Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-18 / 42. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 18., SZOMBAT HEDREHELY 068 A Patkó családnak alig marad ideje a szórakozásra, az állattartás ugyanis az év minden napján elfoglaltságot jelent gazdálkodás Az állattartásnak hagyományai vannak a Zselicben SZÁMOKBAN Több az álláskereső Míg a rendszerváltáskor több mint hatszázan laktak Hedre- helyen, jelenleg a településnek csak 524 lakosa van, közülük 95 nyugdíjas, és 118-an még nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket. Hedrehely legidősebb lakosa özv. Borsi Ist- vánné, aki a 92. évben jár, a falu legifjabb polgára Szabó Jázmin, aki tavaly szeptemberben látta meg a napvilágot, tehát öt hónapos. Az aktív keresők száma 309, közülük 67-en munka- nélküliek, azaz az állástalanok aránya több mint 20 százalék. Ez az önkormányzat számára is teher, hiszen így tetemesek a szociális kiadások. Húszmillió forint hitel A falu idei tervezett költségvetése 86 millió forint, ami ugyan kilencmillióval kevesebb, mint egy esztendővel ezelőtt, ám mivel azóta az iskola, az óvoda és a jegyzőség is Kadarkútra került, a költségek is csökkentek. A szomszédos várossal közösen fenntartott intézményekért és szolgáltatásokért 11,2 millió forintot fizet az önkormányzat, amelynek, ha az erre az évre meghatározott terveket teljesíteni akarja, 20 millió forint hitelt kell fölvennie. RECEPT Kakaspörkölt túrós csúszával Hozzávalók: 1 kakas, vöröshagyma felkockázva, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál piros- paprika, 2 paprika, 2 paradicsom, fűszerek. A hagymát olajon megpirítjuk. Elkeverjük a pirospaprikával, felöntjük 2,5 deci hideg vízzel. Beledobjuk a húst, s pörköljük, amíg a húst a saját leve csaknem ellepi. Hozzákeverjük a fokhagymát, a zöldpaprikát, a paradicsomot. Sózzuk, fűszerezzük, fedő alatt készre főzzük. Túrós csúszával tálaljuk. A kövesút vége már sárba torkollik. Tovább csak terepjáróval mehetnénk: hosszú a hedreheiyi Szabadság utca, a vége benyúlik szinte a Zselic közepéig. Patkó Lajosnak még a szülei építkeztek itt, a falu szélén. Házukat most éppen nyolcán lakják: Patkó Lajos, az édesanyja, a testvére, a felesége meg a négy gyerekük.- Kissé szűkösen vagyunk - mutatott körbe a lakásban a fiatal vállalkozó, aki valamivel több mint küencven hektáron dolgozik. - Ha minden jól megy, hozzáépítünk vagy ráhúzunk még egy szintet, hogy elférjünk. Talán valami sorsszerű is van abban, hogy az utolsó helyi állattartók egyike a falu szélére szorult: Patkóék marhákat és vagy másfél tucat disznót tartanak.- Ezen a vidéken mindig is nagy hagyománya volt az állattartásnak - állította Patkó Lajos. - A zselici földek szántónak nem jók, annál inkább alkalmasak állattartásra. A marháim csak télen és ellés idején vannak az istállóban, amúgy égész évben a legelőn bóklásznak. No, de meg is látszik rajtuk - tette hozzá, pedig lenne mire panaszkodnia, hiszen mostanában az állattartásból nehéz megélni. Nemrégiben ők is váltani kényszerültek: tejmarháról húsra váltottak.- A téesz bezárása után minden leépült a környéken, de legalább a tejet megvásárolták - mesélte. - Aztán amikor a pécsi tejgyár is csődbe ment, egyszerűen nem volt kinek leadni a terméket. A húst el tudjuk adni. A nehézségek ellenére a családfő fejében meg sem fordult, hogy elköltözzön Hedrehelyről.- Itt születtem, itt akarok meghalni - mondta komoly arccal.- Lenne hová mennünk - vette át a szót a felesége. - Hívták Toponárra, jobb munka, jobb lakás is lett volna, de maradtunk. A családban általában a kicsiknek marad csak idejük szórakozásra.- Az állatok vasárnap is enni kémek - indokolta Patkó Lajos. - Valakinek mindig itthon kell maradnia. Évente egyszer-kétszer elmegyünk kirándulni az iskolával, ám szaki asszony nem vitatta férje döntését, nagyobb áldozatot is hozott már a család érdekében. Az egykori karcagi lány a kaposvári színházban dolgozott, ám mivel a faluból nem egyszerű bejárni a megyeszékhelyre, így állás nélkül maradt. Most gyesen van a negyedik gyerekkel, a láthatóan igencsak eleven, beszélgetésünk idején egy pillanatra nyugton nem maradó Józsikával- Az én feladatom a disznók gondozása - tette hozzá Patkó Lajosné. - A háztartást pedig ket- ten visszük az anyósommal. Csak a sajtkészítésben marad egyedül. Ahol ugyanis marha van, ott tej is van, a feleslegből pedig sajbadságon még sohasem voltunk. Ezért is jó, hogy így együtt lakunk, legalább néha jut egy kis pihenőidő. Hogy aztán mi lesz, ha megnőnek a gyerekek? A szívem szerint marasztalnám őket, de látom, hogy itt kevés az esélyük az érvényesülésre... tót készítenek; fortélyait Patkó Lajos könyvből tanulta meg.- Mindig nyitott voltam az újra- vette vissza a szót Patkó Lajos.- Ezért is örültem meg az új kul- túrcsoportnak is. Talán ismét összefogja a helyieket A családtagok elmondása szerint ugyanis a legnagyobb baj: nem elég, hogy elszegényedett a falu, ráadásul még az emberek is egyre irigyebbek egymásra.- Valahogy úgy gondolkodnak, ha nekem nem jó, ne legyen másnak se - elmélkedett Patkó Lajos, - pedig egy kis odafigyeléssel rengeteg dolgon tudnánk változtatni. A karácsonyi vagy húsvéti templomi koncertek például remekül összehozzák a lakosokat, felekezettől függetlenül. Az is segítene, ha itt maradnának a fiatalok: a gyerekek jobban összetartják a közösséget Megértik, hogy sokan elköltöznek, hiszen rossz a közlekedés, nincs munka, szórakozás.- Már egy teleház is lendítene rajtunk - tette hozzá lemondóan Patkó Lajosné. - Jó volna, ha sikerülne a kistérségnek buszt szereznie, azzal moziba, színházba mehetnének a gyerekek. Csökkent az ügyfélfogadás a polgármesteri hivatalban Kilencmillió forinttal kevesebből gazdálkodik az idén a település, mint tavaly. A szűkösebb büdzséből azonban ugyanannyi jut fejlesztésekre, mint egy esztendeje, ugyanis azzal, hogy az iskola és az igazgatás átkerült Kadarkútra, fenntartásuk éppen kilencmillióval kevesebbe kerül a településnek. Az összevonás tehát jól jött a költségek lefaragásában, ám a falu- beüek egyelőre nehezen szokták meg a csökkentett idejű ügyfélfogadási rendet. Új köntöst kaphat a művelődési ház Ha sikeres lesz a pályázat, húszmillió forintból felújítják a település művelődési házát. A beruházáshoz 6,5 millió forint önerőt kell biztosítania az önkormányzatnak. Új burkolatot kaphat a Szabadság utca is: a 11 milliós aszfaltozás felét állja a falu vezetése, amely a tervek szerint 2,5 millió forintra pályázik az önkormányzat és az orvosi rendelő akadálymentesítési munkálatainak finanszírozására. A rászorulókra is főznek az óvodában Bár az iskola és az óvoda a kadarkúti igazgatás alá került, mindkét intézmény megmaradt a faluban. Olyannyira, hogy óvodában főznek nemcsak a kicsikre és az iskolásokra, hanem a rászoruló helybélieknek is. jelenleg nyolc ebédet hord ki a falugondnok a jogosultaknak. Az oldal cikkeit Vas András írta. Fotók: Láng Róbert Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Kevés az esély az érvényesülésre Mindig a kasszához igazítják a terveket kényszer Nehéz döntéseket hoztak a község fejlődésének biztosításáért A Micimackót viszi színre a kulturális egyesület A rendszerváltás óta irányítja a Kadarkút melletti települést Bellái Béla polgármester, aki elismerte, talán sohasem kellett még olyan nehéz, a falu jövőjét sorsdöntőén befolyásoló döntéseket hoznia, mint a legutóbbi ciklusban.- A szívem sírt, de mégis az eszemre hallgattam, amikor meghoztuk a döntést az önálló iskola, óvoda és jegyzőség megszüntetéséről - állította az ön- kormányzat vezetője. - A település egyszerűen már nem bírta el az ezekkel járó anyagi terheket. A rendszerváltás óta ugyanis 15 százalékkal csökkent a falu lakosságának száma, elsősorban a fiatalok hagyták el Hedrehelyt.- Ki kell mondani: öregszik a település, és ennek oka elsősorban a munkanélküliség - folytatta Bellái Béla. - Amióta bezárt a termelőszövetkezet, lehe- teüen állást találni a környéken. Azt hiszem, mindent elmond, hogy tavaly az önkormányzat volt a legnagyobb foglalkoztató. Az idén már ez sem igaz, hiszen az összevonásoknak köszönhetően a kadarkúti iskola lépett előre az első helyre.- Ennek ellenére szerintem sikerült megvalósítanunk a négy évvel ezelőtt készült terveket - állította a polgármester. - Miután tavaly újabb 300 méterBellai Béla polgármester nyi utat tudtunk leburkolni, már csak egy utca egy szakasza nem pormentes. Pedig a rendszerváltáskor még csak egy aszfaltozott út volt a faluban. Nagyberuházásokra nem futotta a szűkös büdzséből. Sőt a falu vezetése ciklusokban gondolkodik, hiszen egy év alatt szinte egyetlen projektet sem tudnának befejezni.- Leginkább a csatorna hiányzik - tette hozzá Bellái Béla -, ám szerintem még a következő uniós költségvetési ciklusban, azaz 2013-ra se lesz belőle semmi. Nem is ábrándozunk róla, maradunk a megvalósítható álmoknál: folytatjuk az út- és intézményfelújítást. Néhány lelkes amatőrnek köszönhetően a település jeles napjait már korábban is változatos műsorokkal ünnepelték a helyiek, ám a jövőben szervezett keretek között folyhat a munka. Tavaly ugyanis hivatalosan is megalakult a Hedreheiyi Kulturális Egyesület, melynek folyamatban van a cégbírósági bejegyzése is.- Évek óta minden falusi rendezvényre műsort készítünk - mondta Bőhm Kinga (képünkön), aki amellett, hogy az óvodában dolgozik, intézi az egyesület ügyes-bajos dolgait is. - Karácsonykor, húsvétkor a templomban tartunk koncertet, föllépünk az idősek napján, nőnapon is. Szüretkor felvonulást szerveztek, máskor színdarabokkal szórakoztatták a helybélieket. Hírük eljutott a környező településekre is. Hetente egyszer találkozunk - folytatta Bőhm Kinga -, ám ha esemény közeleg, többször is összejövünk. Jelenleg éppen a nőnapi műsort próbálják: a Lónak vélt menyasszonyt és a Micimackót viszik színpadra, az utóbbit helyi aktualitásokkal fűszerezve. Az egyesületet tizenkilencen alapították, ám a jövőben vélhetően többen is csatíakoznak hozzájuk.
