Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-08 / 83. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 8., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP „ERŐS VÁRUNK, A NYELV” (KOSZTOLÁNYI) A magyar nyelvjárásokról A kérdésfeltevésből bizonyára sokan kitalálták, a nyelvjárásokról lesz szó. Természetesen csak röviden. Nyelvünkben - mint a többi nyelvben is - különböző nyelvváltozatok léteznek. A területi tagolódás alapján létrejött nyelvváltozatok a nyelvjárások (idegen szóval dialektusok). A mai értelemben vett - területi - nyelvjárások korszaka a honfoglalással kezdődött. A nyelvi különbözőségek létrejöttének ekkor kedvezett a lakosság többségének feudális röghöz kötöttsége. A különbségek mértéke azonban ekkor sem (és később sem) vált oly naggyá, mint néhány más európai nyelvben. A francia, német, olasz nyelvjárások némelyike között ugyanis olyan nagyok a különbségek, amelyek már a kölcsönös megértést is nehézzé vagy lehetetlenné teszik. A magyar nyelvre ez nem jellemző. Galeotto Marzio (Janus Pannonius kortársa) erről így ír: „...a magyarok, akár nemesek, akár közrendűek, ugyanazon módon használják a szókat, és minden különbség nélkül beszélnek.” Ez a megállapítás nagyvonalú, hisz pl. van olyan nyelvjárásunk, ahol látószervünk neve „szem”, másutt pedig „szöm”. Igaz, hogy ez egymás megértését nem akadályozza. A mohácsi vész után az ország három részre szakadása a nyelvi elkülönülésnek kedvezett. De ellenkező hatás is megfigyelhető; főleg a reformáció, a könyv- nyomtatás és a magyar nyelvű levelezés a nyelvjárási alapoktól eltávolodó nyelvhasználathoz vezettek. Ez az irodalmi norma azonban még mindig táji kötöttségű. Jó bizonyíték erre Sylvester János í-ző bibliafordítása: „Próféták által szólt rígen az isten, / Az ki ígírt, ímé, vígre megadta fiát” (1541); vagy Bornemisza Péter ő- zése: „Siralmas énnéköm tetűled megválnom, / Áldott Magyarország tőled eltávoznom. / Váljon s mikor leszön jó Budában lakásom?” (1557) A legújabb korban már világossá vált, hogy a nyelvjárási sajátosságok nem üldözendők; hanem a megőrzésükre kell törekedni. A nyelvjárások nem a köznyelv „romlott” változatai; valójában a nyelvjárásokból fejlődött ki - spontán alakulás és tudatos alakítás révén - a nemzeti normát követő magyar irodalmi és köznyelv. ■ Mihályfalvi László „Betyárélet” a rengetegben nagyatádi tekeszezon A bábukat állítgatja, abból van a napi betevő Összefogással ünnepelték az egészségügyi világnapot Huszonhat év az utcán. Táskái Sándor azóta nem aludt fűtött épületben. Huzatos pajtákban és parkokban tér nyugovóra. A nagyatádi férfi alkalmi munkából tengődik, hetente néhány ezer forintból. November óta nem cserélte le a ruháját. Apját nem ismerte, harminc éve nem látta az édesanyját és a testvérét. Szabó Kornél Táskái Sándor. Egy átlagos név, egy nem átlagos élettörténet A hajléktalan férfi Nagyatádon él, de a nevét senki nem ismeri. Ám ha azt mondják, Betyár, már mindenki arra a szakállas, baseball- sapkás hajléktalanra gondol. Egy kocsmában találkoztunk, én régről ismertem, sokat segített a ház körüli tavaszi-őszi munkákban. Amikor bemutatkozott, nem értettem a nevét, megkértem, hogy írja le. Nehezen ment. Amikor a K betűhöz ért, elakadt, majd rámutatott egy krikszkrakszra és közölte, hogy az egy K. Aztán megmagyarázta: „jól van, elszoktam az írástól.” Elárulta: eddig tekebábukat állított a helyükre egy kocsma melletti pályán. Egy doboz cigarettára elegendő pénzt keresett.- Hogyan került Nagyatádra?- Intézetben nevelkedtem, onnan hoztak ki. Ide kerültem nevelőszülőkhöz. Árva gyerek voltam, nekem senkim sincs. Persze Betyár nem úgy árva, mint ahogyan valaki árva lesz. Ő csak ezzel nyugtatja magát. Akkor jöttem rá, amikor ezt kimondta. Mert nagyon feszült lett. Aztán kiderült: őt csak eldobták a szülei, még testvérei is vannak.- Az anyám prostituált volt, egyszer láttam. Van két testvérem is, az egyik Pécsen festő, vele is csak egyszer találkoztam. Nagyon régen, 1976 karácsonyán meglátogattak itt Nagyatádon. Azt mondták, elvisznek Pécsre, de nekik sincs hol lakniuk, akkor meg nincs értelme elmennem. A másik testvérem Mohácson él, hajléktalan. Az édesapámat soha nem ismertem, de a fél szívemet odaadnám, ha egyszer láthatnám - zokogta. Táskái Sándor: Árvagyerek voltam, az apámmal sosem találkoztam Most nagy a rendetlenség a pajtában... szerettem volna megnézni, hogy most hol lakik. Azt mondta, egy pajtában. Megkértem: mutassa meg. Azt mondta, majd máskor. Most nagyon nagy a rendetlenség...- Mikor került az utcára?- Alig múltam húszéves, amikor eljöttem a nevelőszüle- imtől. Nevelőapám állandóan vert, kék volt a testem, mint az inge - nézett rám, és letörölte a szemeit. Volt olyan, hogy gyeplőszíjjal vert véresre, nem tudtam fürödni. Mindig mondták: „miért nem megy fürdeni ez a. gyerek?” Aztán megint elvertek. Akkor döntöttem: el-megyek. Barátoknál laktam, befogadtak. Előtte is a saját zsebpénzemből vettem meg magamnak a kenyeret meg a zsírt, mert enni nem adtak. Aztán meg a béremből tartottam fenn magam. Nem sokkal azután a nevelőszüleim meghaltak, egyedül maradtam.- Mostohatestvérei voltak?- Igen, de ők nem szerettek. Elkergettek, amikor megpróbáltam hazamenni. Azóta „csőlakó” vagyok. Nem tudtam felkapaszkodni.- Segített valaki talpra állni?- Nem sokat. Eljárok dolgozni, abból megélek. Sokan megengedik, hogy a pajtában meghúzzam magam, de csak télen. Nyáron laktam traktorgumikban, a fák alatt, pingpongasztal alatt, teherautó-platón.- Mit dolgozik?- Mindent Egy kis pénzért mindent elvállalok. Jártam fát vágni, kertet ásni, rakodónak is gyakran vittek. Mindent megcsinálok, amit a két kezemmel tudok. Segélyt soha nem kaptam, nem is kértem. Nem álltam sorba, inkább elmentem dolgozni.- Mennyi pénzből él?- Amikor nem esik az eső, és elvisznek dolgozni, akkor kapok naponta kétezer forintot. Abból veszek ennivalót, és még marad is egy kevés. Akárki szólt, én elmentem és segítettem bárkinek, de nem volt mindennap munkám - mondja, közben a bal kezében görcsösen szorít valamit. Megmutatta: egy marék aprópénz volt, amit a tekepályán keresett. Egy pillanatra sem engedte el.- Honnan ruházkodik?- Ahol dolgoztam, ott mindig kaptam valami holmit. Ezt egy haverom adta - mutat magára- még novemberben. Én nem loptam, ha ezért kérdezted. Soha nem nyúltam a máséhoz - jegyezte meg kissé dühösen. Mindenki lenézett mindig, pedig én próbáltam beilleszkedni, de azt gondolták, hogy elveszem valamijüket, ha nem figyelnek. Nekem nem kellett soha a másé, csak azt szerettem volna mindig, hogy ne bántsanak. Én sem bántottam soha senkit - fakadt sírva újra.- Merre van a kiút?- Én már semmiben nem bízok, nem tudom, hogy innen hova jutok. Nem tudok semmit tenni, pedig megpróbáltam. Én már megszoktam ezt, elviselem, csak azt nem szeretem, ha bántanak. Betyár az asztalra borult Zokogott. Az igazi szüleit és a testvéreit emlegette szülte érthetetlenül. Elbúcsúztam, kezet fogtunk. Ekkor magához húzott és azt mondta: „szeretném, ha arra jár, megkérdezné, hogy édesapám él- e? Pécsen lakik, Táskái Ferencnek hívják”. Aztán elrohant Egészségügyi szakemberek, hatóságok és civil szervezetek képviselőinek részvételével szervezett a megyei ÁNTSZ ke- rekasztal-beszélgetést pénteken az egészségügyi világnap alkalmából. Az idei világnapi szlogen „Az egészségért dolgozunk”. Ehhez kapcsolódóan arra törekedtek, hogy a résztvevők egymás tevékenységét megismerve hatékonyabban tudjanak együttműködni. Nagyné Korenika Magdolna, aki a kaposvári Bartók iskolában felelős az egészségfejlesztésért, azt mondta: miután a családi hátteret egyik gyereknél sem tudjuk megváltoztatni, az iskolának egyik legfontosabb feladata a példamutatás. - Ezért is örömteü, hogy az iskolai büfénk vezetője fokozatosan áttér az egészségesebb ételek forgalmazására - mondta Nagyné Korenika Magdolna. - Bár nem mindig köny- nyű, többnyire sikerül bevonni a gyerekeket a különféle mozgá- sos programokba. Mi a sport révén dolgozunk az egészségért - folytatta Bóna Károly, a Steiner Rezső olimpiai kör képviseletében. - Az óvodás korosztálytól a nyugdíjasokig évente félszáz különféle versenyt szervezünk Kaposváron és a környező településeken. ■ Márkus Kata Tíz és fél millió forintos csekk a táborozáshoz Augusztus 27-től a 24. Őszi Napfény-tábor várja Somogy nyugdíjasait, három turnusban 350- en pihenhetnek ingyen egy-egy hetet a Balaton partján. A költségekhez 10,5 mülió forinttal járul hozzá a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. hammer teréz, az alapítvány elnökhelyettese pénteken ünnepélyesen adta át az üdülési csekkeket a megyei közgyűlés, a megyei vöröskereszt, az Őszi Napfény-tábor vezetősége, a Fo- nyódligeti Gyermektábor és a megyei nyugdíjasszövetség képviselőinek. Tavaly 6 millió forinthoz jutottak ilyen címen a táborozok. ■ Katona Cs. PIACI KÖRKÉP Kaposvár Siófok Nagyatád Szigetvár Dombóvár Nagykanizsa Burgonya Káposzta 150 120 99 90 110 100-120 150 110 140 139 15U 12Ü Kelkáp. 200 299 280 300 350 320 700-1200 Paprika 45-135/db 80-120/db 850 80-110/db 700-1300 Paradicsom 450-780 599 650 400-500 800 750 500 Uborka 400 499 450 400 550 fttrezselyem Sárgarépa 750 799 850 800 750 800 240 zUU 119 250 200 200 Tojás Hagyma 20-22 21 22 22 20-22 110 20-22 120 120 99 120 120 Fokhagyma Karfiol 650-700 380 600 650 600-700 300 730 300 750 360 zyy oüU Karalábé Zöldhagyma 185 150 150 150 120 180 170 170 160 IjU 14U lDÜ-löü Sampinyon 400-480 500 450 500 500 480 500 500 Bab 500-600 600 500 500 Retek 185 150 240 160-200 250 130 200 180 220 170 230 S. káposzta 250 Alma 150-350 160 180-280 160-220 95-220 170-250 Narancs 250 220 250 200-250 220-250 260 Banán 360 1000 330 360 1000 350 800 350 950 360 800 Dió 1100 Mák 800-1000 600 500 400 560 500 SOMOGYBÁN A-TÓL Z-IG Balatonfenyves Egy mikrobusz ukrán kamionnal ütközött össze péntek hajnalban; a balesetben a kisbusz vezetője súlyos sérülést szenvedett. A marcali tűzoltók feszítővágóval mentették ki a járműbe szorult gépkocsivezetőt (hm) Barcs Megdőlt egy harminc centi átmérőjű, 12 méter hosszú fa, amelyet a helyi tűzoltók távolítottak el. A szomszédos épületet veszélyeztette a fenyő - tájékoztatott a tűzoltóság, (hm) Fonyód Száznegyvennégyen 62 liter vért adtak a helyi vöröskereszt által szervezett programon - közölte pénteken Sámóczi Ernőné, a kaposvári véradó állomás munkatársa. A megjelentek közül 39 személy életében először adott vért (hm) Kaposvár Korszerű NFA-vezetékekre cserélték az elavult, régi nulla-egy fázisú kábeleket az e.on megbízásából az eh-szer szakemberei. A Füredi úton a laktanya előtt végig, míg a szemközti oldalon a lakóteleptől a kereszteződésig húzták ki az új vezetéket, mely gazdaságosabb és biztonságosabb a réginél, (av) fotó: láng Róbert
