Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-13 / 61. szám

8 GAZDASÁGI TŰKOR SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ HÍRSÁV Május 1-jétől kaput nyitnak a spanyolok is Spanyolország május 1-jé- től megnyitja munkaerő- piacát az unió összes új tag­országa előtt - mondta Jósé Luis Rodríguez Zapatero mi­niszterelnök. Finnország és Portugália februárban jelez­te, hogy májustól nem kor­látozza a munkavállalást. Három lakásból kettő a biztosított A magyarországi biztosító- társaságok 2005 végén ösz- szesen 2,88 millió lakás- biztosítási szerződést tartot­tak nyilván, 90 ezerrel többet, mint egy évvel ko­rábban. A magyarországi biztosítottsági arány, amely tavaly 67 százalék volt, el­marad nemcsak a nyugat­európaitól, hanem a csehor­szágitól és a szlovákiaitól is. Kedvezőbb lesz a Széchenyi-kártya javultak a Széchenyi-kártya igénybevételének feltételei. Péntektől felére csökken­tette a Hitelgarancia ZRt. a hitelekre vállalt garancia­díjat, valamint mérséklőd­tek a bankok kamatai is. A díjcsökkentéssel jól jár­nak azok, akik március 10. után kötnek, hosszabbí­tanák szerződést. A Hírsávot a O&asiiliBBi támogatja. Melyik termék a magyarabb? védjegyparádé Naponta tönkremegy egy honi vállalkozás az importtermékek miatt A hazai munkahelyek védelmében „Magyar Ter­mék” védjegyet alapítottak hazai cégek. Hasonló jel­zésből nagyjából tucatnyi van, ezért adódhat a kér­dés: melyik áru a ma­gyarabb? Dián Tamás Néhány üzletlánc beszerzési po­litikája miatt mi vagyunk Euró­pa szemetesládája - állítja Nagy Antal, a nemrég létrehozott Ma­gyar Termék Kht. elnöke. Sze­rinte a külföldről behozott, gyak­ran alacsony minőségű termé­kek olcsósága a fogyasztók szá­mára a legtöbb esetben nagyon is sokba kerül. „Nem csupán a silányabb színvonal miatti rá­fizetésre gondolok, hanem arra is, hogy az importáru hosszú tá­von a magyar munkahelyeket is veszélyezteti.” Tizenhárom ha­zai cég ezért hozta létre a Ma­gyar Termék védjegyet azzal az elhatározással, hogy a közös költségkeret összeadásával, köz­ponti kommunikációval segítsék visszaállítani a hazai áruk és a magyar munkaerő becsületét. Erre a célra egy 100 millió forin­tos közös kasszát állítottak fel, s megállapodtak, hogy a továb­biakban minden résztVGYŐyálla- lat a Magyar Termék- emblémá­val ellátott áruk forgalmának 0,5 százalékát fordítja a közös kiadá­sokra. Nagy Antal elmondta: nak boldogulni, ezért kissé kao­tikus az összkép. A most indított védjegy talán azért jobb, mint az eddigiek, mert szektorsemleges. Építőipari cég ugyanúgy hasz­nálhatja, mint a vegyiparban te­vékenykedők. Ez esélyt ad arra, hogy a sok különböző embléma használói egyetlen, egységes fel­tételekkel működő védjegy alatt találkozzanak.” A gyártók szándéka ugyan­akkor még korántsem elegendő az üdvösséghez. Az üzletláncok együttműködésére is szükség van ahhoz, hogy a hazai termé­kek eljussanak a fogyasztók­hoz. A kereskedőláncok ugyan váltig állítják, hogy ahol csak lehet, előnyben részesítik a hazai beszállí­tókat, de a Magyar Termék védjegy ötletgazdája, Bodro- gai Ferenc szerint ez nem egé­szen így van. „A hipermarketek Ez nem segíti a fogyasz- diktálnak, a magyar cégek pedig tó tájékozódását, sőt ellen- félnek - jelentette ki. - Állítom, kezőleg. Krámer Tamás minő- hogy az üzletláncok beszerzési ségfejlesztési szakértő, aki an- politikája miatt mindennap el- nak idején a Kiváló Áruk Fóru- vérzik egy magyar vállalkozás, mát is szervezte, s tagja volt a Ha a kereskedők nem partnerek Nemzeti Akkreditáló Testület- a kezdeményezésünkben, mi nek is, amondó: fennáll a vészé- megfeszülhetünk, akkor sem le- lye a „melyik termék a magya- szünk sikeresek. Be kellene lát- rabb termék?” kérdés felvetődé- niuk, hogy gyanúsan olcsó kül­sőnek. Szerinte a magyar állam földi árut kínálni rövid távon ta- felelőssége, hogy idáig nem si- ián jobban megéri nekik, de ha került kialakítani egy olyan egy- emiatt magyar munkahelyek séges jelölési rendszert, mint szűnnek meg, előbb-utóbb csök- amilyen Ausztriában vagy Né- ken a vásárlóerő, s ennek a kö- metországban működik. „Az vetkezményei rájuk nézve is egyes ágazatok önállóan próbál- katasztrofálisak lehetnek.” Már tizenhármán A MAGYAR TERMÉK védjegy nem csupán egy embléma lesz. Az alapító cégek óriásplakátokon, | televíziós hirdetésekben ■ népszerűsítik kezdemé­■ nyezésüket, s honlapot is létrehoznak. JELENLEG a következők használhatják az emblémát: Cerbona Rt, Forest-Papír Kft, Detki \ Keksz Kft., Mary-Ker. Kft., Lanotte Kft., Nagév, Nagév Kötszer Kft, Abo Mill Rt, Fortunáié Kft., InwestKft, SikérKft., EVM Rt., \ Univer Product Kft Független bizottság dönt a termékekről a kezdeményezés nyitott, ahhoz a termelőszektor bármely ága­zatából bármely cég csatlakoz­hat - feltéve, ha az általa gyártott áru megfelel a feltételeknek. Eszerint magyar terméknek az számít, amit nálunk állítanak elő, a hazai forgalomba hozatal előtt külföldön nem kapható, és a belőle származó hasznot bizo­nyíthatóan Magyarországon fek­tetik be. „A védjeggyel befolyá­solt vásárlói tudatosság persze csak akkor működik, ha az emb­lémánk nem pusztán származá­si versenypozíciót jelez, hanem minőségi garancia is egyben ­mondta Nagy Antal. - Ezért egy független szakértői bizottság állapítja majd meg, hogy mely termék fe­lel meg a szigorú előírásoknak. Szeretnénk, ha a Magyar Ter­mék védjegy birtoklása minden hazai gyártó számára közvetlen piaci versenyelőnyt jelentene.” Ám kérdés, hogy mindez meg- valósítható-e egy olyan ország­ban, ahol a különböző gyártók a hazai eredet jelölésére legalább tucatnyi emblémát használnak. HIRTiFTŰS

Next

/
Thumbnails
Contents