Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-18 / 65. szám

BELAVAR 028 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 18., SZOMBAT SZÁMOKBAN Nem lesz forráshiány ötvenmillió forinttal gazdál­kodhat idén a bélavári önkor­mányzat. Ez a pénz a legszük­ségesebbekre elegendő, 2006- ban sem lesz forráshiányos a település. Bélavár 12 utcájá­ban és egyetlen terén össze­sen 480 lakos él. Lassan öreg­szik a falu, 2001-ben még 502 lakost számláltak, 1998-ban pedig 521-et. Jelenleg a legidő­sebb bélavári lakos Turcsics György, a legfiatalabb pedig az alig egy hónapos Orsós Jó­zsef. A faluban nyugdíjas­klub, horgászegyesület, nép­dalkor és ifjúsági klub műkö­dik. A Pünkösdi Rózsa Nyug­díjas Klub vezetője Horváth károly, a Bélavári Horgász­egyesületet pedig Jandrók Gyula vezeti. Bár a település nevét már a XTV. század első felében említik (Belavar alak­ban), a néphagyomány szerint a falut IV. Béla alapította, aki a tatárok betörésekor errefelé menekült az országból, s itt kelt át a Dráván. RECEPT Rakott csirke hozzávalók: 1,5 kg-os csirke, 25 dkg zöldpaprika, 25 dkg paradicsom, 25 dkg burgonya, 25 dkg vöröshagyma, 10 dkg zsír, 2 dl tejföl, só és kiskanál- nyi pirospaprika. A csirkét fel­darabolják, megtisztítják, a zöldpaprikát, a paradicsomot és a hagymát karikára vágják. Kizsíroznak egy tűzálló tálat, s ebben alulra terítik a burgonya felét, s erre teszik rétegezve a húst, a zöldpaprikát, a paradi­csomot és a vöröshagymát, ré­tegenként sózva mindezt. Befe­dik a maradék burgonyával, a tetejét pedig meghintik piros- paprikával. Ezután leöntik a megmaradt olvasztott zsírral és a tejföllel. A tálat fóliával letakarva egy fél órán át a sütőben sütik. Minden nemzedék lokálpatrióta a Halász családban. Képünkön Halász István és felesége s a család egyik szeme fénye: a kis Fanni Halász István és felesége nélkül nincs rendezvény Bélaváron. Ha másként nem, a közönség közt mindig ott ülnek. Legtöbb­ször azonban a szervezésből is kiveszi a részét a nyugdíjas há­zaspár, hiszen az asszony a nyugdíjasklub kultúrfelelőse. - Olyan tehetségesek a falu gye­rekei, olyan szép műsorokat ál­lít össze idős és fiatal, hogy öröm nézni. Mindig szívesen segítünk magunk is - mondják. A férj azt is hozzáfűzi: azok a bélaváriak, akiket nehéz kimoz­dítani otthonról, nem is tudják, hogy müyen sokat veszítenek. Az asszony korábban a helyi postát vezette, a férje pedig a téesz telepvezetője volt. - Az út túloldalán volt a munkahelyem, éjjel-nappal odaláttam. Nyom­ban tudtam, ha baj van - emlé­kezik Halász István. - Az álla­tok szeretete a fiainkra is átra­gadt, hiszen ebben nőttek föl. Nem véletlen, hogy a nagyob­bik fiunk most ötven hús­marhát tart. Persze, ez nála csak hobbi, nem ebből tartja el a családját. Férj és feleség egyaránt tős­gyökeres bélavári. - Azt mond­ták a régiek, hogy a jó feleség és a jó férj csakis helyből származ­hat. Nálunk bejött - mondják nevetve. - A két fiunk szintén a közelünkben maradt, ők is Bélaváron alapítottak családot. Mi azért gyűjtöttünk, hogy a gyerekeink beköltözhessenek a városba - így Halászná. - Aztán amikor arra került a sor, el sem lehetett volna zavarni a két fiút Bélavárról. Az összegyűjtött pénzen kocsit vettek inkább, és elindították a fuvarozóvállalko­zásukat. Ahelyett, hogy másho­vá mentek volna, itt alapítottak családot. Egyikük azóta a kép­viselő-testületnek is tagja lett. A közösségi munkától ők sem hú­zódoznak; ha fuvar kell, kizáró­lag hozzájuk fordul a polgár- mester. határőr községben élve félel­metes időszakokat éltek át az el­múlt évtizedekben Halász Istvá- nék is. Máig emlékezetes marad számukra a közeli Belovár bom­bázása A horvát város légvonal­ban hatvan kilométerre van csak ide, s a repülők a félu felett fordultak meg, s innen indították Halász István azt mondja: a gyerekeibe annyi akarat és szorgalom szorult, ami 4-5 em­bernek is elegendő lenne. - Ki­tűnő példa erre a szőlészet - mondja. - A legtöbb fiatal ma már nem pepecsel a szőlővel, a mi családunknak pedig már öt pincéje van a Kerékhegyen. A fiatalok az örökölt pincék mellé még újakat is vásároltak, s tisz­tességgel rendben tartják vala­mennyit. Nagy partikat tarta­nak itt, ahová meghívják a ba­rátokat, munkatársakat. Min­denki jól érzi magát a jó borok között gyönyörű környezetben.- A feleségekre szintén csak jót lehet mondani. Büszke lehe­tek a két menyemre - teszi hoz­zá az asszony. a rakétáikat Azt mondják: a ha­tárőrök találtak is egy rakétain­dítót a határon innen. Emlékez­nek• áthallatszott a jajgatás a bombázás után, s a Szent István utcában több ablak is kitört a detonáció miatt Más alkalom­mal pedig a tankok dübörgése hallatszott át a határon. A legnagyobb öröm a nagy­szülőknek, hogy a négy unoká­tól csak pár ház választja el őket. - Hét lóval is alig lehet ha­zavontatni a gyerekeket. Nem csoda, hiszen itt mindig a ked­vüket keressük. Most már póni- ló is várja az unokákat. Kadar- kútról hoztuk nekik. Min­dennap megjelennek a gyere­kek, hétvégeken gyakran itt is alszanak. Vég nélkül mehet a játék, a nagymama pedig min­dig mesél. A legkisebb unoka még alig ötéves. - Az apjára ütött, ugyan­úgy szereti ő is az állatokat - ál­lítja a mama. Ezt maga Fanni is igazolja, amikor betoppan az óvodából. Másról sem beszél, mint az új kiscsikóról és a ku­tyáiról. - A póni most vemhes, s bármikor megszülethet a kic­sikó - meséli izgatottan. - Oda­haza is van ám állatom: két sa­ját kiskutyám van, egyedül gondozom őket. Kérdés nélkül is mondja: fel­nőttként is állatokkal foglalko­zik majd. S az ötévesek bizo­nyosságával állítja: ha nagy lesz, ő is Bélaváron él majd, s abba a házba költözik, amelyik­ben most a nagyszülei élnek. Félelemben élnek a határszélen Átfúj a szél az épületen Támogatásra számíthatnak a leghátrányosabb helyzetű te­lepülések. Bélavár is ezek kö­zé tartozik, s az állami segít­séggel az óvoda-házasságkötő terem ablakait és ajtóit sze­retnék kicseréltetni. A jelen­legiek már annyira rosszak, hogy átfúj az épületen a szél, s rendkívül magasak a fűtés­számláik. Gyerekintézmény­ről lévén szó, különösen fon­tos lenne ezt megoldani. Há­rommilliós költséget jelente­ne a hőszigetelő üvegek be­építése, amiből 2,6 milliót pályázaton remélnek. Út a temetőhöz Régi gondot igyekszik orvo­solni idén az önkormányzat, amikor a Jókai és Bajcsy-Zsi- linszky utcák helyreállításá­hoz pályáznak segítségért. Új burkolatra lenne szükség; ennek elvégzése azért külö­nösen fontos, mert erre vezet az út a temető felé. Az útbur­kolás előre láthatóan tízmilli­ós kötséget jelentene a falu­nak, azaz csak támogatással valósítható meg. Hinta és mászóka 200 ezer forint értékben ka­pott játékokat és fejlesztőesz­közöket a bélavári óvoda. A pénzt a Dráva Menti Önkor­mányzati Társulás nyertes pályázata hozta nekik. Töb­bek között hintát és mászó­falat is vásároltak belőle, s nagyon várják már az igazi tavaszt a gyerekek, hogy ki­próbálhassák ezeket. Jelenleg 19 csöppség jár az óvodába, s jövőre várhatóan tovább nö­vekszik a számuk: 21 gye­rekkel számolhatnak. Az oldal cikkeit írta és fotózta Nagy László Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Bányató mélyén van Bélavár reménye középen Vízvár és Somogyudvarhely között önálló jegyzőséggel Jókedvű asszonyok produkciója a színpadon Az önállóság szigete Bélavár, hi­szen valamennyi szomszédja körjegyzőségbe szerveződött már egymással. A két szomszéd falu - Vízvár és Somogyud­varhely - egymással alkotott idén közös jegyzőséget. A kettő között helyet foglaló Bélavár számára is fel volt adva a labda.- Sok érv szól az önállóság és a körjegyzőség mellett egyaránt. A testületünk mérlegre tette a kérdést, s úgy gondolta, hogy több szól az előbbi javára, ezért maradunk továbbra is önállóak- mondta Újfalvi Jánosáé pol­gármester. - Amíg a körülmé­nyek nem kényszerítenek, ad­dig ezen nem is akarunk változ­tatni. Az elmúlt évek bebizonyí­tották: egyedül is képes jól mű­ködni a bélavári önkormányzat. Nem lesz ez másképp idén sem; jut pénz fejlesztésekre, s van­nak tartalékaink. Még úgy is marad az önálló hivatal, hogy csupán helyettesí­tő szakember látja el a jegyzői feladatokat. - Keressük a meg­felelő jegyzőt a faluba, eddig azonban sikertelenül. Addig is a tarahyi jegyző, Kálmán László segít be nálunk is - mondta a polgármester. A bélaváriak büszkék a szép környezetükre; a környező bá­nyatavakhoz még a városokból is kijárnak a horgászok. Rég­óta szeretne a falu vezetése idegenforgalmat építeni erre Újfalvi Jánosné polgármester az adottságra. - Sikerült meg­egyeznünk a Dráva-Kavics Kft. vezetőivel, hogy egy művelés­ből kivont bányatavat átadnak a falunak. Meg lesz tisztítva a meder és a partja, s ezt alkal­massá szeretnénk tenni fürdő­zésre, horgászásra. Egy ilyen pihenőhely kialakítása régi igény a faluban. A térségben már közismert a falu szép környezetéről és hala­iról. Sokakat vonz ide a vidék szépsége és a jó fogás reménye. Nekik és természetesen a falu­belieknek szeretnénk kulturált körülményeket teremteni a víz­parton, s persze új látogatókat idecsábítani - hangsúlyozta a polgármester. Kisebb pihenő után újra dalol a Margaréta asszonykórus; sőt már nemcsak népdalokkal, ha­nem zenés-táncos-humoros összeállításokkal lépnek a szín­padra. Csináltak már balett­paródiát, Irigy Hónaljmirigy- show-t, utánozták Balázs Palit, az idei farsangon pedig Hófehér­kének és hét törpének maszkí­rozták magukat. - Énekléssel is mindig sikert arattunk, de amió­ta bohóckodunk is a színpadon, frenetikus a fogadtatás - mond­ja Horváth Zoltánná, a dalkör egyik alapító tagja (képünkön). - Általában Kovács Lászlóné a központi figura, köré találjuk ki a jelmezt és a produkciót. Far­sangkor is ő volt Hófehérke. He­tedik törpének pedig egy sze­métgyűjtőt vittünk a színpadra. Tíz asszony, kilenc év, sok si­ker. Ez a Marga- I réta népdalkor mérlege. Kilenc . éve az asszo­I i nyok nemcsak éneklésre, hanem a bélavári ha­gyományok felelevenítésére is vállalkoztak. A bélavári viseletét idézi a ruhatáruk a kasmír szok­nyával, selyemköténykével, s he­lyi gyűjtésből állították össze az első népdalcsokrukat is. Azt mondják: ezt a keretet egy ideje már szűknek érezték. Szeret­nék, ha humorukat is megis­merhetné a közönség. Póniló várja az unokákat összefogás A legnagyobb örömük az unokák közelsége

Next

/
Thumbnails
Contents