Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-10 / 59. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 10., PÉNTEK A család egyik fele: Kalányos Józsefné, Kalányos Blanka és Kalányos Zoltánná. A férfiak az erdőn dolgoznak, a gyerekek az Iskolapadot koptatják Takaros házban él a Kalányos család. Az utcafronti részben a nagyszülők, Kalányos Józsefék, az udvariban fiuk, Zoltán és a családja él. A családfő keze munkája szinte mindenen lát­ható. 0 végezte a tapétázást, csempézést, a konyhabútor ké­szítéséből is kivette a részét. Felesége, Erika szerint igazi ezermester, aki még a kőmű­vesszakmát is kitanulta, ám el­helyezkedni mégsem tud.- Eddig az önkormányzatnál dolgozott a párom, de március elsejével lejárt a szerződése, munkanélküli lett - mondta. - Fél év alatt kellene valami munkahelyet találnia, de na­gyon nehéz. Most éppen az er­dőn van az apósommal együtt, kaptunk egy kis fát, azt hozzák haza. A faluban egyébként nagy a munkanélküliség. Csak a gyümölcsösökben vagy az er­dőn kapnak az emberek alkal­mi munkát. Ha kitavaszodik, felkerekedik szinte a fél falu, mennek metszeni. Mi kereset­kiegészítésként állatokat tar­tunk, kertet művelünk. Már az is segítség, ha nem kell a húst megvenni. Megterem minden, ami a családnak kell. A Kalányos családban négy gyermeket nevelnek. Erika, Zoltán és Róbert a nagybajomi iskolában már felső tagozatos, a pici Bianka pedig első osztá­lyos. Ragaszkodott a testvérei­hez, így a helyi iskola helyett vállalta az ingázást. Ottjár- tunkkor éppen beteg volt, az egyébként cserfes kislány félő- sen bújt édesanyjához.- Bianka sérült kézzel szüle­tett, így tíz évig lehetek vele itthon gyesen - mondta Ka­lányos Zoltánná. - Hogy utána mi lesz, hol tudok esetleg el­helyezkedni, azt nem tudom. Sajnos, nem várható javulás a kislány állapotában. Hetente kétszer kell elektromos keze­lésre, gyógytornára vinni. Ha már a gyerekek szóba ke­rültek, természetes, hogy az is­kolai teljesítményük is. Az édesanyjuk nem igazán elége­dett á tanulmányi eredmé­nyükkel, azt mondta, többet is tanulhatnának. Zoli fiúk most nyolcadikos, a továbbtanulásra is gondolni kell.- Ács- vagy villanyszerelő­szakmát szeretne tanulni, Ka­posvárra készül szakiskolába. Közben megérkezett a nagy­mama is. Ő szociális segélyt kap. Bár valamikor dolgozott, de mégsem jogosult öregségi nyugdíjra, mert kevés a mun­kában töltött éveinek száma. Azt mondta, így sem unatko­zik, mindig van mit tenni a ház körül. Nyugdíjasklub nincs a faluban, így az egyetlen szóra­kozásuk a tévé, vagy ha össze­jönnek a rokonok, ismerősök.- Egy disznóvágás nemcsak munka, hanem szórakozás is. Összejövünk a rokonokkal, se­gítünk egymásnak, és a mun­ka után jólesik egy kicsit be­szélgetni, énekelni. A fiam jól gitározik, ő szórakoztatja ilyenkor a társaságot - mondta Kalányos Józsefné. - Egyéb­ként az egész falura jellemző, hogy összetartanak az embe­rek. Még az önkormányzatnál, a Tanító néninek is szólunk, hogy valakinek segítség kell. A polgármester asszonyt hívjuk Tanító néninek, hiszen több mint negyven évig állt a pál- majori iskola katedráján. Még engem is ő tanított meg írni, ol­vasni, számolni. Anyós és menye azután gyorsan megegyezett az azna­pi ebédben. Általában külön főznek, de ha kell, kisegítik egymást. Az apróbb bevásárlá­sokat a helyi boltban intézik, míg a nagyobbakat a megye- székhelyen. A bolt kínálatára nem panaszkodnak, hiszen a kis üzletben szinte minden kapható. A vezetékes gázt vagy a csatornát nem hiányolják a faluból, ám a templomot ter­mészetesen igen.- Az iskolában van hittan­oktatás a gyerekeknek, s mise a falu lakóinak. Ilyenkor zsú­folásig megtelik a terem. Az itt élők hívő, vallásos emberek, Fel kell építenünk a mi temp­lomunkat. Néha nagy nyereményekről álmodoznak A férjem a múltkor Luxort játszott - merengett Kalányos Józsefné. - Arra gondoltam, de jó lenne, ha nyerne. Bizto­san hozzájárulnék egy na­gyobb összeggel a templom­építéshez, vagy kifizetném az egészet egymagám. Fiatalodik a falu pálmajornak 364 állandó la­kosa 102 házban él. A 60 év felettiek száma 12, míg a 18 alattiaké 160. Tavaly nem volt haláleset a faluban, és 13 új­szülött látta meg a napvilágot. A legidősebb lakos, Szira Ven- delné 1921-ben született, a két legfiatalabb, Bogdán Vio­la és Dorina tavaly december­ben sírt fel először. Áldoznak az oktatásra a képviselő-testület elfogad­ta a település költségvetését. Eszerint 72 millió forintból gazdálkodnak. Szociális se­gélyre 14 milliót, dologi ki­adásra 6,1 milliót szánnak. A személyi juttatások s közter­heik mintegy 19 millió forint­tal könnyítik meg a kasszát. Az iskola és óvoda fenntartása 23 millióba kerül. Fejlesztésre 4,3 milliót fordíthatnak. Templomot építenek A pálmajoriak legnagyobb bá­nata, hogy nincs templom a faluban. A lakosság ígérete szerint mindenki egy-egy téglával járul majd hozzá az építéshez. Leesés rakottas ignác lászlóné az egytálétel­hez egy kiló sertéshúst, vörös­hagymát, csipetnyi sót, őrölt paprikát, fűszereket, egy cso­mag csőtésztát, egy paradicso­mot, zöldpaprikát, tejfölt és re­szelt sajtot használ. A húsból pörköltet készít, a csőtésztát sós vízben kifőzi. Egy nagyobb jénai edénybe először a tészta felét teríti, majd ráteszi a pör­költet. A tetejére paradicsomot és paprikát karikáz, s a végén az egészet lefedi a maradék tésztával. A tetejét meglocsolja tejföllel, reszelt sajttal meg­szórja és szép pirosra süti. Hiányoznak a helyi adóforintok a kasszából a pálmajori önkormányzat­nak nincs adóbevétele. A lakosság nem tud fizetni. Minden fejlesztést kizárólag pályázati támogatásból olda­nak meg. így az iskola tető- szerkezetének átépítését vagy a tornaterem padoza­tának cseréjét. Felújított rendelőben várják a betegeket már A lakosság is birtokba vehette az átépített orvosi rendelőt. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb beruházá­sa az volt, hiszen a tetőtől az aljáig kívül-belül megújult az épület, lecserélték a tetőt, vizesblokkot és várót alakí­tottak ki. Erre csaknem há­rommillió forintot nyert az önkormányzat a területfej­lesztési tanácstól. Helyben tanulhatnak az alsó tagozatos diákok A képviselők ragaszkod­nak az iskolához. Huszon­hét kisgyerek ismerkedik az írás, olvasás, számolás alapjaival. A tanórák mel­lett különböző szakkörökön is részt vesznek. Minden gyerek napi háromszori ét­kezést ingyen kap. Begyűjtik a téli tüzelőt, szépítik a közterületeket KÉTSZERESEN IS HASZNOS a településen dolgozó két köz­célú munkás tevékenysége: kivágják a kiszáradt fákat, így biztosítják az iskola téli tüzelőjét. Kezük nyomán szebb, tisztább lesz a falu. Az oldal cikkeit F. Szarka Ágnes írta Fotók: Láng Róbert Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta SZÁMOKBAN Felszentelnék a megújuló templomot fejlesztés Kényelmesebbé válik az élet a gyarapodó községben Nem élnek könnyen a pálmajori­ak, mert senkinek sincs állandó munkahelye. Az emberek szociá­lis segélyből élnek vagy nyugdíja­sok. Mégis láthatóan fejlődik a fa­lu. A családok többségében há­rom gyermeket nevelnek, így a szocpol-támogatás segítségével egymás után épülnek az új csalá­di házak. Aki teheti, alkalmi munkát vállal a környék gyümöl­csöseiben vagy az erdőn. Boross lászlóné polgármester büszke ar­ra, hogy bár az önkormányzat sem dúskál a javakban, a fejlő­déshez ők is hozzájárulnak. Amit tudnak, fejlesztenek, hogy minél jobb körülmények között, kényel­mesebben élhessenek az itteni­ek. így készült el az orvosi rende­lő tatarozása, az iskola és az óvo­da felújítása, elkezdték építeni az új templomot is.- A következő négy év felada­ta lesz a templom befejezése - mondta a polgármester. - Bár minden a pályázati lehetőségek­től függ. Egymillió forintunk, anyagunk van, de még négymil­lió kellene ahhoz, hogy tető alá hozzuk. Szeretnék a következő négy év valamelyikében részt venni a szentelésen. A belső be­rendezéseket pedig adományból kapjuk. Már harangunk is van Suchman Tamás országgyűlési képviselő jóvoltából. Megszépülnek a középületek is. A többcélú kistérségi társu­lástól a polgármesteri hivatal Boross Lászlóné polgármester épületének tatarozásához kér­tek és kaptak támogatást.- A nyílászárókat kicseréltük és az akadálymentesítést is elvé­geztük. Ugyanúgy, ahogy az or­vosi rendelőnél is. Főként azért, hogy a kismamák a babakocsik­kal könnyebben tudjanak közle­kedni. Nálunk nagyon sok a kis­gyerek. A faluban nincs vezeté­kes gáz, a tartályos pedig drága. ‘ így vaskandallóra cseréltük a kályhákat a rendelőben, az isko­lában és a hivatalban is. A moder­nizálásból nem maradhatott ki az, óvoda sem. Két új gáz- és egy nagy fatüzeléses kemencét vet­tünk, az összes edényt pedig a HACCP-rendszer előírásai alap­ján rozsdamentesre cseréltük. Az alsós gyerekek nem járnak az iskola mellé- Nálunk nem divat a lógás - mondta büszkén Törő Krisztina, az iskola igazgatója (képünkön).- A gyerekeknek szinte második otthona a tanintézmény. A falu vezetői mindent megtesznek azért, hogy megmaradjon. Átér­zik az iskola fontosságát, hiszen ha bezárják, a falunak szinte semmi megtartóereje nem ma­rad. Igyekeztünk úgy felszerelni az iskolát, hogy semmiben ne szenvedjenek az ide járó diákok hiányt. A nagyobb iskolához mért lemaradásunkat pedig sze­retettel, odafigyeléssel pótoljuk. A szülőknek is biztonságérzetet ad, hogy nem kell utazniuk a ki­csiknek, tudják, hogy jó helyen vannak. Reggeltől estig bizton­ságban, és megoldott az étkezé­sük is. Sőt a taneszközöket, könyveket is in­gyen kapják, ugyanúgy, mint a háromszori ét­kezést A pici iskolá­ban négy ösz- szevont osztályban tanulnak a gyerekek. Előtérbe helyezik az egyéni fejlesztéseket.- Sikerélményt kell adni a gyerekeknek. Éppen ezért vesz­nek részt különböző képesség­fejlesztési programokban, szak­körökön. Mindez a kibontakozá­sukat segíti elő, és azt, hogy majd képesek legyenek be­illeszkedni a társadalomba. PÁLMAJOR - 15 3 Az erdő ad megélhetést nagycsaládok Támogatással mindenkinek felépült már a háza

Next

/
Thumbnails
Contents