Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-13 / 61. szám
PETERHIDA 15 4 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ SZÁMOKBAN Péterhida számokban péterhidát jelenleg 196-an lakják, s ehhez képest aránylag nagy számban - kéttucatnyian - vannak gyerekek a faluban. A legfiatalabb helybeli az egyéves Kalló Dániel, aki februárban ünnepelte az első születésnapját. A legidősebb pedig a 84 éves Békefi Ernő. Lakóira költi pénzét a falu sokféle módon könnyíti meg az itt lakók életét a képviselő- testület: ingyenes a kábeltévé és a szemétszállítás is. A gyerekek fél áron ebédelnek, az idősek étkeztetését is támogatja az önkormányzat. Helyi adót pedig senkinek nem kell fizetnie. Kis lépésekben fejlesztésre is jut: 80 százalékban elkészült a kultúrház felújítása. RECEPT Túrós lepény Hozzávalók: a tésztához 4 dkg élesztő, 6 dl tej, 2,5 evőkanál porcukor, 1 csapott mokkáskanál só és annyi liszt, hogy rugalmas, de nem kemény tésztát kapjunk. A töltelékhez 1 evőkanál liszt, 50 dkg túró, 2 tojás, 2 dl tejföl, 5 dkg vaj vagy Rama margarin, 4-5 evőkanál porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, egy fél citrom reszelt héja, késhegynyi só. A tepsi kikenéséhez zsír, a tészta tetejére 1 dl tejföl, 3 dkg vaj, meghintésére porcukor. Egy fél evőkanál cukorral ízesített egy deci tejben megfuttatják az élesztőt, majd hozzáadják a többi belevalót és langyos tejjel bedagasztják. Tepsi nagyságúra nyújtják, kibélelik vele a tepsit és rásimítják a tölteléket. A töltelékhez simára keverik az áttört túrót a liszttel, a cukorral, tojással, tejföllel meg a puha vajjal és vaníliás cukorral meg reszelt citromhéjjal ízesítik. A tésztára simítva tetejét tejföllel kenik meg és vajat tördelnek rá. otthon Kevés a fiatal család, de nagyon összetart ez a nemzedék A csöpp zsákfaluba csak egy irányból, Komlósd felől vezet út. Gyurka Gáborék házát innen el sem lehetne téveszteni: az első, amit a Péterhidára érkező megtalál. A fiatal házaspár 1995-ben költözött a faluba; hamar megszoktak itt, s segítőkészségükért gyorsan megszerették őket a többiek. Nem véletlen, hogy az asszonyt beválasztották a helyi képviselő-testületbe is.- Én hazajöttem ide. Pécsen születtem ugyan, de mindig péterhidainak tartottam magam- mondja a fiatalasszony. - A faluban lakik apám, anyám, nagyanyám és azóta még az apósom is ide költözött. Segítjük őket, édesanyámra pedig számíthatok, ha a gyerekekre kell vigyázni. A férjemnek nehezebb volt; ő Barcson élt, nehezen szánta rá magát, hogy otthagyja a várost és a barátait. Most azonban innét nem lehetne már elmozdítani hat lóval sem. Gyurkáné Bihari Brigitta az egyedüli nő a péterhidai képviselő-testületben. Ezért aztán minden olyan program, amihez asszonykéz és asszonyszem szükséges, rámarad. A férfiak bölcsen átengedik neki ezeket a dolgokat. - Nem is bánom, mert szeretem csinálni. Nem látványos dolgokra kell gondolni, kis helyi rendezvényekről van szó csupán, de jó érzés örömet szerezni vele az embereknek. Legutóbb a karácsonyi ünnepségen a gyerekeknek az édesség mellé játékot Is tudtunk venni. Jó volt látni, hogy a többségük mennyire örül neki. Arra a kérdésre, hogy miért szeretik ezt a helyet, elsőként az összetartást említik; kevés ugyan a fiatal család, de az a néhány Igazán összetartó - mondják. Gyurkáéknak két gyerekük van: itt született már mindkettő. Gábor tíz-, Bálint hároméves. A nagyfiú Barcson tanul, bár - teszik hozzá mosolyogva - nem viszi túlzásba. Szívesebben segít az apjának kaszálni, mint görnyedni a tankönyv fölött.- Most végre hajtani kezdett. Az osztályból ugyanis sokan átkerültek a nemrég indult nyolc- osztályos gimnáziumba. Gábor is szeretett volna átmenni, de nem engedtem - mondja az anyja.- Azt mondtam, hogy oda nem elegendő ennyi tanulás. A fiam most azért hajt, hogy két év múlva a hatosztályos gimnáziumba átkerülhessen. A kisebbik fiú még odahaza van az anyjával. A jövő héten lesz az óvodai beíratás.- Félünk egy kicsit az ovitól, mert a nagyobbik fiú is nehezen illeszkedett be - mondják. - Óvoda helyett inkább iskolába mennék, az Ildikó nénihez, aki a testvérem osztályfőnöke - jelenti be a hároméves Bálint. S nyomban mutatja a nemrég elkészült rajzát, bizonyítandó, hogy már rég megérett az iskolára. Egy hónap van vissza a gyesből, s a család még nem tudja: hogy lesz azután. Az asszony a barcsi gyerekotthonban dolgozott, ahol hatéves munkaviszony után a gyes ideje alatt mondtak föl neki. A férj is munka nélkül volt egy ideig. Szerencsére neki most már jó helye van egy barcsi cégnél. Azt mondja: igazán jó csapatra talált az épületburkoló vállalkozásnál. A feleség igyekezett okosan kihasználni az itthon töltött Időt. Kereskedelmi és vállalkozási ismereteket tanul, hetente két délután eljár ezért Nagyatádra. Azt mondja: talán éppen ebben az irányban talál majd valamilyen megélhetési lehetőséget. Emellett ellátja a családot, az önkormányzati feladatait, s még állatokat is tart, kiegészítve a család jövedelmét. - Góbéink vannak, s rövid ideje már kecskét is tartunk. A két gyereknek a világ összes teje nem lenne elég, ezért szereztük be Rozit, a kecskét. Nemcsak a kecsketejet, hanem magát az állatot is hamar megszerettük. A helye már megvan, de hiányzik a játszótér sok A gyerek a faluban, nagy szükség lenne egy jó játszótérre. Evek óta pályázik erre a képviselő-testület. Már a helyét is kialakították; a faluszéli területet befüvesítették, oda szánják. Jelenleg focipályának használják a fiatalok. Több ígéretet kapott már a falu a megvalósításra, de a támogatás mindeddig elmaradt. Nőnap először szombaton első alkalommal tartottak nőnapot a faluban. 76 nő él jelenleg Péterhidán, s a rendezvényre meghívták valamennyit. Az önkormányzat támogatta a rendezvényt: virágot, italt, tortát kaptak a lányok-asszonyok, és természetesen bállal zárult az első péterhidai nőnap. Járható Péter hídja szintén négy év kellett hozzá, s évekig tartó takarékosság, hogy állami segítség nélkül helyreállítsák a Rinyán átvezető egyik hidat. Saját embereit állította munkába az önkormányzat, emellett a Dráva Coop Rt. is a falu segítségére sietett. Imaház belülről megszépült az imaház belseje; ennek a munkának a költségét Is javarészt az ön- kormányzat fizette. Járólapot raktak le a helyiségben, kifestették, s a nyílászárókat is rendbe rakták. Megújult harangláb ebben a négyéves önkormányzati ciklusban sikerült újjáépíteni a haranglábat; a munka 1,3 millió forintba került, amelyhez TEKI-pályázaton nyert támogatást az önkormányzat. A haranglábat Balázs Béla püspök szentelte fel. Pénz a táborozásra színházlátogatást és táborozást is támogat rendszeresen a péterhidai önkormányzat: legutóbb négyen mehettek színházba, s tavaly 2 idős helybeli mehetett el az Őszi Napfény táborba. Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette:Nagy László Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Márió donorra és otthonra vár segítség A gyűjtésből összejött pénzt elvitték a gyógykezelés költségei Sokan megmozdultak a tízéves, leukémiás Orsós Márió megsegítésére az egész megye területén. A család azonban még ma is ugyanabban a málló falú, fürdőszoba nélküli házikóban lakik, mint két és fél éve. Pedig annak idején azért indult meg a gyűjtés, hogy a műtét után megfelelő körülmények közé kerülhessen a kisgyerek, ahol esélye lehetne a felépülésre. Bogdán Lászlóné, a nagymama azt mondja: bízik benne, hogy nemsokára javulnak a körülményeik, mert a Rák alapítvány melléjük állt.- Ha alkalmas otthont találunk, az alapítvány megveszi. Először Drávaszentesen mutattak egy lakást. A temető szomszédságában van, ráadásul ugyanolyan állapotú, mint amilyenben most vagyunk. A gyerek fél a haláltól, sírva menekült a temető közeléből. Most egy péterhidai házról folynak a tárgyalások. A megegyezést nehezíti, hogy a tulajdonosa Ausztráliában él.- Az a pénz, ami a gyűjtésből összejött, az utolsó fillérig elment a gyerek gyógyszereire, kórházba járásra, tüzelőre. El tudok vele számolni. Muszáj erre odafigyelnem, mert sok az irigy, rosszindulatú ember. A bajt persze nem irigylik, csak azt a segítséget, amit kaptunk. Bogdán Lászlóné és Orsós Márió A gyerek jelenleg csontvelőátültetésre és alkalmas donorra vár, akit természetesen a családtagok között is keresnek. A kisfiú azt mondja: jól érzi magát. A nagymamája pedig most is azt hangsúlyozza: sosem magának kért.- Ötvenéves elmúltam, s eddig is megvoltam itt, ezután is meglennék. Még a sivatagban is ellaknék, ha ezzel segítenék az unokámon. Ha sikerül megvenni a lakást, az természetesen Márióé lesz, az ő életét teszi majd könnyebbé. Mert az egész család bízik benne, hogy ugyanúgy felnőhet majd a kis Márió, mint bármelyik más kisgyerek. A lelkesedés a régi, ám autóból új kellene Magyar János többet tartózkodik Péterhidán, mint sok helybeli, de nemcsak ezért érdemelhetné ki a tiszteletbeli péterhidai polgár címet, hanem azért is, mert rengeteget tesz a falusiakért. Persze, ő azt mondja: a falu gondnokaként ez a dolga. A szomszédos Komlósd- ról már kora reggel első útja ide vezet, negyed nyolckor ösz- szegyűjti a péterhidai óvodásokat, s viszi őket Barcsra. - Nagyon jóban vagyok a kicsikkel. Sok felnőtt tanulhatna a gyerekektől őszinteséget, kedvességet - mondja. Kora délután haza is ő hozza őket az óvodából. A kettő között pedig ebédet szállít, gyógyszert vált ki, amit aztán a helyi szociális gondozó oszt szét Péterhidán. A péntek pedig a bevásárlónap. - Olyankor magam mellé ültetem a két falu szociális mun- s kásáit és együtt járjuk a barcsi üzleteket, hogy megvegyünk mindent, amit az emberek kértek. A gondnokot nem csak a gyerekek szerették meg. 1993-ban hozták létre a két községet ellátó falugondnokságot, és Magyar Jánost barátságos természete, segítőkészsége miatt az egész falu gyorsan megkedvelte. A lelkesedése azóta sem kopott. A kis Bálintnak nem Ismeretlenek a háziállatok. Gyurkáné Bihari Brigitta otthon és a képviselő-testületben Is megtalálja a munkát Péterhidán könnyű az élet
