Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-18 / 42. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 18., SZOMBAT 11 HÉTVÉGE Thewrewk és Sigray A világon a legelterjedtebb ábécé a latin betűs. Az európai nyelvek közül ezt alkalmazzák pl. az angol, a francia, a német, az olasz, a spanyol és a magyar ábécében is. Ez nem is baj; a probléma abból adódik, hogy a magyar magán- és mássalhangzók közül jó néhány nincs meg a latinban; s ezeknek a hangoknak - természetesen - nincs megfelelő latín betűjük. Ilyenek pl. az „ö, ő”, az „ü, ű”, valamint - többek között - a „cs”, a „zs” hang. Ezeknek a hangoknak a jelölését is meg kellett oldani, meg kellett találni az ezeket a hangokat jelölő betűket is. így jöttek létre régies, de a hagyományos írásmód elvei szerint írt családneveink egy részében még megtalálható betűink. Elevenítsünk fel néhányat! Georch (ejtése: görcs), Thewrewk (e.: török) - az „ö" hang helyén régies „eo” és „ew” betű! Cházár (e.: császár), Zichy (e.: zicsi), Széchenyi (e.: szécsényi), Tartsay (e.: tárcsái) - a „cs” hang helyén régies „eh” és „ts” betű! Jósika Miklós (e.: józsika), Pais (e.: pajzs), Sigray (e.: zsigrai), Rósa (e.: rózsa), Dessewffy (e.: dezsőfi) - a „zs” hang helyén régies „s” és „ss” betű! (Az utóbbinál is ott az „ő” hang helyén „ew” betű!) Néhány történelmi (politikai, irodalmi, művész, tudós...) személyiség nevében ma már - remélem - főbenjáró bűn hibát elkövetni. Ezért néhányat a teljesség igénye nélkül most (helyes kiejtésükkel együtt) okulásul felsorolok: Batthyány (battyá- nyi), Kossuth (kosut - rövid „s” hanggal!), Eötvös (ötvös), Thököly (tököli), Wesselényi (veselé- nyi), Vörösmarty (vörösmarti), Egressy (egresi), Andrássy (andrási), Gombocz (gombóc), Babits (babics), kaposvári Kos- suth-díjas költőnk, Takáts Gyula (takács) stb. Figyelem! A régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: Thew-rewk (tö-rök), Eöt-vös (öt-vös), Weö-reös (vö-rös). A kettőzött mássalhangzót tartalmazó nevek esetében pedig ez az eljárás: Kos-suth, Bes-senyei, Wesselényi. Van egy kivételes elvá- lasztású név is: Bat-thyá-ny! ■ Mihályfalvi László Félelem és rettegés Siófokon szomszédátok Aki szereti, ültessen virágot, más pedig ne tapossa szét Rettegésben tartja a siófoki Klapka, Irinyi, Vasvári, Rét és Alsó utca lakóit három család. Tegnap az alpolgármester fogadóóráján kiborult a bili; heten sorolták a sérelmeiket. Az, hogy fényes nappal is kővel dobálják a házakat, ellopják a fát, a kerítésből is kivágják a vasat, feltörik a pincéket Vécének használják az egész környéket. A gyerekek is részt vettek a rongálásban, mert szüleik jól tudják, hogy ők az életkoruk miatt nem büntethetők.- Nem a cigányokkal van bajom- szögezte le Szalay László. - Befogadtam többüket is tanulónak, amikor üzemi konyhát vezettem, s cigány az egyik keresztfiam is. De ami itt van, az Chicagónál is rosszabb. Egyelőre huszonheten írták alá a polgármesternek címzett segítségkérő levelet. A panaszosok félnek, de egymást erősítve mondják. De aztán lassanként előtörnek a szavak. Mert különben ennek a rémálomnak sohasem lesz vége - mondják egymást erősítve. Hiszen ezek a roma gyerekek rosszat látnak, tanulnak el a felnőtt családtagoktól.- A grúz kalandfilmekben sem történnek ilyenek - állítja Szalay László. - Amikor jó napjuk van, köszönnek, máskor azzal fenyegetőznek, hogy hozzák a kaszát és elvágják a torkomat. Több ismerősöm kérdezte már: hogyan bírom? Simon Gyuláné visszaemlékezett: egykor azért költöztek ide, mert úgy tudták, ebben az Grúz játékfilmek világa a véres valóságban. Szalay László (Jobbra) szerint lehetetlen így élni, Balogh Ákos őrmester a törvény erejében hisz irányban terjeszkedik a város. Mára megöregedtek. Aki tud, az elmenekül, főleg a fiatalok. De az ingatlanokra ilyen körülmények között képtelenség vevőt találni.- Most már sok kulcsunk van - tette hozzá. - De így sem vagyunk biztonságban. Előfordult, hogy éjszaka dobálták meg a redőnyünket. Máskor néhány perccel a távozásunkat követően idegen férfiak mentek be az udvarunkra. Eszerint kifigyeltek bennünket. Fenyegettek már a házunk felgyújtásával és felrobbantásával is. Ezen a környéken már gyulladt ki ház, lovak és disznók is benne égtek. Egy másik épületet pedig téglánként csaknem széthordták már. Németh Lajos, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke szerint ebben az ügyben csak a rendőrség képes rendet tenni. Mert más kezében nincs meggyőzőerő. Megjegyezte: túl liberálisnak, kószának tartja az esetre vonatkoztatható törvényeket- Biztosan van alapja a panaszoknak, hiszen nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél - véli. - Az lenne a jó, ha az emberek nem zavarnák meg egymás életét; ha valaki szereti a virágokat, ültessen, más pedig ne tapossa szét. Vidovics István szerint ez nem kimondottan rendőrségi ügy. A fogadóórán ettől függetlenül felvetődött a rendőrség tehetetlensége is. Ez ellen Balogh Ákos őrmester határozottan tiltakozott.- 2005. április 1. óta dolgozom A szemét miatt szélt: „lerasszistázták” Ellopták a vaskádját a körzet képviselőjének- miért dobod el az utcán a sörösüveget? - kérdezte az egyik panaszos a balhés romától.- Miért vagy te rasszista? - kiabált rá amaz. A panaszos úgy magyarázta a fogadóórán: ő csak azt szeretné, ha nem borítaná el a szemét a környéket. - Ráadásul én idős korom ellenére dolgozom, egyike vagyok azoknak, akik eltartják a segélyen élő- két - tette hozzá. démuth Pál, a választókörzet önkormányzati képviselője azt mondta: munkája nagyobb része arra ment el, hogy felszámoltassa az illegális szemétlerakókat Iskolaigazgatóként korábban azt is tapasztalta, hogy egyes itt élő roma gyerekek az utcán zsarolással szereztek értéket védtelen társaiktól Neki pincéje van a területen, ezért már a saját kárán is megtapasztalta a helyzetet: ellopták az esővizet felfogó vaskádját a területen, előtte másfél-két évig nem volt itt körzeti megbízott - idézte föl. - Nyolc-tíz személy ellen folyamatosan zajlanak a büntetőeljárások. Az egyiküket nemrég ítélte el a bíróság egy évre, mert rátámadt három intézkedő rendőrre. Az elmúlt napokban a vasútállomáson négy, a sóstói és a széplaki városrészekben pedig öt ide való romát fogtunk el lopás közben. A helyzet javítása érdekében a veszélyeztetett utcákban élőkből polgárőrséget toborozni képtelenség, mert kevés a fiatal férfi. Démuth Pál azt javasolta: éljenek azzal a lehetőséggel, amelyet egy őrző-védő céget üzemeltető volt tanítványa ajánl: öt térfigyelő kamerát helyezne el ingyen a területen. Gencsi Attila alpolgármester leszögezte: a probléma megoldására mindenképp pénzt kell fordítani Siófok költségvetéséből. ■ A. C. Dubrovnik! tragédia két részben A horvát irodalom igazi legendája, a pásztorirodalom helyi megteremtője, Marin Drzic darabja, a Dundo Maroje is helyet kapott a Csiky Gergely Színház idei repertoárjában. Az előadásokra készült műsorfüzet szerint az olasz commedia dell’arte dramaturgiáját híven követő szerkezeti cselekmény, s a plau- tusi vígjáték-hagyomány alapján igazi népi komédiát láthat majd a nagyérdemű. Azt viszont már csak a jól értesültek tudták, hogy az évadnyitó társulatgyűlésen is szóba került: a Keszeg László rendezte darab a nyári, szentendrei játékokon nem aratott osztatlan sikert. Az átdolgozott darab megtekintése után kiderült, hogy horvát irodalomremeke ide, olasz hagyományok oda, igencsak jellegtelen előadás kerekedett a meglehetősen sajátos rendezői felfogásnak köszönhetően. Keszég László megpróbálta aktualizálni a ló. századi cselekményeket, s a kora újkori Raguzából napjaink Dubrov- nikába repítette a szereplőket. A helyszín tehát nem változott - nem úgy a szereplők, akik egyszerű dalmátokból még egyszerűbb magyarokká, egészen pontosan somogyiakká avanzsáltak -, de talán ez az egyetlen, ami az eredeti szerzői felfogásból megmaradt. A korabeli vígjátékokat ugyanis a szereplők sajátos jellemrajza és a bravúros szövegek tették komikussá. A kaposvári Dundo Marójából, azaz egészen pontosan Darabos Mihály kalandjaiból - alcím: dubrovniki komédia két részben - azonban mindezek hiányoznak. Érthetetlen okokból a humort a véget nem érő trágárkodás jelenti, no és olyasféle szóviccek, melyeken már egy kereskedelmi tévé szilveszteri műsorának negyedik ismétlésén is felhőtlenül kacará- szó honpolgár is csak elhúzza a száját. Igazából csak néhány, más művekből átcsempészett poén ül, de ezekért inkább Csukás Istvánnak - a Gombóc Ar- túr-monológ - vagy a Bárányok hallgatnak szinkronrendezőjének kellene köszönetét mondani. Mosolyt, de szintén csak a kínos fajtából valót csal az arcra a darabban szereplő külföldiek beszéde is: ki-ki döntse el maga, mennyire vicces egy, a monológjaiban perfektül, a legegyszerűbb mondatokban viszont angolos magyar akcentussal hadováié német turista, akiket rendszeresen visszavisszatérő humorforrásnak szánt a rendező. Aki rengeteget köszönhet a társulatnak. Valcz Gábor díszlete ugyanis a maga egyszerűségével is remekre sikerült, s kiválóan visszaadja egy dalmát városka egyik kis szegletének hangulatát - ha nagyon keresnénk, Dubrovnikban vélhetően találnánk egy teret, mely szinte tükörképe a színpadra álmodottnak -, s Keszég László minden egyes előadás után fizethet egy kört a teátrum büféjében a színészeknek, akik rengeteg fáradozással megpróbálják kihozni a maximumot az amúgy szűk lehetőséget kínáló darabból. Ha nem lenne a Csokit megszemélyesítő Némedi Árpád, a rosszfiút, Marcit alakító Kelemen József, a Buksit és Tommyt játszó Sarkadi Kiss János, illetve Kocsis Pál egy-egy ösztönös, az adott kereteket messze túlhaladó alakítása, komédia helyett hamar tragédiába fordulna az előadás. Melynek végén a taps csak a színészeknek szólt... ■ Vas András Kelemen József és Sarkadi Kiss János F0TÚ: török aneit
