Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 9. szám
2006. MÁRCIUS 5., VASÁRNAP 7 RIPORT, INTERJÚ ____________ ' un gváry Krisztián ma már az egyik legismertebb magyar történész, a könyvei népszerűek, mert nagyon jól ír. Most egy hónapon belül két szenzációval szolgált, megénekelte Paskai László ügynökmúltját és Gerhard Schmidhuber német tábornokot, aki megmentette a pesti gettót. VOLTAM ÉN MÁR ZSIDÓ ÉS NÁCI IS- Csoda, hogy még nem kérték fel történelemkönyv írására, hiszen hihetetlenül izgalmas képet fest még a II. világháborúról is. Én például egy interjújából tudom, hogy a zalai olaj mezők aranyat értek a német csapatok számára, különben leálltak volna a tankjaik, ahogy azt A halál 50 órája című filmből ismerjük.- Pedig ez nyilvánvaló, 1944. augusztus után már csak a zalai kőolaj volt elérhető a Wermacht- csapatoknak. Tudja, a 44. március, vagyis a németek bevonulása utáni eseményeket nem nagyon kutatták. S egyébként is a győztes szemszögéből vizsgálták a történéseket.- Smidhuber tábornokot viszont ön fedezte fel. Lehet, hogy korábban senkit sem érdekelt, hogy egy német ember maradt az embertelenségben?- Látja, ez sem igaz teljesen, mert Lévai Jenő 1946-ban kiadott Wallenberg-könyvében már említi a tábornokot, persze más hangsúlyokkal. Érintőlegesen én is megemlékeztem róla a a Budapest ostroma című könyvemben. Schmidhuber tábornok egyénként egy tipikus katona, aki tartja magát a szolgálati szabályzathoz, amely nem ír civilek legyilkolásáról, sőt hadműveleti területen a katonai vezetők felelősek a civil lakosság épségéért. Sok más Wermacht-kato- na is hasonlóan viselkedett, ezért volt a németeknél munka- megosztás, a piszkos munkát általában az SS végezte.- A pesti gettó valóban alá volt aknázva?- Ez nem igaz, ahhoz rengeteg robbanóanyag kellett volna. Ezt csak a zsidók hitték. Schmidhuber érdeme, hogy megakadályozta a gettóban tervezett pogromot. Az utóvédharcokban halt meg több ezer társával együtt, amikor Hűvösvölgy felé ki akartak törni.- Amikor viszont Paskai bíboros ügynöki múltjáról megjelent* a cikke, többen is megfedték, hogy elfelejtkezett a korUngváry Krisztián szerint szakmai irigyel hívják médiatörténésznek, inkább azon rágódnának, amit könyveiben és tudományos munkáiban ír ról, amikor árulónak nevezte a bíborost, így Aczél Endre éppúgy, mint Kálmán Peregrin ferences szerzetes.- Ami Aczél Endrét illeti, ő akkor vezető politikai újságíró volt, míg én szamizdatot osztogattad. Aczél azt kéri rajtam számon, hogy nem helyezem magam bele abba a korba. Őszintén megmondom, nem értem ezt a felvetést. Cikkem lényege éppen az, hogy felvázoltam: még abban a korban sem volt szükségszerű, hogy valaki ügynök legyen, és ha már ügynök lett, akkor úgy viselkedjen, mint ahogyan azt Paskai tette.- A ferences szerzetes is azt mondja pedig, hogy Paskait ők inkább megmentőnek tekintik, semmint árulónak.- Máshogy látom én ezt. A ká- dári diktatúra támaszkodni tudott a katolikus püspökökre az ellenzékkel szemben, sőt 1988- ban a rendszer egyik legszilárdabb támaszaként tartották nyilván a lojális egyházi vezetőket. Holott az egyháznak inkább élesztgetnie, ébren kellett volna tartania az igaz hitet. Mondom ezt mint hívő, de ha ateista lennék, akkor is ugyanerre a következtetésre jutnék. A püspökök többsége hálózati személy volt, közülük még ma is tizenhatan hivatalban vannak.- Állítólag 250 kutató bújja a levéltárat, tehát akár minden hétre jut majd idén is egy leleplező riport. Jól van ez így?- A politika teremtette meg a kutatás feltételeit, most aztán kanalazza ki azt, amit magának főzött.- Paskai hogy került képbe?- A legfontosabb személyek sokkal érdekesebbek, vagyis a média, egyház és közélet ismert szereplőire koncentrálok. Először találtam egy „Tanár” fedőnevű ügynököt, aki 63-ban Casaroli bíborost ellenőrizte. Nem ő volt Paskai, de őt is megtaláltam. A Paskai-cikk konkrét példa volt abból az időből, s így hogy Szabó Istvánról is megjelent az anyag, s Lendvai megírta Szepesit és Heltait, összehasonlíthatjuk, ki mit cselekedett. Paskai 1975-ig valóban pozitív szerepet vitt, de rejtély, hogy mi történt vele 75 és 85 között.- És ön nem sértődik meg, hogy egyesek lekezelőleg médiatörténészként emlegetik?- Ez pusztán szakmai irigység. Azzal kéne foglalkozni, hogy mit mondok, s pécézzék ki, ha nem tartom be a szakmám szabályait, de ne azért bántsanak, mert élek. Kolláth György még be is perelt, mert azt írtam, hogy nem tudja, mi a különbség demokrácia és diktatúra között. Persze, nem hagyom magam megfélemlíteni, kutatok és írok tovább.- Állítólag egyik oldalhoz sem húz, mégis megjelennek a könyvei, sőt ahogy tudom, még az állam is támogatja.- Rosszul tudja. A kutatásaimat nem állami pénzből végzem. Egyébként ma ugyanaz a helyzet, mint régen, kell találni egy kiadót. A történelmi munkákért általában nem rajonganak. Nekem szerencsém van, az én könyveim elfogynak. S bárki volt eddig kormányon, mindig kaptam a Nemzeti Kulturális Alaptól. A Budapest ostroma című könyvemet a Budapest Bank támogatta. Valóban nem vagyok egyik pártnak sem az embere, de mondtak már rám mindent, voltam én zsidó és náci is.- Ha a magyar történelem térképét festené, hol láthatnánk a legnagyobb fehér foltot?- Sokan sajátosan ítélik meg a honfoglalást, a kereszténység felvételét, a törökök elleni háborúkat, Trianont és a Kádár-korszakot is. Csak a régi idők nem kerülnek elő a mindennapi beszédben, míg a XX. század itt van a nyakunkon. Amikor a Kertészfilmet, a Sorstalanságot forgatták, többen tiltakoztak, hogy a Pilisbe ne menjenek, mert az szent hely, ne zavarják az ősöket. Ez ugye akkor őspogány hely, tehát Koppányi és társait tisztelik, de milyen a viszonyuk a kereszténységhez? Mondok egy vadabb példát. Két éve, amikor egy szerencsétlen azzal viccelt, hogy „irtsátok ki a keresztényeket!”, a Rádió előtt tüntetett a hun szövetség. Nos, épp a hunok gyilkolták le a keresztényeket Európa-szerte. Erre szoktam mondani, hogy az „azonosságtudat” és az „önértékelés” Magyar- országon ma sem lefutott dolog. ■ Dalia László Debreczeni József: a négy mindig több, mint a kettő! tántoríthatatlan Veszélyes manapság közírónak lenni. Debreczeni Józsefet a köztévés műsora miatt támadták. Debreczeni József a politikát hagyta ott a politikai közírásért. Egykoron az MDF padsorait koptatta a Parlamentben, majd független képviselő lett. Antall halála után két évig Orbán Viktor tanácsadója volt. 1996-ban úgy látta, hogy a fideszes vezető újabb politikai törekvéseit már nem tudja segíteni, ezért békével elköszönt tőle. Az utóbbi napokban viszont háborúba keveredett. A Magyar Televízióban látható Lapozó című műsorába ugyanis „beültették” volna Giró-Szász Andrást, aki ugyan felkészült politológus, ám szerinte egy párt elkötelezettje. Mivel szereplése felborította volna a műsor egyensúlyát, Debreczeni nemet mondott, így veszélybe került a heti tévés elemzés. Az MTV elnöke végül személyesen lépett közbe, s maradhatott minden a régiben. „További részletekbe ezek után nem mennék bele...” - mondja diplomatikusan a publicista. Gyurcsány és Orbán párharcáról szívesebben beszél. „Ez a mostani kampány jobban hasonlít egy hirdetési kampányhoz, mint egy olyan politikai versengéshez, amelyben számítanak az érvek és az ellenérvek, a programalkotó elképzelések. Az MSZP legalább felmutat egy programot, és kormánypártként az ígéretekkel is spórolnak. Orbán politikája azonban lényegében csak ígéretekből áll. Mintha a 2002-es elveszített választást próbálná meg újrajátszani. Akkor úgy érezte, a „panelprolik” miatt vesztettek, ezért most szinte csak nekik beszél”. tatni. Az előbbi a piac híve, az utóbbi az államé. Az előbbi tiszteli az egyén szabadságát, az utóbbi gyámkodni akar fölötte. Ma Gyurcsány képviseli a parlementáris, Orbán a populista politikát.- Egy valamirevaló versenyző tanul az ellenfelétől. Orbán vagy Gyurcsány képes észrevenni a másikban rejlő pozitív vonásokat?- Mindkettő nehézsúlyú politikus, de Orbán zárkózottabb, erőszakosabb alkat, Gyurcsány nyitott, kicsit hebrencs, jóval kevesebb tapasztalattal. Orbán a rendszerváltozás hőse, a mostani kormányfő KISZ-titkár volt, igaz, reformer. Orbánt szerintem hátrányára változtatta meg a politika, a hatalom.- Fel kell készülnünk a két- pártrendszerre, vagy maradt még némi remény?- Nem mernék tippelni. Áprilisig még van idő, és tudjuk, sokan az utolsó pillanatban döntenek arról, hogy egyáltalán el- menjenek-e szavazni. Az MDF- nek és az SZDSZ-nek lehet esélye, szerintem mindkettőre szükség volna. A négy több, mint a kettő, több szem többet lát. ■ Szabó Zoltán Attila, B Sitii - v 'A A püspökök többsége hálózati személy volt, közülük még ma is tizenhatan hivatalban vannak. Paskai egyébként 75-ig pozitív szerepet játszott... A közíró nem alkuszik, pedig párton- kívüliként nem védi senki - A kritikusok viszont sok ha- f sonlóságot talál- j nak a két ve- zérben.- Óriási kü-^| lönbség van a po- Nj puláris demokrá- | cia és a populiz- | mus között. Az * előbbi ragaszkodik a parlamenthez, az utóbbi ki akarja ik
