Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-22 / 94. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 22., SZOMBAT GAZDASÁGI TÜKÖR HÍRSÁV Magyar gabona mehet Kínába? peking Több évtized után levehetek a kínai tiltólistáról a magyar gabonát. Az országban tartózkodó Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára erről tárgyalt Ge Zhironggal, a kínai karanténminisztérium helyettes vezetőjével. A kínai karanténhatóság támogatását egyelőre a megbeszéléseket követő jegyzőkönyvben rögzítették a felek. Szerény részvétel a borkiállításon > Düsseldorf A németországi magyar mezőgazdasági attasé, dr. Sulyok Ferenc a minap úgy összegezte a márciusban megrendezett ProWein 2006 nemzetközi borászati kiállítás tapasztalatait, miszerint azon a magyar részvétel vonzereje elmaradt a nálunk szerényebb bortermelési hagyományokkal rendelkező országokétól, és néhány közepes méretű nyugati boroscégétől is. Németországba irányuló borexportunk az utóbbi években mellesleg jelentősen visszaesett, miközben a piacon teret nyertek a tengerentúli országok. A BUX-index 2006. április 21-én NYERTESEK Résnél Utolsó ár {Ft) WáfcefcetS NKtt Rába _________800 +4,58 287 MT elekora 967 +0,73 980 farig 13390 +0,68 48 FHB 1425 +0,49 315 Egás ____34300 +0,26 961 VE SZTESEK_______ _____FORRÁS: BÉT mm .Mól 25900 -2,87 9877 Dóéin 16990 -2,36 1205 OT_______8050 -0,24 13410 Ri chter 46600 -0,21 3411 Fotex 806 -0,12 825 Késésben a tavaszi munkák vetés Több növényi kultúrában is kifutottak az időből a gazdák A termelői tulajdonlás esélyei és buktatói Vetni a korszerű eszközök hiányában is lehetne valahogy, ám a belvizes időjárás idén akadályozza a fogatos vetőgépeket is Nem végezhetők el teljes egészében az eredetileg tervezett tavaszi munkák a földeken. Ennek oka az időjárás, főként a belvíz. Bálái F. István Két héttel ezelőtt azt írtuk ezeken a hasábokon, hogy az elhúzódó hideg idő és a sok csapadék sok helyütt hátráltatta a tavaszi munkákat a földeken, ám a késés behozható. Azóta viszont úgyszólván semmivel nem csökkent a belvizes terület, miként az a terület sem, amire az átnedvesedés miatt nem tudnak rámenni a gépek. Országosan továbbra is mintegy 180 ezer hektár áll belvíz alatt, s 200-250 ezer hektárnyi terület van átnedvesedve. Flinora Ferenc, az FVM mező- gazdasági szakigazgatási főosztályának vezetője ezért arra számít, hogy nem végezhetők el teljes egészében a tervezett munkák. A megyei földművelésügyi hivatalok által bő két héttel ezelőtt összegyűjtött vetési szándékok tehát a növényi kultúrák számottevő részében nem tarthatók. Jelentős területek ugaroltatása várható (vagy csak nyári vetésű növényekkel való hasznosítása, ha a ma még nem látható piaci igények megengedik). Flinora Ferenc elmondta, hogy a magborsó és a zöldborsó vetési ideje lényegében lejárt. A gazdálkodók által közölt eredeti elképzelések az országban összesen 33 ezer hektár borsót jeleztek a tavalyi 35 ezer hektár után, a főosztály- vezető viszont úgy becsüli, hogy a vetési szándék csak 80 Fontosabb növények vetésterülete (ezer ha) Magborsó ______20_____18 Zö ldborsó 15 15 Zab _______ 66 65 Sz ója 28 34 Cukorrépa______60_____51____ Ta vaszi árpa 150 133 Burgonya______23,5 22,5 Na praforgó 517 541 Kukorica 1255 1240.......... sz ázalékban teljesülhetett. A tavalyihoz hasonló nagyságú területre tervezett zab elvetése jelenleg 50 százalékos szinten van, de mivel a vetést rövidesen be kell fejezni, körülbelül 90 százalékban, vagy azt kicsivel meghaladó mértékben válhat valóra a szándék. Várhatóan teljes egészében el lesz viszont vetve a szója, ami szintén felerészben került eddig a földbe, de még van idő a vetésre. A legnagyobb változás a tavalyihoz és az idei eredeti szándékokhoz képest a cukorrépában várható. Ismeretes, hogy az EU cukorkvóta-csökkentése következtében a hazai termesztési terület eleve beszűkül, ám az időjárás és a víz miatt ezt a kisebb területet sem sikerült bevetni, amit azért lehet tudni, mert a vetés ideje lejárt. Hinora Ferenc becslése szerint - pontos tényadat ugyanis még nincs - a ténylegesen bevetett terület körülbelül 30 százalékban marad el az eredeti szándéktól. Lejárt a 133 ezer hektárra tervezett tavaszi árpa vetési ideje is. A főosztályvezető úgy véli, hogy a véglegesnek tekinthető lemaradás mintegy 10-20 százalékos lehet. A szójához hasonlóan teljes egészében elültethető viszont még a burgonya, aminek már több mint a fele földben is van. A kieső területek elvben a később vetendő vagy vethető napraforgóval és kukoricával hasznosíthatók, ám Flinora Ferenc csak a kukoricánál számít a jelenleg ismert vetési szándék jelentősebb növekedésére. A napraforgónak ugyanis korlátot szab a növényvédelmi okokból szigorúan betartandó vetésforgó. hogy a kukoricát sikerül-e nagyobb területre vetni, az ma még erősen kérdéses. Mert félő, hogy az alacsonyabb területek belvizes állapota miatt az eredeti szándék sem teljesülhet, a később is vethető silókukoricára pedig nincs igény az állatállomány csökkent száma miatt. Több milliárd forinttal tartozik a Carnex-csoport a termelőknek, takarmánygyártóknak és közüzemi szolgáltatóknak. A cég békéscsabai baromfifeldolgozójában az áramot is kikapcsolták, mert harmincmillió forintnál nagyobb volt már az adósság. Háromszázezer csirke ragadt bent a termelőknél, és máshol kellett értékesíteniük a baromfit, az egyébként is nyomott árnál olcsóbban. Közben a termelők tárgyalást kezdeményeztek Gráf József agrárminiszterrel, és esélyét látják - főként a mezőkovácsházi Me- rian Szerviz Kft. és az orosházi Merian Rt.-nél - a termelői tulajdonlásnak. A kacsánál és a libánál ugyanis jóvátehetetlen következményei lennének, ha megszakadna a tenyésztési folyamat. Másrészt a csirkéhez képest jobb a piac, és még az igazi szezon előtt állnak. ■ A termelők hajlanak arra, hogy az említett vállalatok tulajdonosai legyenek a követeléseik arányában. Az is segítheti a lebonyolítást, hogy a Carnexen kívül jelentős tulajdonrésszel bír a két cégben a Magyar Fejlesztési Bank. Természetesen attól még nem működnek majd jól az üzemek, hogy a termelők a nekik járó pénz fejében tulajdonosokká válnak. Az államnak hitel- garanciát kellene adnia, és ezzel megnyílna a lehetőség a termelés anyagi feltételeinek megteremtésére. Nem egyedülálló program ez, hiszen ilyen módon került termelői tulajdonba a Parmalat tej- vagy az izsáki borfeldolgozó. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Kft. - ahol nyolcszáz embert foglalkoztattak - jövője jóval bizonytalanabb. A csirke- és a víziszár- nyas-vágósort ugyan nem szerelték még le, a gyár újraindítására viszont rövid időn belül nem látnak esélyt. Dr. Zoltán Péter, a Carnex szóvivője elmondta: a cég menedzsmentje is tárgyal a termelőkkel a tulajdonlás lehetőségeiről, feltételeiről. A termelők szerint az egésznek egy szépséghibája van, a Carnex elzárkózik attól, hogy a beszállítók többséget szerezzenek. ■ Nyemcsok László A BUX-index az elmúlt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. április 21-én €/Ft $/Ft €/$ t t i 265,59 215,49 1,23 +0,38 Ft +0,83 Ft -lcent Az erdőgazdák kérhetnek, az állattartók kapnak Június 15-ig adhatják be idei kifizetési kérelmüket azok az erdőgazdálkodók, akik rendelkeznek 2004-es vagy 2005-os jogerős támogatási határozattal, és már elvégezték az erdőtelepítést. Varga Sándor, az MVH sajtóreferense azonban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a hivatal sürgeti a kérelmek beadását. Arra is utalt, hogy kisebbek a várakozásnál az elmaradt mezőgazdasági jövedelem pótlása iránti igények is, noha ez a pénz automatikusan jár azoknak az erdőbirtokosoknak, akik már lehívták az őket megillető telepítési támogatást. Ezért félő, hogy a kérelmek feldolgozásának ütemezése összetorlódik, ami késedelmes kifizetéseket vonhat maga után. Az MVH csúszik az anya- tehén-támogatások kifizetésével is, de az előlegekről szóló határozatok postázása végre megkezdődött. A késedelem oka Varga Sándor szerint egyebek mellett az idei az első év, amelynél az Európai Bizottság „notafikációs eljárását” alkalmazzák, s a dokumentumokban egyelőre sok a hiányosság. Sok gond jelentkezett a helyszíni ellenőrzések során is. Ráadásul a támogatható állatok száma is több lesz az eredetileg vártnál, ezért elkerülhetetlen lesz a visszaosztás. Egyelőre tehát csak 60 százalékos előleg fizethető. Vita egy találmány körül talajművelés Kié a lazítókések szellemi tulajdona? Március 11-ei számunkban írtunk egy várhatóan jelentős piaci siker előtt álló és magyar fejlesztésű gépről, az ikerszárnyas altalajlazítóról, aminek az alkalmazásával többek között egy teljes szántás költsége spórolható meg. A gépet a Sasform Kft. szellemi tulajdonaként mutattuk be. Noha az említett cég indította el az iparjogvédelmi eljárást, és meg is vásárolt bizonyos jogokat, Tálas György, az eredeti feltaláló lapunknak írott levelében leszögezte, hogy ő az alkotás szellemi tulajdonosa. Nem tisztünk, hogy a vitát eldöntsük. Sokkal fontosabb, hogy valóban koronázza piaci siker az alkotók és gyártók igyekezetét. ■ B. F. I. Tálas György gépe még nem piacképes, kísérleti állapotban van
