Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-16 / 63. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK 9 HIRDETÉS Uj értékek a hulladékkezelésben = stabilitás, biztonság, tervezett jövőkép A 2000. évi XLHI. törvény hatályba lépése új helyzetet teremtett Magyarország hulladékgazdálkodásában. A törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek az Európai Unióban alkalmazott szigorú hulladék- kezelési szabályok, direktívák honosítását tartalmazza A hulladék- kezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása önkormányzati feladatként jelenik meg. A szigorú szabályoknak a 2000foen működő hulladékkezelési rendszerek, hulladéklerakók többsége nem tudott megfelelni. Baranya megye 222 hulladéklerakójából napjainkban már csak néhány működik. Mivel önkormányzatok az előírásoknak csak irracionális, nem költséghatékony beruházásokkal tudtak volna megfelelni, így felmerült az igény, hogy a hulladékkezeléssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését - közszolgáltatási szerződések kötésével - szakcégekre bízták. A BIOKOM Kft által irányított vállalatcsoport a Dél-Dunántúli régió meghatározó hulladékkezelési közszolgáltatójává vált A vállalatcsoport közszolgáltatási szerződéseiben felvállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében rövid és hosszú távú stratégiai tervet dolgozott ki. A jogszabályok és az unióban tapasztalható trendek alapján felismerhető, hogy a problémákra hosszú távon csak az unió és a magyar állam által támogatott nagyprogramok nyújthatnak megfelelő színvonalú, a magyar lakosság számára megfizethető megoldást A vállalatcsoport generálta a DélBalaton Sió-Völgye és a Mecsek Dráva hulladékkezelési rendszerek létrejöttét A rövid távú stratégia kiemelt feladata a programok indulásáig terjedő időszak áthidalása, a régióban termelődő települési szüárd hulladék ellenőrzött, érvényes környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező hulladéklerakókban történő ártalmatlanítása. Jelenleg hét működési engedéllyel rendelkező hulladéklerakót üzemeltet a cégcsoport A működési engedélyek, a jogszabályok által támasztott követelmények teljesítése, valamint a stabil, biztonságos szolgáltatás nyújtása érdekében az elmúlt időszakban a cégcsoport beruházásainak kumulált jelenértéke meghaladja az 5 milliárd forintot A meglévő depókapacitásra jelentős, pozitív hatása van a jól működtetett szelektív hulladékkezelési rendszernek: 2006. évben már 20000 nr-rel mentesíti a lerakókat A beruházásoknak, fejlesztéseknek és a tervezetten működő rendszernek köszönhetően a vállalatcsoportnak nincsenek hulladékelhelyezési problémái. Annak ellenére, hogy a nagyprogramok megvalósulása méretüknél, bonyolultságuknál fogva évekig elhúzódhatnak az együttműködő önkormányzatok megnyugvással vehetik tudomásul, hogy a jelenlegi hulladéklerakók a megfelelő fejlesztések és az engedélyekben megfogalmazott technológiai előírások betartása mellett az új lerakók indulásáig biztonsággal képesek befogadni településeik hulladékát Mecsek-Dráva - még egy lépéssel közelebb a megvalósításhoz Hamarosan megkezdődik a Mecsek-Dráva Projekt létesítményeinek műszaki tervezése, és ezzel még közelebb kerülhetünk a több, mint 30 milliárdos beruházás megvalósuláshoz. Március 2-án került sor a Mecsek-Dráva Projekt Társulási Tanácsának kibővített ülésére, amelyre a tanács tagjai, a minisztériumok képviselői, a környezetvédelmi hatóság, az előkészítésben résztvevő szakemberek, illetve a projektben szakmai segítséget nyújtó EU szakértők vettek részt A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program a Dél-Dunántúl legnagyobb környezetvédelmi beruházása és régiónkban az egyetlen, amelyet Magyarország kiemelt nagyprojektjei között tartanak nyilván. Ez a megtisztelő cím az eddig elvégzett előkészítő munkát és a programhoz csatlakozott 295 település példás együttműködését dicséri. Annak érdekében, hogy a Mecsek-Dráva pályázatát az elsők között lehessen benyújtani - amint megnyílnak a 2007-2013 közötti EU költségvetés támogatási forrásai -, a program 250 millió forintot kapott - az úgynevezett „Nagyprojekt Alaptól” - az előkészítési munkák elvégzésére. Ezt a pénzt az Ön- kormányzati Társulás a hulladék- kezelési központok (Kökény, Barcs, Marcali), az átrakóállomások (Dombóvár, Sellye, Szentlőrinc, Pécs, Villány, Nagyatád), valamint a komposztálok (Dombóvár, Nagyatád) és a térségben létesülő 22 hulladékudvar műszaki tervezésére kívánja fordítani. A támogatás forrásokat biztosít 101 Mecsek-Drávás település önkormányzati tulajdonban lévő hulladéklerakójának felülvizsgálatára, illetve a rekultivációs terveinek elkészítésére is. A Társulási Tanács kibővített ülését Feigli Ferenc Barcs Város Polgármestere, a Mecsek-Dráva Társulás alelnöke vezette. A támogatás hatékony fel- használásához szükséges szervezeti és működési, valamint közbeszerzési szabályzat elfogadása mellett a Mecsek-Dráva Programmal kapcsolatos legfontosabb aktuális kérdésekről esett szó. Verseny, vagyegyüönilMdés Úszta József Főosztályvezető az Uniós támogatások elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatal képviseletében hangsúlyozta, hogy a Mecsek-Dráva Programhoz hasonló nagyprojektek nem egymással versenyeznek a támogatási forrásokért A pénz rendelkezésre áll és az ország közös érdeke, hogy az összes ilyen program minél hamarabb megvalósuljon. A forrásokhoz minden program ugyanolyan feltételekkel férhet hozzá, tehát nincsenek kiilönutas megoldások. Az igazi verseny az előkészítésben van, hiszen 4-5 év előkészítő munka szükséges ahhoz, hogy egy ilyen programot be lehessen adni az Európai Unióhoz, ahol a döntést szigorúan szakmai alapon hozzák. Mindez azt jelenti, hogy a tervezés, előkészítés egy hosszú távú feladat, amelyben nem képzelhető el, hogy valaki csak úgy, leemel a polcról egy programkezdeményezést, és ezt adja be az Unióhoz támogatásra. A Mecsek-Dráva Program ebben az „előkészítési versenyben” nagyon jól áll, hiszen évek óta folyik mind helyi, mind minisztériumi szinten a szakmai előkészítés. A mai és a jövőbeni siker záloga az, hogy a Mecsek-Dráva Projekt ön- kormányzatai hatékonyan működjenek együtt egymással. Az ElKprioritásai Az unió képviselőivel való egyeztetésből kiderült, hogy a beadandó programokkal kapcsolatban nagyon fontos követelmény az, hogy az EU csak gazdaságilag hatékonyan üzemeltető rendszereket támogat, illetve a beadott programoknak összefüggő területekkel kell rendelkezniük. Ez a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy olyan települések is részesei lehessenek egy- egy támogatott projektnek, amelyek a központi területtől távol, szigetszerűen helyezkednek eL Az uniós szakértők értetlenül állnak a .fehér folt", azaz a nem csatlakozott, de az adott területhez tartozó települések elképzeléseivel szemben, mert elengedhetetlen, hogy az egyes települések a hozzájuk legközelebb eső hulladékgazdálkodási létesítmény szolgáltatását vegyék igénybe, hiszen így biztosítható az üzemeltetés hatékonysága. A Mecsek-Dráva Program esetében is találhatók olyan települések, amelyeknek területi elhelyezkedésük miatt fontos lenne a projekthez csatlakozni. Feigli Ferenc, a Mecsek- Dráva Társulás tanácsának alelnöke megfogalmazta, hogy mindent el kell követni annak érdekében, hogy segítsünk ezeknek a településeknek felismerni saját érdeküket, azt hogy minél előbb csatlakozzanak a programhoz. Ugyanis ezeken az eF szigetelt településeken nem építhetők ki a Mecsek-Dráva rendszerétől különálló, hatékonyan üzemeltethető hulladékgazdálkodási rendszer. A jelenlegi szabályozás pedig nem teszi lehetővé másik programhoz való csatlakozásukat Következésképp a nem csatlakozók eleshetnek attól a 90%os támogatási lehetőségtől, amelyet az EU és a magyar kormány együttesen biztosít a települések hulladékgazdálkodási rendszereinek fejlesztéséhez. Szakértői vélemény a próbámról A Társulási Tanács ülésének egyik programpontja volt, hogy a Mecsek- Dráva Projekt részére technikai segítséget nyújtó görög EU szakértők beszámoltak eddigi tapasztalataikról. Andreas Mentzis előadásában megfogalmazta, hogy az EU komplex módon vizsgálja a hulladékgazdálkodási projekteket, és azt tartja a legfontosabbnak, hogy az általa adott források sikeresen, a lehető leghatékonyabb módon kerüljenek elköltésre. Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban számos olyan negatív példa van, amely azt mutatja, hogy a rossz előkészítettség, vagy a hiányos projekt menedzsment akár a támogatási források visszafizetését is eredményezheti. Kiemelte, hogy a Mecsek-Dráva Program az általuk felügyelt magyar hulladékgazdálkodási programok közül a legjobban előkészített és országos szinten is példa értékű lehet Nagyon fontos, hogy egy ország ilyen „siker gyanús" programokkal kezdje az EU források lehívását, mert ez a későbbiek megítélésére is jelentős hatással van. Megoldandó feladatként az EU szakértő is az egységes projektterület kialakítását javasolta. Mint elmondta, ez a Mecsek-Dráva Program esetében inkább minőségi mint szakmai kérdés. Bár a Mecsek-Dráva Program nagy léptekkel halad a megvalósítás felé, ha minden szempontból sikeres pályázatot akarunk beadni, akkor fontos, hogy a programot minden érintett település támogassa Görög tapasztalatokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a gazdasági megfontolások előbb-utóbb kikényszerítik az egységes projektterület kialakulását, és azok a települések járnak jól, amelyek a kezdetektől részt vettek az egységes térségi hulladékgazdálkodás megteremtésé- bea Az EU is figyelemmel kíséri tagországai hulladékgazdálkodását és a további támogatások odaítélésénél azokat a településeket részesé ti előnyben, amelyek bizonyították, hogy képesek a regionális együttműködésre. A „közelség elve" a gyakorlatban A „közelség elvének1' alkalmazása az Európai Unió által, a hűt lad&gazdálkodásiprxjektektől megkövetelt tézis. Egy adott régió településeinek törekedniük kell arra, hogy hulladékukat a hozzájuk legközelebb eső hulladékgazdálkodási létesítményben ártalmatlanítsák, hisz a hűl ladék nagy távolsága való szállítása egyrészt drága, másrészt a szállítás is további környezetterheléssel jár. Praktikusan mindez azt jelenti, hogy ha egy régjó 8Ő90%a döntött egy ilyen létesítmény megépítésétől, akkor a maradék 10-20%nak is lehetőség szerint csatlakoznia kell ehhez a kezdeményezéshez. A Mecsek-Dráva Program esetében Pécs, Boly, Villány, Siklós, Sellye, Szigetvár, Szendőrinc, Sásd, Dombóvár, Barcs, Nagyatád és Marcali körzetéhez tartozó településeknek közös összefogással kell huiladékgazrtalkodásukat fejleszteni. A térképre pillantva jól látható, hogy gazdaságossági és környezetvédelmi megfontolásokból az adott településnek melyik pmjekthez lenne a legcélszerűbb csatlakozni Szelektív hulladékgyűjtés: növekvő igények Új bálázógép szolgálja február végétől a szelektíven gyűjtött hulladékok ipari előkészítését a BIOKOM Kft. Eperfás úti telepén, a hulladékválogató-műben. A héten munkába álló, korszerű német bálázógép és a hozzá tartozó, egy helyi vállalkozó által készített felhordó-szalag- rendszer nagyobb teljesítményével szolgálja majd ki az utóbbi időben megnövekedett szelektív hulladékgyűjtési igényeket. Az új készülék az olyan, kisebb fajsúlyú papírokból, mint pl. a hullámkarton, akár 10 tonnát, a nagyobb faj- súlyúakból, mint az újságfélék, akár 18 tonnát is képes óránként 500-700 kg-os, 1 m^-es bálákba tömöríteni. A szerkezet alkalmas a különféle műanyaghulladékok (fóliák, palackok stb.) és a papírhulladék bálázására. Ez nem csak azért fontos, mivel a papírgyárak kizárólag ilyen „kiszerelésben” vesznek át használt papírt, hanem, mert a hulladékok tömörítése gazdaságosabbá teszi azok szállítását, átmeneti tárolását is. Az 1998 decembere óta üzemelő, évi 15 ezer tonna szelektíven gyűjtött műanyag-, papír- és üveghulladék ipari előkészítésére képes válogatóműben egyébként ez az eddigi legnagyobb beruházás, amit az évek során jelentősen megnövekedett hulladékmennyiség rugalmasabb, célorientáltabb kezelése tett elsősorban szükségessé. A válogatómű tavaly közel 13 ezer tonna hulladékot fogadott Pécsről és közel negyven dél-dunántúli településről. Ez a mennyiség az egyre szélesebb körű lakossági szelektív hulladékgyűjtésből, valamint az ipari termelőknél, kereskedelmi egységeknél keletkező másodnyersanyagok fokozottabb begyűjtéséből származik. Az ipari előkészítés után a hasznosítható hulladékok a válogatóműből másodnyersanyagként az újrahasznosító cégekhez - papírgyárakba, műanyagfeldolgozó üzemekbe, üveggyárakba - kerülnek. Szaporodó ufók Szelektív hulladékgyűjtés: a város minden részén Harminc új gyűjtősziget szolgálja márciustól a lakosság szelektív hulladékgyűjtését Pécsett. A baranyai megye- székhely polgárainak ezáltal közel kétszáz helyen nyílik lehetőségük az „ufók” használatára, ami arányait tekintve országosan egyedülálló mennyiség. Az új konténereket Pécs önkormányzata vásárolta meg abból az összegből, amit a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által települési hulladék-közszolgáltatás fejlesztésére kiírt pályázaton nyert el. A papír, műanyag és üveg elkülönített gyűjtésére alkalmas edényeket - akár csak a régebbieket - a BIOKOM Kft. kezeli majd. A hazánkban példa nélküli komplex hulladékgazdálkodási rendszert üzemeltető szolgáltató a visszajelzések alapján úgy látja: a köznyelv által találóan ufónak becézett edények kifejezetten kedveltek a lakosság körében. Sikerükre nemcsak a begyűjtött hulladék mennyiségének növekedése, de számos lakossági levél is utal, mely a gyűjtőszigetek számának gyarapítását szorgalmazza. A cég az igényeket figyelembe véve erejéhez mérten igyekszik egyre több edényt vásárolni, s a gyűjtő- sziget-fejlesztésbe a város szinte valamennyi területét bevonni.
