Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
16 2006. ÁPRILIS 23., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Gregorián, Gershwin, Grammy megasztárok Hancock és Garbarek több nemzedék zenei ideáliát testesíti mee Két zseni, egy eset - foglalhatnánk össze tömören a közelgő dzsesszün- nepek lényegét. Jan Garbarek és Herbie Hancock koncertjei ugyanis szeánszszámba mennek, s akik tudják, kik ők, abban is biztosak lehetnek, hogy „hőseink” nem haknira készülődnek. Szabó Zoltán Attila Jan Garbarek kezdi a késő tavaszi, kora nyári dzsesszünnepé- lyeket Pest-Budán. A Kongresz- szusi Központban május 10-én komplett nemzetközi zenészválogatottat dirigál, hiszen a norvég bandájához csatlakozott már Rainer Brüninghaus (zongora, billentyűs hangszerek), Eberhard Weber (elektromos bőgő) és az ütőslegenda, Trilok Gurtu. Garbarek neve egybefonódott a világ egyik legjelentősebb lemezkiadója, a német ECM sikereivel, amelynek időközben vezető komponistája és első számú sztármuzsikusa lett. Keith Jarrett társaságában rögzítették a híres Belonging és My Song című albumot, amely immár több nemzedék zenei ideálját testesíti meg. Zenekaraiban olyan muzsikusok fordultak meg, mint Ralph Tow- ner, Egberto Gismonti, Ustad Fateh Ali Khan, Mari Boine vagy Manu Katché. Rendkívüli sikereket ért el a Hilliard En- semble közreműködésével készült Officium és Mnemosyne című gregoriánalbumaival is, miközben kialakította állandó együttesét, amelyben szinte bérelt helye van a Brüninghaus- Weber kettősnek. Nem kétséges, hogy Garbarek személyében a kortárs dzsesszművészet 'legnagyobb alkotóegyéniségét tisztelhetjük. Európa legjobb szaxofonjátékosaként tartják számon. S értékadó muzsikája világszerte igen népszerű, ritkaságszámba menő koncertjei iránt mindenütt óriási az érdeklődés. Főleg úgy, hogy e soros turnén a világ legjobb indiai dobosának tartott Trilok Gurtu is színre lép. László Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára Jan Garbarek Európa legjobb szaxofonosa, Herbie Hancock megrögzött újító, aki Gershwin világától a funkylg mindenben kipróbálta már magát szerint Garbarek olyan művész, aki lírai, bensőséges világot képes teremteni hallgatói lelkében, így nemcsak a kifejezetten dzsesszrajongó közönség kedveli műveit, egyedi játékát. „Amint belefúj hangszerébe, felismerhetővé válik, utánozni képtelenség lenne” - summázza a gitáros, aki a Things zenekarból éppúgy ismerős lehet, mint Hor- váth Charlie csapatából. László Attila nem titkolja, hogy a július 3-án a Margit-szi- geten vendégeskedő Herbie Hancock is nagy kedvence, ha lehet, még nagyobb mint GarlászlŐ Attila idén Big Bandet szervezett, s a tehetséges fiatalokkal ezekben a napokban éppen Herbie Hancock - vagy ha úgy jobban tetszik: Mr Grammy - egyik szerzeményét, a Dauphin Dance-t gyakorolbarek. „Nagyon pozitív figura. Ha őt hallom, azonnal kinyílik a világ. Megrögzött újító, akit azonban a műfajtól függetlenül jellegzetes, szintén azonnal felismerhető előadásmód jellemez. Hihetetlenül gazdag a repertoárja a modern szvingzené- től a funkyig milliónyi »színt« kevert a dzsessz palettájára. Korszakalkotó muzsikusnak tartom” - rögzíti László. Tény, Hancock is különleges dzsesz- szista, csodagyerekként már 11 éves korában Mozart-zongora- versenyt játszott Chicagóban a helyi szimfonikusokkal. 1960ták. Persze a muzsikusgárda a műfaj más területeit is bebarangolja majd a május 31-i diplomakoncerten. A Big Bánd a Francia Intézetben teszi tiszteletét - Garbarek jelenése után, de még Hancock mester bán pedig becsatlakozott a trombitás Donald Byrd mellé. Két évre megjelent saját korongja Takin’ Off címmel. Nem sokkal később a Miles Davis Quintet tagjaként járta a glóbuszt, 1966-ban első filmzenéjét is letudta Antonioni kérésére. Elérte, hogy Rockit című nótája révén dzsesszmuzsikusként kerüljön-fel az angol slágerlistára. S ha már a topra került, egészen a nyolcadik helyig Kirakodott. A számból emlékezetes videoklip is készült, ami öt MTV Awardot hozott a zenésznek. S a nyolcvanas évek szigeti tündöklése előtt Egyébként J. G. és H. H. közismerten nagyra tartja a magyar zenei életet, kalapot emelnek Bartók Béla előtt éppúgy, mint a tehetséges és világszerte elismert honi dzsesszzenészek előtt második felében a Round Mid- night mozi jóvoltából, mint a legjobb filmzeneíró beszerzett még egy Oscart is. A kilencvenes években kevesebb címlapsztori fűződött a nevéhez. Mígnem elkészítette a Gershwin’s World című anyagot. Ez a lemez Hancock egyik legjelentősebb műve, 1999-ben három Grammy-díjat kapott érte. A rangos zenei díjból egyébként eleddig kilencet gyűjtött be, a legutóbbit 2005. február 13-án Los Angelesben „A legjobb jazz szólóhangszer” kategóriájában. A mester a nyáron kvintettjével lép a Mar- git-szigeti szabadtéri pódiumra. Csak remélhetjük, hogy a hangosítással, a hangzással most nem lesz gond. A Margitszigeten többször volt már ilyenre példa, s a szúnyogok zümmögő kórusa is okozott már néhányszor galibát. H. H. azonban nyilván nem hagyja majd magát... A Zeneművészeti Egyetem növendékei és a Herbie-Dance Számok és betűk a hagyományos könyvünnepen rekord Tavaly 13 ezer új könyv jelent meg hazánkban, összesen 41 millió kötet kelt el Csingiz Ajtmatov a nyitány előtt egy nappal már befutott és a Szabó Ervin Könyvtárban dedikálta műveit, köztük A versenyló halálát. A kirgiz író csak ez után a magánparti után vette célba a Kongresszusi Központot, ahol napok óta tolonganak az irodalombarátok, a kiadók képviselői, no és a sznobok. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál bejáratott rendezvény, amire még a kereskedelmi médiumok is oda- oda sandítanak. Fontosabb azonban, hogy egyre jobb a híre a rendezvénynek, így szépen sorban a kortárs irodalom színe-ja- va ellátogat hozzánk az áprilisi légyottra. Tavaly, ugye, Coelho volt a húzónév, korábban Mario Vargas Llosa, Günter Grass, Viktor Jerofejev és Siawomir Mro- zek tette tiszteletét a könyvünnepen. Idén Jorge Semprún a díszvendég. No meg a napfényes Hispánia. A mestert - aki páratlanul gazdag életútja, írói pályája során olyan remekműveket „követett” el, mint A nagy utazás, A háborúnak vége, Az ájulás vagy az írni vagy élni - a spanyol irodalom elismert alkotói követték, többek közt Jaurne Cabré, Santiago Pajares, Antonio Hidal- go López vagy Julio Llamazares. Utóbbi egyébként már a hetvenes években Az ökrök lassúságáról verselt. Ahogy lenni szokott, a fesztivál kapcsán a könyvkiadók egyesülése impozáns számokkal állt elő. Egyebek közt azt kürtölték körbe, hogy „míg 2004-ben 32 millió példányt adtak el, tavaly már 41 millió kötet talált gazdára. 2005-ben a könyvkiadás 62,7 milliárd forintos üzletág volt - ez pedig abszolút rekord Magyarország történetében”. Szép, szép, csak hát a gyönyörűséges számokhoz nagyban hozzájárultak a bulvárponyvák is. Ám ne legyünk ünneprontók, ez a fesztivál akkor is a kultúra ünnepe, ha a szépirodalom a hétköznapokban nem kap akkora támogatást, mint ilyenkor három napon át. Ma este - pavilonzárásig. ■ Sz. Z. A. A kirgiz író, Csingiz Ajtmatov barátok, rajongók közt Vodku v glotku-koncert a Radnóti Színházban EGY KÜLÖNÖS ZENEKAR, a Vodku v glotku ad önálló koncertet május 13-án a Radnóti Színházban. Az egylet a magyar, zsidó, orosz, délszláv és más közép-kelet- európai, illetve balkáni népzenei motívumokat ötvözi a rock, a dzsessz és piás progresszív zenei irányzatok stílusjegyeivel. A Radnótiban amolyan lemezbemutatót tartanak, hiszen nyárra megjelenik aktuális zenei anyaguk. Ifjú moziaktivisták filmjeit vetítették A MADZAGFILM NAPOK tegnap értek véget. Az idei seregszemlének a budapesti Bem Mozi adott helyet, s mint korábban is mindig, a fesztiválon a fiatal filmesek, a régió feltörekvő tehetségei mutatkozhattak be. Természetesen a Madzag Filmegylet tagjainak legújabb munkáit is láthatták a nézők, így Hajdú Szabolcs, Török Ferenc, Groó Diana, Miklauzic Bence, és Pálfi György alkotásait. Törőcsik és Bodrogi a Nemzetiben komédiázik Törőcsik Marinak jól áll A bunda A bunda című Hauptmann- mű premierjén, április 27-én ismét együtt játszik Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula. A két színészt utoljára 1963-ban láthatta egy színpadon a publikum, akkor még a Potyautasban a József Attila Színházban. Most a Nemzetiben fergeteges tolvajkomédiával térnek vissza; Törőcsik Mari a ravasz Wolffné bőrébe bújik, aki folyamatosan túljár Krűger (Bodrogi Gyula) eszén. A komédiázásba Benedek Miklós, Hollósi Frigyes, Papp Zoltán és Varga Mária is bekapcsolódik. Csuja Imre vezeti a szinkrontoplistát A színházi Dolgozók Szak- szervezetének információja szerint ma megközelítőleg 1000-1500 ember él szinkronizálásból. Közülük hatszá- zan-hétszázan adják a hangjukat a filmekhez. Az Internet Szinkron Adatbázis statisztikájából az is kiderült, hogy a legtöbbet szereplő színész napjainkban Csuja Imre. De nem panaszkodhat Láng József (Roger Moore), Szabó Gyula (Peter Fáik) és Kern András (Woody Allén állandó szinkronhangja) sem.
