Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám

6 SZTORIK, ESETEK 2006. MÁRCIUS 19., VASARNAP- m mm mm iiiimiwmr Varga Pisti a vágy villamosán utazik megabánat Lehet, hogy visszamegyek a remízbe, mert el kell tartanom a családomat A szürke hétköznapokból olyan körülmények közé csöppent, amelyekről mindig is álmodozott, nehéz volt elfogadni, hogy kiesésével vége van a szép napoknak A miniszterelnök szeret­né, ha a megasztáros Var­ga István is vezetné az új budapesti villamosokat. Bakács Tibor úgy véli, a BKV a Baromi Király vagy Varga szavakból született. Csontos Tibor „Egy hét után sem értem, miért estem ki” - mondja Varga Ist­ván, a Megasztár aranytorkú villamosvezetőjeként emlege­tett versenyzője. - „Úgy érzem, nem tehetek semmiről, több­ször visszanéztem a felvételt, egy apró hibát fedeztem fel, de lehet, hogy rossz dalt választot­tam a Boney M. Sunnyjával. Abban a percben minden ösz- szedőlt, könnyes lett a szemem. Lehet, hogy ennek így kellett történnie?” A harminckét éves Varga Ist­ván megakönnyei egy fél or­szág szemében tükröződtek, sokan sajnálták a villamosve­zető kiesését, aki évtizedek óta kergeti a nagy álmot, hogy egy­szer színpadi ember lehessen. Nyolc éve a Kifutón is elindult, s a középdöntőig jutott. A me­zőny legjobbjait hónapokig tor­náztatták az országban, de ő végül is feladta, mert nem tud­ta összeegyeztetni a villamos­műszakokat a fellépésekkel. Azóta csak az 1-es villamoson énekelgetett az utasok nagy örömére, sokan ma is megállít­ják, és elmondják, arra várnak, hogy újra a dalos kedvű pilótá­val utazhassanak, aki már az előző két Megasztárba is bene­vezett. Mivel egyszer sem ka­pott visszajelzést, feladta, a harmadikra viszont már a fele­sége küldte el titokban a jelent­kezési lapját „Ha úgy vesszük, ez sem jött össze” - kesereg. - „Az első két elődöntőben rekedten énekel­tem, a harmadikra tisztult ki a hangom, most szerettem volna megmutatni, mit is tudok való­jában. Nincs színpadi rutinom, talán emiatt mondják, hogy ön­bizalomhiányban szenvedek. PÉLY BARNABÁS: „Az a gond, hogy amikor nem vagy biztos magadban, melléintonálsz, amikor beleugrasz, akkor jó lesz. Ez most csak a végén volt meg. ” novak PÉTER: „Távolságtartó vagy a nótákkal, ne tiszteld már őket ennyire. Találd meg a saját formádat, kicsivel le­gyél magabiztosabb. ” bakács TIBOR: „Akkor vagy a legjobb, amikor a versenyló­id volt, hogy rengetegen biztat­tak, kollégáim mondták, nyu­godtan legyek, készüljek a for­dulókra, majd ők viszik a mű­szakot helyettem is.” Anyagi helyzetük jobbra for­dulását is remélte a Megasztár­sikerektől. Nyolcéves Anita, négyéves Kamilla lányával és vakhoz hasonlóan felcsapod a fejed. Nyugodt lélekkel csi­náld, nem kell izgulnod, in­nentől már csak kieshetsz. ” SOMA: „Beszélgessünk, mert vannak technikák, amelyek­kel az ember erősítheti az ön­bizalmát, úgyhogy: hajrá!” PRESSER GÁBOR: „Ha picit nyugisabban indítasz, nem ezen a hőfokon, mindezt nem mondjuk. Jól bírtad, és a vé­gén voltál a legjobb. ” az egészségügyben dolgozó fe­leségével élnek egy kopott pes­ti bérház harminc négyzetmé­terén. Néhány hétig megmár­tózott a csillogó világban, majd­hogynem luxuskörülmények között élt, csak arra volt gond­ja, hogy minél többet foglalkoz­zon a zenével. Énektanárok, stylistek, sminkesek, tévések, újságírók vették körül, szóró­fényképek Százait írta alá ra­jongóinak. „Más dimenziókban éltem, és kicsit szeretnék még ebbén maradni” - jegyzi meg. - „A szürke hétköznapokból olyan életbe csöppentem, ami­lyenbe mindig is vágytam. Nem nézem le a villamosveze­tést, hiszen ez a szakmám, mindig is szerettem, kőkemény meló hideg hajnalokon indulni a remízbe, több műszakban dolgozni. Ha úgy alakul, vissza­megyek dolgozni, mert el kell tartanom a családomat.” Munkahelyén is számítanak rá, ha énekesi álmai összedől­nek, visszavárják, és talán ve­le készítik el a BKV új szignál­ját, amire Bakács Tibor Setten­kedő is utalt. Settenkedő sze­rint nem véletlen a BKV mo­zaikszó sem, hiszen a Baromi Király vagy Varga szavakból született. Varga István még ab­ba is beletörődne, hogy azt a villamost vezesse, amelyet első lemezének borítójával tapéz- nak majd ki. „Nagyon nehezen élünk, de mindenáron nem szeretnék le­mezt készíteni” - mondja. - „Egy hete azt hittem, vége, de csak most kezdődik a pályám. Bejelentkezett egy producer, aki a napokban megmutatja a nekem szánt zenei anyagot, és a TV2 is ígérte, hogy segít kiadót keresni. Romantikus, lí­rai dalokra vágyom, hiszen én is ilyen vagyok. A zsűri, a versenylovak és az odacsapások Gyarmati Dezső nem adja a nevét Vájná filmjéhez tilalom A nagy bajnok a fülsértő káromkodásokat és a pólósok macsós beállítását kifogásolja Számon kérhető-e egy fil­men a valóság? A kérdést Gyarmati Dezső tette fel ismét, és a melbourne-i olimpián győztes pólócsa­pat történetét „megéne­kelni” készülő filmeseket ügyvédi úton képte: a mo­ziban ne emlegessék majd őt. Szabó Zoltán Attila A szovjeteket az 1956-os mel­bourne-i döntőben megverő vá­logatott csapatkapitánya szerint „kifejezetten sértő, amilyen ér­telmi szintre helyezi a forgató­könyvíró a magyar vízilabdázó­kat.” A nagy bajnok leginkább a szereplőkre jellemző fülsértő ká­romkodásokat, az olimpia hőseit amolyan mai macsókként beál­lító, igencsak leegyszerűsített fil­mes gondolkodást kifogásolja. „Őszintén szólva meglepett, hogy vállalkoztak erre a filmre. Remélem, jó szándékkal csinál­ják, bár nem tudom, át tudják-e érezni, mit jelentett nekünk a forradalom és a melbourne-i győzelem” - fűzi hozzá Gyarma­ti Dezső. A filmesztéta ugyan megérti Gyarmati aggodalmát, mégis amondó: a művészi szabadságot meg kell adni, s az érintettek­nek, az eseményeket átélő egy­kori hősöknek is be kell látniuk, hogy a világ változik, formáló­dik, átalakul. így persze a közön­ség is mást igényel, mást lát szí­vesen a vásznon. „Nincs arany- szabály arra, hogyan értelmez­zük utólag a múltbéli eseménye­ket, viharokat. Ám azért nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a magyar filmtörténet leg­sikerültebb alkotásai a történe­lem szabad allegóriái voltak. Emlékezzünk csak lancsó Mik­lós Fényes szelek című művére” - rögzíti Hirsch Tibor. A pszichiáter Belső Nóra sze­rint egy játékfilm célja nem le­het más, mint a gondolatébresz­Többen élnek az ötvenhatos olimpiai bajnok csapatból. Szépen indult a forgatás, de megharagudtak Vajnára. Zavarba ejtő játékfilmek készültek csupán az ötvenhatos időszakról? az esztéta Báron György úgy véli, kevés film készük a rend­szerváltozás óta 1956-róL (Az idei év áttörést hozhat, sokan pályáztak forgatókönyvvel, nagyszabású tervekkel az 50 éves jubileumra gondolva...) Báron hozzáteszi: azok is, amelyek elkészültek, mintha a zavart tükröznék. A kivételt a dokumentumfilmek jelentik „Szomorú, de tény: Szabónak, Fábrinak, Sándornak, Makk­nak, Kosának a filmjei, ame­lyek a Kádár-korban készül­tek, hitelesebb, érdekesebb, emberibb képet nyújtanak 1956-ról, mint a későbbiek. tés, avagy a szórakoztatás. A té­nyekkel behatóbban a dokumen­tumfilmesek foglalkoznak. „Saj­nálom, hogy a stáb és a pólóle­genda közt ennyire elmérgese­dett a viszony. Azt gondolom ugyanis, hogy 1956 a mai napig feldolgozatlan élmény, így min­den próbálkozás, minden a tör­téntek megértést célzó kezdemé­nyezés hasznunkra lehet. Jó len­ne, ha ennyi évvel a forradalom után végre nemcsak a politika mondana nap mint nap véle­ményt 56-ról, hanem a mozi, a színház és a művészek is. 1956 azonban egyelőre más el­bírálásban részesül, ráadásul in­formációink szerint poénkodni Vajnáék sem fognak. Ami mégis­csak happy end-et sejtet, az a ki­váló sportember sportszerű „fél­mondata”. Ez így szól: „drukko­lok, hogy jó film készüljön, olyan alkotás, amely fennmarad a jö­vő nemzedékeinek, a fiatalság ugyanis édeskeveset tud ötven­hatról. A sportág megítélését azonban nagyon féltem...”

Next

/
Thumbnails
Contents