Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-22 / 94. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 22., SZOMBAT ISTVANDI 0 79 A tanulás az egyedüli út a cigányság számára, hogy kivergődjenek a szegénységből. A megértés segíthet. Az iskolában beás nyelvoktatás indult Hosszú Pali balhés utódai közbiztonság Amióta van polgárőrség, nyugodtabb az élet Tornaszobára, mosdóra és kazánra is jut pénz KÖZEL HÁROMMILLIÓ forintot nyert a falu az óvoda felújítására; a pénzből új termek kialakítására - tornaszobára, mosdóra, ápolószobára és szertárra - is jutott. Az iskolára ugyanakkor 2,5 milliót költhettek. Teljes felújítást végeztek, rendbe tették a fűtésrendszerét és a kazánjait. Az akadálymentesítése is megtörtént az óvodának és az iskolának egyaránt. Három idős falubélin segíthet a csengő három idős embernek szereltek fel jelzőrendszert a faluban. A térségben nemrég indították el a szociális jelzőhálózatot, amelynek az a célja, hogy az idős, beteg, egyedül élő emberek azonnal segítséget kérhessenek, ha gondjuk, egészségügyi problémájuk akad. A jelző Barcson szólal meg, ahonnét nyomban értesítik a legközelebbi szociális gondozót. A faluban ezt a feladatot Fe- renczi Zoltánná végzi. Közösségi célokra is használják a postát KORÁBBAN MEGVÁSÁROLTA a falu a postaépületet, most pedig egy részét közösségi célokra alakítják át. A posta szomszédságában kap helyet a család- és gyermekvédelmi iroda, a polgárőrök és a kisebbségi önkormányzat. Közel ötmillió forintot nyertek, s ezekben a hetekben végzik az épület felújítását. A közhasznúak is segítenek A cikkeket írta és fotózta Nagy László. Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Élt Istvándiban egykor egy híres cigány, bizonyos „Hosszú” Pali. Két felesége volt: Rozi és Böske. Mindegyiknek volt egy kunyhója. A házak egymással szemben álltak és fedett átjáró kötötte össze, hogy ha a férfi egyikből a másikba akart átmenni, ne ázzon meg. Mindkét feleségétől 11-11 gyereke született. Az istvándiak tőle származtatják a falu cigány lakosságát. Negyven éve telepedtek meg az első romák a faluban; ma a település 675 lakójának kétharmada cigány. Az elcigányoso- dással együtt járt a szegénység, vele romlott a közbiztonság - mondják az emberek. - Mindennapossá váltak a betörések, rongálások, lopások. Senki és semmi nem volt biztonságban. Egy hetvenéves férfit azért vertek meg, mert nem adott cigarettát. A nemrégiben felújított szolgálati lakás ablakát ötször dobták be, a frissen meszelt falat pedig leöntötték festékkel. Miután tönkretették a hősök emlékműve névtábláit, megalakult a polgárőrség. - Néhány rendbontó van csupán, ettől szenved a többség - mondja Szabó Lajos, a polgárőrség vezetője. - Az itt élők zöme azt szeretné, ha biztonságban és nyugalomban élhetne. Ez magyarnak és cigánynak egyaránt fontos, nem véletlen, hogy a ló polgárőr közül minden második roma származású. Persze, voltak olyanok is, akik azt mondták: semmi szükség erre a szervezetre. Az eltelt fél év azonban elegendő volt rá, hogy bebizonyítsák az ellenkezőjét. Rendszeresen járőröznek, s nyugdíjfizetéskor a postásra is vigyáznak. A temetőből hosszú évek óta végre nem lopják el a koszorúkat. Visszatartó ereje van a jelenlétüknek. A felszereltsésokat vívódtak a két községben - Darányban és Istvándiban - azon, hogy mi legyen a kisiskolával Voltak olyan nézetek, hogy kerüljenek át a gyerekek Darányba. Ezzel mindkét település jól járt volna; Istvándi megszabadul az iskolafenntartás költségeitől, a darányi körzeti iskolának gük is egyre jobb: egy helyi gazda 50 ezer forinttal, a megyei közgyűlés pedig 30 ezerrel segített. A polgárőrök járőre rendszeresen föltűnik a kisiskola körül is. Most különösen vigyázni kell rá, hiszen sok új bútorral, eszközzel gazdagodott. Pedig sokáig kérdéses volt a sorsa, voltak, akik a megszüntetését javasolták. Végül mégis a megtartása mellett döntöttek: az idei tanévben Daránnyal társulásban működteti az önkormányzat, ami több állami támogatást jelent.- Amit ebből a gyerekek is éreznek: kettő helyett már négy tantermünk van, s jobb a felszepedig lényegesen javul a kihasználtsága. Ellenzői azzal érveltek- intézménye nélkül szegényebb lenne a falu, Darány pedig amennyit nyerne, annyit veszítene is ezzel. Ha a több tucat cigánygyerek bekerülne a körzeti iskolába, sok magyar szülő azonnal Barcsra íratná át a gyerekét. reltségünk - mondja Lukács- Radnai Etelka igazgató. - Két tannyelvű lett az iskola, s képességfejlesztés, beás nyelvoktatás indult. A fiatal nő szeptemberben érkezett Istvándiba. Azt mondja: azért jött ide Kaposvárról, mert szereti a kihívásokat. Abból pedig itt sok van. A gyerekek kivétel nélkül hátrányos helyzetűek, nagy szegénységből érkeznek. Ha valaki tanítani akarja őket, akkor előbb reggelit, ceruzát, füzetet kell adni nekik.- Ennek a helynek rosszabb a híre, mint amilyen valójában. Igenis szót lehet érteni a gyerekekkel és szüleikkel is. Persze, volt olyan kislány, akiért magam mentem el kocsival, cipőt szereztem a lábára, és úgy vittem iskolába. Azonban ma már egyre több családban elfogadnak. Tény: itt sosem ér véget a munkaidő. Nem csak én vagyok új, a teljes tantestület kicserélődött. Csak elhivatott pedagógusok vállalják ezt. Volt olyan jelentkező, aki nyomban visszalépett, mihelyt megtudta, hogy Istvándiba kellene jönnie. SZÁMOKBAN Száz ebédet hordanak naponta a faluba íoo millió forinttal gazdálkodhatnak idén Istvándiban. Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató: jelenleg 39 munkanélkülinek ad a falu állami támogatással munkát. Egyikük, Svégel János száz ebédet hord a szomszédos Darányból Istvándiba nap mint nap. Erre a szolgáltatásra 7,5 millió forint állami pénzt nyert a falu. A falu lakóinak több mint harmada gyermekkorú ISTVÁNDI 675 LAKÓJA közül 250 a gyermekkorú: egy nagy iskolát is eltartana ekkora gyerekhad. A falu legidősebb lakója Sebestyén János, aki 1913-ban született. Istvándi civil szervezetei: a polgárőrség, amelynek 19 tagja közül ló rendszeresen járőrözik; az ifjúsági klubot húsz helyi fiatal alkotja, vezetőjük Kalányos Zoltán. RECEPT Istvándi töltött burgonya hozzávalók: 8 nagyobb, egyforma burgonyaszem, 1 fej vöröshagyma, diónyi zsír, 10 dkg gomba, 4 kemény tojás, 1 tejben áztatott zsemle, só, 1 csokor petrezselyemzöld. Megtisztítják a burgonyát és a közepüket karalábéfúróval kifúrják. A kivájt burgonyákat megtöltik az alábbi töltelékkel: a zsíron világosra pirítják a finomra vágott vöröshagymát, hozzáadják az apróra vagdalt gombát. A finomra vágott petrezselyemzölddel meg sóval ízesítik, és addig párolják, amíg a saját levét el nem főtte. Hozzáadják a villával összetört kemény tojásokat meg a levétől kinyomkodott, áztatott zsemlét. A burgonyákba töltve bő forró olajban ropogósra sütik a burgonyaforgácsokkal együtt. Iskolányi cigánygyerek cseperedik két községben A lakosság helyett 2008-ig a falu nyög szegénység Már nem mertek ráhajtani a gyenge hídra az autóbuszok Az Afrikában született lány nevében benn a szerencse Jóformán az egész falu munka- nélküli; a szegénység és a kilá- tástalanság jellemző Istvándlra. Ilyen helyzetben az önkormányzat nem tehet mást, mint segíti a családokat, ahogy csak tudja. A szennyvízbekötést például 162 család helyett fizeti a falu, a lakáshoz jutáshoz ingyentelkeket adtak. - A szennyvízhálózat megépítését még ma is nyögjük, 2008-ig tart ez a kötelezettségünk - mondta Bencsik János polgármester. - Az önkormányzat fizette a beszerelés költségeit és fizeti a törlesztőrészleteket is. Nem lehetett másképp, hiszen az embereknek nincs jövedelme, sokuknak még fürdőszobája sem. Ha nekik kellett volna fizetni a csatornázást, akkor nem lenne szennyvízhálózat a faluban. Fejlődni azonban kell. A lakáshoz jutást is támogatja a falu; a nemrég épült tíz lakás közül hathoz ingyentelket adtak, csupán a telkek kimérését kellett fizetnie a családnak. - A többinél is igyekeztünk segíteni. Kamatmentes hitelt adtunk, hogy megvehessék a kiszemelt ingatlant. A régi házak megvásárlásával jobban járnak a családok, mint ha kevés pénzből újat építenek. A régiekben ugyanis még benne van az anyag... Emellett a polgármester szerint a falu fejlesztésére is jut pénz. Azt mondja: kiszámolta, Bencsik János polgármester: az embereknek nincs jövedelme hogy az eltelt néhány évben harmincmillió forintot költöttek el a falu komfortjára. Most éppen annak örülhetnek, hogy végre nincs többé összevont osztály az iskolában, s több év után végre sikerült pénzt szerezniük a temetőnél lévő híd helyreállítására.- Évek óta kértük a segítséget a helyreállításához, a busz már rá sem mert hajtani, olyan állapotban volt. Végre 7,5 millió forintot nyertünk rá, s megépíthettük. Még hátravan a tönkrement járdák rendbetétele. Dísz- burkolat kerül rájuk. Egyrészt mert mi sem akarunk lemaradni a többi falutól, másrészt mert olcsóbb, mint ha betonoznánk. Nevében hordja a szerencséjét a kisiskola egyik elsőse, Fortuna noémi. Eddig nem kerülte el a szerencse, hiszen nem mindennapi módon alakult az élete. Nyolcéves kora ellenére már igazi világpolgár; Afrikában született, sokáig Kamerunban élt a szüleivel, csak nemrég költöztek vissza Magyarországra. Édesapja olasz, édesanyja istvándi beás cigány. A gyerek jól beszél olaszul, beásul és magyarul is. Kamerunban francia a hivatalos nyelv, de azt nem tudta megtanulni, mert még túl kicsi volt. Elmondta: az édesapja - Fortuna Tomaso - Kamerunban egy fatelepen vállalt munkát és a családja vele ment. Amikor hazajöttek, Istvándit választották lakhelyüknek, ahonnan az asz- szony származik. - Jó itt lakni, s az iskola is tetszik, nem vágyom vissza Afrikába - mondta. - Szeretek énekelni, és legszívesebben magyar dalokat, mert azok a legszebbek - mondja. A tanárai szerint jó felfogású gyerek, aki hamar utoléri majd a többieket. Hasznára válik, hogy kis létszámú osztályban tanulhat. Már eddig is sokat fejlődött, jól halad. A szülők is partnerek ebben, az édesanya tagja a szülői munkaközösségnek.
