocsmában, a sokadik fröccs, sör, esetleg rövidital után kezdenek elemezni az önjelölt politológusok.- Veszekszünk egymással, osztjuk az észt,.szavazunk, aztán izgulunk égés? hap, tök felesle­gesen - kiabálja túl a többieket egy pecsétes öltönyt viselő férfi az egyik nagyatádi presszóban. - Nem rólunk szól ez a történet teljesen mindegy, ki a képviselő: attól még nem nő a fizetésem és a Bélának sem lesz holnaptól munkája. Amúgy boldog névna­pot! - emeli poharát a példaként citált kollégára. Habár a fenti állítás szerint csak néhány ember számára fon­tos a voksolás, az urnazárás után ismét benépesülnek a pártok iro­dái. Kaposváron elsőként a So­mogyért Szövetség irodája telik meg szimpatizánsokkal és roko­nokkal, és néhány perccel hét óra után már fel is hangzik az el­ső vastaps: Gyenesei István száz százalékot ér el az aprócska Rinyaújnépen. A szocialisták és a fideszesek viszont egyelőre csendesek. Sza­bó József Andor, a 2. választó- kerület polgári jelöltje azt fejtege­ti, hogy láthatóan besokalltak az emberek a politikától, hiszen ke­vesebben mentek el szavazni. Ri­válisa, az MSZP-s Kolber István arcán először a toponári eredmé­nyek hallatán fut át egy mosoly, ám ahogy jönnek az új adatok, úgy oldódik benne a feszültség. Kevéssel fél nyolc után hallat­szik az első hangrobbanás: a me­gyei közgyűlés elnöke behozha­tatlan előnyre tesz szert, így már országgyűlési képviselőnek érezheti magát.- A helyzet drámai - jegyzi meg fertályórával később Szabó József Andor, majd amikor 83 százalékos feldolgozottsághoz ér­nek a kerületben, elindul, hogy gratuláljon riválisának.- Még nincs vége - válaszol szerényen Kolber István, ám el­lenfele arca mindent elárul.- Mi melletted maradunk - kö­szön el a vesztes képviselőtől egy fideszes szimpatizáns. Ám ezen az estén ez csak csekély vigasz­nak tűnik... A GYŐZTESEK MONDTÁK Kolber új álláshelyeket ígér A következő négy évben Kapos­várért, Kadarkútért és hatvan­hat faluért fogok dolgozni. Min­dent megpróbálunk megvalósí­tani, amit a kampány során megígértünk. A legfontosabb feladat a munkahelyteremtés, ám ez nem megy magában, eh­hez képzési programokra és ha­talmas infrastruktúrafejleszté­sekre lesz szükség. Úgy érzem, nem az elmúlt néhány hétben, a kampány során sikerült meg­győznöm a választókat, hogy ér­demes rám szavazniuk, hanem a Gyurcsány-kormány másfél esztendős munkájára mondtak igent, s az Új Magyarország- és Kolber István úgy gondolja, hogy teljesítheti választási ígéreteit az Új Somogy-programra. Úgy gondolom, riválisommal az utol­só két-három nap kivételével korrekt kampányt folytattunk, ekkor azonban megszólalt né­hány fals hang: rosszulesett, hogy azt híresztelték, nem kell rám szavazni, hiszen listán már bejutottam. Ám ezzel most nem foglalkozom, az ünneplés idő­szaka jön: azokkal fogok együtt örülni, akik segítettek az elmúlt hónapokban, aktivistákkal és szervezőkkel, akik éjt nappalá téve dolgoztak a sikeremért. És természetesen valamilyen mó­don a választóimnak is ki sze­retném fejezni köszönetemet. Gruber megszorításra számít Gruber Attila, a Fidesz-KDNP képviselője azt mondta: örülök, hogy a választóim kitartottak mellettem, ugyanakkor termé­szetesen boldogabb lettem vol­na, ha egyéniben elbukom, de a Fidesz lehetne kormányon. Az első és a második forduló között semmi rendkívüli nem történt a választókerületben, ami az eredményt befolyásolta volna. Ha csak az nem, hogy MSZP-s vetélytársam durván a magánélet területére tévedve kampányolt ellenem, ez pedig Siófokon 1990 óta egyetlen vá­lasztási kampányban sem volt szokás. Gruber Attila szerint végre fel kell hagyni a személyeskedő stílussal- Csak szolidan ünnepeltem, alkoholt egyébként is nagyon ritkán fogyasztok, így a lelkes segítőimmel is inkább tonikkal koccintottam. Amit a legfonto­sabbnak tartok: felnőttebb politi­zálásra lesz szükség a parla­mentben és fel kell hagyni végre a személyeskedő stílussal! Más lesz egyébként ez az ellenzéki­ség, mint az előző négyéves cik­lusban volt. Arra gondolok: ha majd a választópolgárok szem­besülnek a kormány által rájuk kényszerített megszorító intéz­kedésekkel, akkor arra már nem lehet azt mondani - mint négy éve -, hogy ez a Fidesz bűne.

Next

/
Thumbnails
Contents