Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-22 / 45. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 22., SZERDA PATOSFA 15 2 SZAMOKBAN Kevesebb a férfi a faluban a háromutcás településnek jelenleg 300 lakosa van. 46 helybeli fiatalabb 17 évesnél. 26 iskolás és 9 óvodás korú gyermek lakik a faluban. A legkisebb Csiga Zoltán József, aki két hónapja született. A legidősebb helyi lakos, Rózsás Gyuláné 1914-ben látta meg a napvilágot. Azt mondják: lassan elnőiesedik a falu, mert - főleg az idősek korosztályában - egyre kevesebb a férfi. Négymillió forint a hitel az önkormányzat tavaly 46 millió forintból gazdálkodott, az idén várhatóan ennél is kevesebb, 44,5 millió forint lesz a pénze. 11 millió forint hiányzik a zökkenőmentes működéshez. Emellett 4 millió forint hitelt is törleszt az önkormányzat. Pályázik az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településeknek nyújtható támogatásért. Némi köny- nyebbséget az jelent, hogy az idén várhatóan 3 millió forinttal kevesebbe kerül az iskola- fenntartás. így is 5,8 milliót utalnak át a 35 gyerek után a szomszéd falu számlájára. RECEPT Sajtos kifli hozzávalók: egy kilogramm liszt, két tojás, fél liter tej, 1,5 dl étolaj, élesztő egy kis cukorral felfuttatva. A lisztbe öt mokkáskanál sót tesznek, s az egészet összedolgozzák. Egy egész margarint egyetlen evőkanál sóval habosra kevernek. A tésztát kilenc részre osztják, majd kinyújtják, mint egy lapostányért. Három-három lapot egymásra raknak, és mindegyiket megkenik sós margarinnal. Az egymásra rakott lapokat tizenkét részre osztják, és kifliket tekernek, belőle. Tepsiben kelesztik, sütés előtt tojással megkenik és bőven megszórják sajttal. Hölgykoszorú a konyhában. Csiga Brigitta (balról) Zolikával, Boros Istvánná, Bognár Józsefné és Csiga Szilvia édesanyja, Csiga Zoltánná ölében Ösztöndíj a fiataloknak HÁROM PATOSFAI FŐISKOLÁS, illetve egyetemista igényelt és kapott támogatást a Somogyi Egyetemisták és Főiskolások Alapítványától az idei tanévre. Az ösztöndíjat ezen a héten vehetik át Homokszent- györgyön. A patosfai önkormányzat harmincezer forinttal támogatja az alapítványon keresztül a helyi fiatalok továbbtanulását. A községnek dolgoznak a tervek szerint öt munka- nélkülit alkalmaz idén az ön- kormányzat a területrendezési feladatokra. Ennyi embernek jut feladat a faluban, és állástalan sincs sokkal több, aki ezt a munkát elvállalja. Idén előre láthatóan a közcélú munkavégzést részesíti előnyben az önkormányzat a különböző támogatott munkaprogramok közül. Pénz a falugondnokságnak Egyetlen betűért utaznak közösségi élet Nagyszülői háttér a rendezvények szervezéséhez Bár idén feltehetően helyreállítják a bekötőutat, azonban most még Csiga Zoltánék portájához vastag sáron át vezet az út. Odaérve már nemcsak a sár marasztal, hanem a barátságos, vidám család is. A kis házban négy generáció él együtt, összesen heten laknak egy fedél alatt. A legidősebb a 78 éves dédmama, a legfiatalabb pedig az alig két hónapos fiú, aki az apja után a Zoltán nevet kapta.- Az ő megszületése végre javított a nemek arányán a családban. így ma már nem csak a férjem az egyedüli férfi. Korábban úgyis gyakran szóvá tette, hogy nem bír öt nővel - mondja nevetve Csiga Zoltánná. - A fiunk ugyan csak nemrég született, de a véleményét már teli torokból közli. A fiatal házaspárnak három gyereke van, akik bőven gondoskodnak tennivalóról. Ráadásul a fiatalasszony még a Patosfáért Egyesületben is dolgozik.- így alakult; néhány szülő összefogott, farsangot szerveztünk a gyerekeknek. Jól sikerült, és újabb rendezvény követte. Azóta csináltunk már gyereknapot, szépítettük a falut. Aztán a polgármesterünk fölvetette: ha már dolgozunk a faluért, azt megfelelő keretek között tegyük, mert úgy hatékonyabb, így jött létre az egyesület, aminek én is vezetőségi tagja vagyok - mondja az asszony. - Most készülünk a farsangra, este lesz a megbeszélés. Tudja, jó is egy kicsit összejönni, és másféle munkát végezni, mint ami idehaza vár. A nagyszülőkre pedig számíthatok. Ők a garancia arra, hogy addig is rendben mennek a dolgok idehaza, amíg mással foglalkozom.- Fel vannak osztva a feladatok - mondja a dédmama, Boros Ish'ánné. - Én nehezen mozgok, de a picire mindig szívesen vigyázok. Segítek a csöppség körül, a nagymama - Bognár Józsefné - a középső leányt viszi nap mint nap a barcsi óvodába. Naponta 70 kilométert buszoznak egyetlen betű miatt. A falut sosem cserélnék el egy városra négy generációnak nem köny- nyű egy fedél alatt élnie, a pénz sem veti föl a családot. Mégis azt mondják: jól megférnek egymással, ha vannak is viták, megoldják ezeket SAJNOS GOND MINDIG VAN. A férjem a SEFAG-nál dolgozott tavaly, de a télre elküldték munkanélkülinek. Csak remélhetjük, hogy a tavaszra visszaveszik. En gyesen vagyok, nem dúskálunk a pénzben. Talán jobb lenne másutt, de itt születtünk. Én Patosfán, a férjem pedig Kálmáncsáról jött ide. Sosem akartunk városba költözni, még ha ott jobbak is lennének a lehetőségek. Nem tudnám megszokni, a falut sosem cserélném el a városért, mondja az asszony. Ráadásul itt tarthat az ember baromfit, disznót, nyulat, s a friss zöldségért is csupán a konyhakertig kell elmenni. A városban mindezekért pénzt kell adjon az ember.- A kislány nem tudja kimondani az „r”-t, logopédiai fejlesztésre szorul. Ezért jár a barcsi Szivárvány óvodába, ahol folyamatosan javítják a beszédét, hogy majd iskolába mehessen - veszi át a szót a nagymama. - Nem titkolom, nagyon megterhelő. Nem vagyok már fiatal, és mindennap hozni-vinni kell. Kimerítő ez a sok utazgatás. Amikor túl sok már a gyerekzsivaj, akkor egy kicsit elbújok és magamra zárom az ajtót. Rajtuk kívül van még egy bébiszitter a családban: a 15 éves Brigitta.- Kadarkúton tanulok, de amikor itthon vagyok, én is segítek - mondja, miközben mesterien teszi tisztába a picit. Látszik rajta: nagyon szereti a csöppséget. A szülők nemcsak erre büszkék, hanem arra is, hogy Brigi nagyon jó tanuló.- Cukrásznak készülök - folytatja a nagylány - , de nem szeretnék megállni az érettséginél. Szívesen tanulok, ameddig csak lehet, folytatni akarom az iskolát. fejlesztésre vár a falugondnokság Patosfán; ha nyer a pályázatuk, akkor 560 ezer forintot költhetnek erre. Olyan hőtartó edényeket szeretnének vásárolni, amelyek alkalmasak az éthordók szállítására, s megfelelnek az uniós előírásoknak. Új autógumikra is szükség lenne a hatéves kocsi alá. A pályázat része egy videokamera és fényképezőgép vásárlása is, ugyanis jelenleg nincs olyan eszköz az önkormányzat birtokában, amivel felvételt készíthetnének a település rendezvényein és rögzíthetnék azokat. Felvételűn <ön Zsu- nics László falugondnok, az ő munkáját is kömyebbé tenné a fejlesztés. Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Nagy László Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta A nincsböl építkezni Patosfán is nehéz forrás A hiány enyhítésére állami támogatásért pályázik az önkormányzat Hétvégenként hazatérnek az ingázó fiatalok is Nincsböl nem lehet építkezni, ez Patosfán sincs másként. Várhatóan forráshiányos lesz a költségvetésük, így nagy fejlesztésekre nem gondolhatnak. Mivel kevés a pénzük, kétszer is meggondolják, hogy mire pályázzanak. Az elnyerhető támogatás mellé ugyanis önerőként rendszerint a falu pénzére is szükség van. Horváth Margit polgármester azt mondja: annak is örülni kell, ha ezt az évet is sikerül túlélni.- Folytatjuk a tavaly kezdett útjavításokat, kiegészítve két bekötőút helyreállításával - mondta. - Másra már nem jut. Ezekre is csak úgy futja, hogy az idén a leghátrányosabb helyzetű települések egyikeként 1,6 millió forintot kapunk a térségbe kerülő 150 millióból. Az intézményfenntartás gondja agyonnyomja Patosfát. 12 millió forintot fizet a szomszédos Ladnak az iskola, óvoda és a körjegyzőség fenntartására.- 35 gyerekünk jár át iskolába és óvodába. Tavaly gyerekenként 280 ezer forint volt a hozzájárulás - mondta a polgár- mester. - Egyik szemünk sír, a másik nevet, hiszen a ladi intézmények jó színvonalúak, minden a megtartásuk mellett szól, a költségeik azonban már elviselhetetlen terhet rónak ránk. Mit tehetnénk mást, kitartunk Lad mellett. A szülőket nem Horváth Margit polgármester akarjuk befolyásolni. Tiszteletben tartjuk, hogy ők a szomszéd falu iskolájába szeretnék járatni a gyerekeiket. Rövid ideje társulásban tartjuk fenn az intézményt. Azóta egy kicsit könnyebb a helyzetünk. Nemcsak az önkormányzat, a település lakosai is bőrükön érzik a gondokat.- Azt szoktam mondani: elátkozott háromszögben fekszik Patosfa. Messze van a körzet- központ Barcstól, Kadarkúttól szintén, Szigetvártól pedig a megyehatár választ el bennünket. Somogy peremén vagyunk, idáig már nem látnak el egyik irányból sem - tette hozzá a polgármester. Ragaszkodnak a faluhoz és egymáshoz a fiatalok; többségük hét közben az ország különböző sarkaiban tanul vagy dolgozik, de hétvégére hazatérnek.- így vagyok ezzel én is, ha letelik a hét, jövök - mondta Raffai Krisztián (képünkön), aki szerződéses katonaként Tatán szolgál. - Jó hazajönni, hiszen a hétvégék házibulikkal, beszélgetésekkel telnek. 18 és 28 éves is van köztünk, mégis megtaláljuk a közös hangot. Sokan tanulnak Budapesten, így egy irányba utazunk. A tucatnyi fiatal szót ért az idősebbekkel is, és a munkából sem húzzák ki magukat.- Kicsi ez a falu, csak úgy lehet benne élni, hogy összefognak az emberek. A farsang szervezésében mi is segítünk. Még nem tudjuk, mi lesz a dobjunk, de az egy percig sem volt kétséges, hogy ránk is számíthatnak. Hogy meddig maradnak pa- tosfaiak ezek a fiatalok? Nem tudni. A fiatal katona azt mondja: ha nem lesz gyökeres változás és nem teremtenek új munkahelyeket, akkor a legtöbb fiatal nem marad itt, hiába szereti a szülőfalut. Ő sem sokat gondolkodna: ha találna munkát a közelben, visszajönne Tatáról.
