Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-11 / 60. szám

030 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 11., PÉNTEK BOLHÁS SZÁMOKBAN Öt utca és egy tér A FALUBAN 506 LAKOS VAN, ta­valy 11 fővel nőtt a létszám. 85 ház van, 5 utca és 1 tér a kis te­lepülésen. A faluban 12 külföldi tulajdonú ház is van. A falu fej­lődését a turizmusban, a pihe­nésre alkalmas környezet ki­használásában látják a helyiek. 8 felsőoktatási intézményben ta­nuló diák lakik itt. Nagyatádra naponta 4 buszjárat közlekedik. Egy-kétmillió beruházásra A család szeme fénye a három gyerek. Benke Zsófia (balról), Benke Ákos, az édesanya, Benkéné Ihász Ibolya és Benke Orsolya szereti a kis falut Hiányoznak a jó barátok nyugalom Az idősek és tizenévesek megtalálják egymás társaságát AZ ÖNKORMÁNYZAT évi 35-40 millió forintból gazdálkodhat, melynek jelentős része műkö­dési költség, 1-2 millió marad a beruházásokra. Fejlesztések­re így elsősorban pályázatok­ból jut, egyéni is kistérségi pá­lyázatokból néhány millió fo­rintnyi pluszpénzt nyer éven­te az önkormányzat. RECEPT Csorba csirke hozzávalók: 1 kilogramm savanyú káposzta, 4 nagyobb csirkecomb, 1 pohár tejföl, két fej vöröshagyma, olaj vagy zsír, ételízesítő, só, őrölt kömény, őrölt szerecsendió, őrölt bors, paprika, három evőkanál liszt. A káposztát gyengén kiáztatják, egy fej vöröshagymát felszeletelnek, másfél deci olajon kicsit meg­pirítják. Amikor elkészült, be­leteszik a pirospaprikát, majd felengedik vízzel. Ezután ke­rül bele a kinyomkodott ká­poszta. Sóval, fűszerekkel ízesítik. A csirkecombokat pörköltként elkészítve kezdik főzni, majd mikor félig meg­főtt a káposzta és a csirkepör­költ is, összeöntik. Gyenge lángon immáron együtt tovább főzik, figyelni kell, hogy ne főjön szét. Amikor elkészült, rántással sűrítik, végül egy nagyobb pohár tejfölt is belekevernek az ételbe. A 18 éves Zsófi és a 16 éves Orsi kicsit zúgolódnak, egyikük egy születésnapról jött haza pár perc­re, másikuk indulni készül. A hétéves Ákos játszik. Édesapjuk dolgozik. Délutános, csak késő este ér haza. A ház asszonya, Ben­kéné Ihász Ibolya azt mondta:- Tősgyökeres bolhási família a miénk. A férjemnek már a nagyszülei is itt éltek, édes­anyám is idevalósi. A férjemmel itt nőttünk fel, szerettünk itt lak­ni. A családunk elsősorban me­zőgazdaságból élt: földünk, ta­nyánk volt, termeltünk mindent, amit csak lehetett. A családi le­genda szerint édesapám még időben eladta a területeket, hogy ne államosítsák, ám később, a kárpótlás kapcsán kiderült, nem így volt. Egy távoli rokon derítet­te ezt ki, aki az egész családot feltérképezte a kárpótlás kap­csán. Akkor kezdtem el én is fog­lalkozni ezzel a kérdéssel, de már későn, így lényegében nem kaptunk semmit. Amink van, azt magunk hoztuk létre. A család nem szakadt el a me­zőgazdaságtól. Bár senki nem választotta ezt a pályát, mellé­kesként évtizedek óta gazdál­kodnak.- Én ápolónőként végeztem, körzeti ápolónőként dolgoztam, amíg le nem százalékoltak. Egy örökletes betegség van a csalá­dunkban, amelybe édesanyám 36 évesen belehalt Szerencsére nálam ez sokkal lassabb lefolyá­sú, az orvostudomány is többet tud már erről a bajról, így a gyógyszeres kezelésekkel na­gyon jól karbantartható a beteg­ség, amit sajnos a nagyobbik lá­nyom is örökölt. Ez nagy nehéz­ség a családunknak, de mindent megteszünk, hogy lelkileg, fizi­kailag is jól legyünk - tette hozzá. Mikor a faluban megszűnt a téesz, a házigazda sokáig mun­ka nélkül volt. Lakatos, ívhe­gesztő a szakmája, akkoriban nehezen tudott elhelyezkedni, alkalmi munkákat vállalt. A gye­rekek születése után ő ment gyesre, főállású apaként, család­gondozóként maradt otthon, hogy az édesanya visszamehes­sen dolgozni.- Mára részben rendeződtek a viszonyok. A férjem Segesden el tudott helyezkedni, de engem közben leszázalékoltak. 67 szá­zalékos rokkantként 47 ezer fo­rintot kapok. Ha dolgozhatnék a szakmámban, a végzettségem, az iskoláim alapján százezer fö­lött keresnék, de sajnos ez egy bizonytalan állapottal járó baj, néha nagyon gyenge vagyok, máskor mindent bírok - mond­ta az édesanya. Volt olyan év, hogy éger-, fe­nyő- és tölgyfacsemetékkel fog­lalkoztak, máskor zöldségekkel. Mostanában káposztát és karfi­olt termesztenek eladásra. Ta­valy rossz évük volt, a jég és az eső elverte a palántáikat. Remé­lik, idén jobb lesz minden. A dol­gos család magának is megter­meli, amire szükség van: babot, borsót, más zöldségféléket, s a munkából mindenki kiveszi a részét. Zsófi is, aki idén végez a nagyatádi szakközépiskolában pincérként.- Régóta van egy barátja, vele szeretne Atádon egy kisebb vál­lalkozásba kezdeni. A kisebbik lányom gimnazista, neki nagy tervei vannak, a jogi pálya iránt érdeklődik. A kicsi szeptember­ben lesz iskolás, őt még fel kell nevelni - mondta az anyuka, aki elárulta, megérti azokat, akik nem vállalkoznak három gye­rekre. - Mi sem terveztük, de nem bántuk meg. Nem hiszem, hogy itt maradnak, bár ki tudja? Ma már az sem gond, hogy zsáktelepülés vagyunk, talán ez előny is. Nagyatád 10 perc autó­val, de busz is sok jár, nem gond iskolába, munkába járni. Per­patvar nincs, bűnözés se. Ez egy csöndes, nyugodt falu, szinte minden megvan itt, ami kell. Nekem is csak a barátok hiá­nyoznak. Akikkel együtt nőttem fel, a szélrózsa minden irányá­ba költöztek, egyikük Kanadá­ban, másikuk Baranyában, Ka­posváron van. Szeretnek összejárni a falu nyugdíjasai A nyugdíjasklubot én vezetem, programokat szervezünk, fellé pünk, összejárunk. Jól érzem magam köztük, és jó kis csapat­tá is alakult a klub, mondta az édesanya, aki a házból kilépve egy tervről beszél■ idén új tetőt szeretnének a házra, amit tavaly nyáron pucoltak be finom sárga színűre. Barnásvörös, mázas cserepet szeretnének, mintami­lyen a kerítés színe. Visszavonták a pályázatot EGYELŐRE VISSZAVONTA az Ady Endre utcában a belvíz elve­zetésére beadott pályázatát az önkormányzat. Kiderült, hogy engedélyezett terv és a tulajdonjogi viszonyok ren­dezése nélkül nem lehet el­kezdeni a munkát. Kirándulásra gyűjtenek bált szervez a kisebbségi önkormányzat. A zenés-tán­cos, vacsorával egybekötött rendezvény jótékonysági esemény, melynek bevételét a település hagyományos nyári kirándulására fordít­ják. Évek óta szokás, hogy nyáron az egész falu együtt tölt el egy napot Csokonya- visontán, ahol fürdőzésre, pihenésre, játékos verse­nyekre is lehetőség nyílik. Játékok farsangi pénzből Százötvenezer forint gyűlt össze az idei farsangi bálon, melyre a falu minden lakosa hivatalos volt. A pénzt a he­lyiek adták össze a színvon­alas és jól sikerült rendezvé­nyen. Az összeget az óvoda használja majd fel, kültéri játékokat vásárolnak a ki­csiknek. Út menti fával fűtenek EDDIG FÉLMILLIÓ FORINT érté­kű tűzifát termeltek ki az ön- kormányzati utak mentén lé­vő fák kivágásával a közhasz­nú és közcélú munkások. Az ágakat, gallyakat összegyűjtik a dolgozók, a kivágott fákat pedig feldarabolják. A fával az önkormányzat intézményeit, az óvodát és a hivatal épüle­tét fűtik. Ezzel jelentős költsé­geket takarít meg a falu. Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Csikós Magdolna Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta A béke szigeten jól érzik magukat fejlesztések A földgázellátás kiépítését tervezi az önkormányzat Galba Mihály polgármester azt mondta: - Ma ez egy csöndes, nyugodt falu, ahogyan mondani szoktam, a béke szigete. Vonzó lett a település. Az elmúlt évben 11-gyei nőtt a falu lakóinak szá­ma, ami ritka manapság a kis te­lepüléseken. A kilencvenes évek végén rossz pályára került Bol­hás, rossz irányba mentek a dol­gok. A falu nem nagyon fejlő­dött, kevés közösségi megmoz­dulás volt, félő volt, elvész a tele­pülés, ha így marad minden. Mindez nem is igazán az elődöm hibája volt. Az előző ciklus első éveiben kezdtek igazán elindul­ni a pályázati lehetőségek is, < melyek számunkra a fejleszté­sek alapját adják. Kis költségvetésből, saját erő­ből, nehezen jutna felújításokra, beruházásokra, településszépí­tésre, sokszor még az önerő biz­tosítása is gondot jelent. Ám a pályázati forrásokkal mára elér­ték, hogy szinte minden középü­let, önkormányzati tulajdonú épület megújult. Egyedül a falu büszkesége, a Festetics-kastély vár felújításra, ez a munka azon­ban közel 50 millió forint lenne.- Szeretnénk visszaállítani eredeti állapotára. Várjuk, hogy megjelenjen egy olyan pályázat, amire beadhatjuk az anyagun­kat. Addig sem tétlenkedünk: ut­cafelújításokat, járdaépítéseket tervezünk. A falu utcáinak több­ségén csak egyik oldalon van Galba Mihály polgármester járda, van egy utca, ahol egyálta­lán nincs. Ezen szeretnénk vál­toztatni. Továbbra is sok gondot fordítunk a település szépítésé­re, ehhez hamarosan egy pótko­csis kistraktort is vásárolunk, melyhez szintén pályázaton nyertük a pénzt, 2,2 milliót, 900 ezer forint pedig az önerő. Sze­retnénk egy falugondnoki szol­gálatot is létrehozni, erre nagy igény lenne és jó lenne egy autó is, ami a falu kis közösségeinek rendelkezésére áll. Ezek várha­tóan a következő ciklusra ma­radnak, ahogy a vezetékes gáz bevezetése is. Nálunk ugyanis csatornahálózat már van, egye­dül a gáz hiányzik a közművesí­tésből - mondta Galba Mihály. Ragaszkodnak az óvodához, semmiképpen sem zárják be A település egyetlen intézménye az óvoda, melynek vezetője Anderné Fedor Henrietté (ké­pünkön), aki a képviselő-testü­letnek is tagja.- Az oviban 14 gyermekünk van. Nagy hangsúlyt kap az egyéni fejlesztés, amit igényel­nek a kicsik - mondta. Az intéz­ményben olyan alapokat szeret­nének adni a gyerekeknek, me­lyek az iskolai tanulmányaik kezdését is megkönnyítik.- Sok verset, mesét, éneket ta­nítunk a gyerekeknek, rendsze­resen részt vesznek a települési rendezvényeken, ünnepsége­ken. Egy ilyen kis faluban egyet­len intézményként egyfajta kö­zösségszervező, kulturális sze­rep is hárul ránk, amit örömmel teljesítünk. Ezért is szeretnénk mindenképpen megőrizni a kis óvodánkat, ám a csökkenő gyermeklét­szám miatt még nem tudni, ez milyen formában sikerül majd. Idén 5-ó gyerek megy iskolába tőlünk és csak 3 óvodás korú jön. A bezárásról egyál­talán nincs szó, a gyerekeket sem kell majd máshová vinni a szülőknek. Keressük a megol­dást: hova érdemesebb társulni, hogyan lehet a lehető legjobb feltételekkel megoldani a prob­lémát - mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents