Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-18 / 42. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 18., SZOMBAT HEDREHELY 068 A Patkó családnak alig marad ideje a szórakozásra, az állattartás ugyanis az év minden napján elfoglaltságot jelent gazdálkodás Az állattartásnak hagyományai vannak a Zselicben SZÁMOKBAN Több az álláskereső Míg a rendszerváltáskor több mint hatszázan laktak Hedre- helyen, jelenleg a településnek csak 524 lakosa van, közülük 95 nyugdíjas, és 118-an még nem töltötték be a tizennyolca­dik életévüket. Hedrehely leg­idősebb lakosa özv. Borsi Ist- vánné, aki a 92. évben jár, a fa­lu legifjabb polgára Szabó Jáz­min, aki tavaly szeptemberben látta meg a napvilágot, tehát öt hónapos. Az aktív keresők szá­ma 309, közülük 67-en munka- nélküliek, azaz az állástalanok aránya több mint 20 százalék. Ez az önkormányzat számára is teher, hiszen így tetemesek a szociális kiadások. Húszmillió forint hitel A falu idei tervezett költségve­tése 86 millió forint, ami ugyan kilencmillióval kevesebb, mint egy esztendővel ezelőtt, ám mi­vel azóta az iskola, az óvoda és a jegyzőség is Kadarkútra ke­rült, a költségek is csökkentek. A szomszédos várossal közö­sen fenntartott intézményekért és szolgáltatásokért 11,2 millió forintot fizet az önkormányzat, amelynek, ha az erre az évre meghatározott terveket tel­jesíteni akarja, 20 millió forint hitelt kell fölvennie. RECEPT Kakaspörkölt túrós csúszával Hozzávalók: 1 kakas, vörös­hagyma felkockázva, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál piros- paprika, 2 paprika, 2 paradi­csom, fűszerek. A hagymát olajon megpirítjuk. Elkeverjük a pirospaprikával, felöntjük 2,5 deci hideg vízzel. Beledob­juk a húst, s pörköljük, amíg a húst a saját leve csaknem elle­pi. Hozzákeverjük a fokhagy­mát, a zöldpaprikát, a paradi­csomot. Sózzuk, fűszerezzük, fedő alatt készre főzzük. Túrós csúszával tálaljuk. A kövesút vége már sárba torkol­lik. Tovább csak terepjáróval me­hetnénk: hosszú a hedreheiyi Szabadság utca, a vége benyúlik szinte a Zselic közepéig. Patkó Lajosnak még a szülei építkeztek itt, a falu szélén. Házukat most éppen nyolcán lakják: Patkó La­jos, az édesanyja, a testvére, a fe­lesége meg a négy gyerekük.- Kissé szűkösen vagyunk - mutatott körbe a lakásban a fia­tal vállalkozó, aki valamivel több mint küencven hektáron dolgo­zik. - Ha minden jól megy, hoz­záépítünk vagy ráhúzunk még egy szintet, hogy elférjünk. Talán valami sorsszerű is van abban, hogy az utolsó helyi állat­tartók egyike a falu szélére szo­rult: Patkóék marhákat és vagy másfél tucat disznót tartanak.- Ezen a vidéken mindig is nagy hagyománya volt az állat­tartásnak - állította Patkó Lajos. - A zselici földek szántónak nem jók, annál inkább alkalmasak ál­lattartásra. A marháim csak té­len és ellés idején vannak az is­tállóban, amúgy égész évben a legelőn bóklásznak. No, de meg is látszik rajtuk - tette hozzá, pe­dig lenne mire panaszkodnia, hi­szen mostanában az állattartás­ból nehéz megélni. Nemrégiben ők is váltani kényszerültek: tej­marháról húsra váltottak.- A téesz bezárása után min­den leépült a környéken, de leg­alább a tejet megvásárolták - mesélte. - Aztán amikor a pécsi tejgyár is csődbe ment, egyszerű­en nem volt kinek leadni a ter­méket. A húst el tudjuk adni. A nehézségek ellenére a csa­ládfő fejében meg sem fordult, hogy elköltözzön Hedrehelyről.- Itt születtem, itt akarok meg­halni - mondta komoly arccal.- Lenne hová mennünk - vet­te át a szót a felesége. - Hívták Toponárra, jobb munka, jobb la­kás is lett volna, de maradtunk. A családban általában a ki­csiknek marad csak idejük szórakozásra.- Az állatok vasárnap is enni kémek - indokolta Patkó La­jos. - Valakinek mindig itt­hon kell maradnia. Évente egyszer-kétszer elmegyünk ki­rándulni az iskolával, ám sza­ki asszony nem vitatta férje döntését, nagyobb áldozatot is hozott már a család érdekében. Az egykori karcagi lány a kapos­vári színházban dolgozott, ám mivel a faluból nem egyszerű be­járni a megyeszékhelyre, így ál­lás nélkül maradt. Most gyesen van a negyedik gyerekkel, a lát­hatóan igencsak eleven, beszél­getésünk idején egy pillanatra nyugton nem maradó Józsikával- Az én feladatom a disznók gondozása - tette hozzá Patkó Lajosné. - A háztartást pedig ket- ten visszük az anyósommal. Csak a sajtkészítésben marad egyedül. Ahol ugyanis marha van, ott tej is van, a feleslegből pedig saj­badságon még sohasem vol­tunk. Ezért is jó, hogy így együtt lakunk, legalább néha jut egy kis pihenőidő. Hogy aztán mi lesz, ha megnőnek a gyerekek? A szívem szerint marasztalnám őket, de látom, hogy itt kevés az esélyük az érvényesülésre... tót készítenek; fortélyait Patkó Lajos könyvből tanulta meg.- Mindig nyitott voltam az újra- vette vissza a szót Patkó Lajos.- Ezért is örültem meg az új kul- túrcsoportnak is. Talán ismét összefogja a helyieket A családtagok elmondása sze­rint ugyanis a legnagyobb baj: nem elég, hogy elszegényedett a falu, ráadásul még az emberek is egyre irigyebbek egymásra.- Valahogy úgy gondolkod­nak, ha nekem nem jó, ne legyen másnak se - elmélkedett Patkó Lajos, - pedig egy kis odafigye­léssel rengeteg dolgon tudnánk változtatni. A karácsonyi vagy húsvéti templomi koncertek pél­dául remekül összehozzák a la­kosokat, felekezettől függetlenül. Az is segítene, ha itt maradná­nak a fiatalok: a gyerekek jobban összetartják a közösséget Megértik, hogy sokan elköltöz­nek, hiszen rossz a közlekedés, nincs munka, szórakozás.- Már egy teleház is lendítene rajtunk - tette hozzá lemondóan Patkó Lajosné. - Jó volna, ha si­kerülne a kistérségnek buszt szereznie, azzal moziba, színház­ba mehetnének a gyerekek. Csökkent az ügyfélfogadás a polgármesteri hivatalban Kilencmillió forinttal keve­sebből gazdálkodik az idén a település, mint tavaly. A szű­kösebb büdzséből azonban ugyanannyi jut fejlesztések­re, mint egy esztendeje, ugyanis azzal, hogy az iskola és az igazgatás átkerült Ka­darkútra, fenntartásuk éppen kilencmillióval kevesebbe ke­rül a településnek. Az össze­vonás tehát jól jött a költsé­gek lefaragásában, ám a falu- beüek egyelőre nehezen szokták meg a csökkentett idejű ügyfélfogadási rendet. Új köntöst kaphat a művelődési ház Ha sikeres lesz a pályázat, húszmillió forintból felújít­ják a település művelődési házát. A beruházáshoz 6,5 millió forint önerőt kell biztosítania az önkormány­zatnak. Új burkolatot kaphat a Szabadság utca is: a 11 milliós aszfaltozás felét állja a falu vezetése, amely a ter­vek szerint 2,5 millió forint­ra pályázik az önkormány­zat és az orvosi rendelő aka­dálymentesítési munkálatai­nak finanszírozására. A rászorulókra is főznek az óvodában Bár az iskola és az óvoda a kadarkúti igazgatás alá ke­rült, mindkét intézmény megmaradt a faluban. Oly­annyira, hogy óvodában főznek nemcsak a kicsikre és az iskolásokra, hanem a rá­szoruló helybélieknek is. je­lenleg nyolc ebédet hord ki a falugondnok a jogosultaknak. Az oldal cikkeit Vas András írta. Fotók: Láng Róbert Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Kevés az esély az érvényesülésre Mindig a kasszához igazítják a terveket kényszer Nehéz döntéseket hoztak a község fejlődésének biztosításáért A Micimackót viszi színre a kulturális egyesület A rendszerváltás óta irányítja a Kadarkút melletti települést Bellái Béla polgármester, aki el­ismerte, talán sohasem kellett még olyan nehéz, a falu jövőjét sorsdöntőén befolyásoló dönté­seket hoznia, mint a legutóbbi ciklusban.- A szívem sírt, de mégis az eszemre hallgattam, amikor meghoztuk a döntést az önálló iskola, óvoda és jegyzőség meg­szüntetéséről - állította az ön- kormányzat vezetője. - A tele­pülés egyszerűen már nem bír­ta el az ezekkel járó anyagi ter­heket. A rendszerváltás óta ugyanis 15 százalékkal csökkent a falu lakosságának száma, elsősor­ban a fiatalok hagyták el Hedrehelyt.- Ki kell mondani: öregszik a település, és ennek oka elsősor­ban a munkanélküliség - foly­tatta Bellái Béla. - Amióta be­zárt a termelőszövetkezet, lehe- teüen állást találni a környéken. Azt hiszem, mindent elmond, hogy tavaly az önkormányzat volt a legnagyobb foglalkoztató. Az idén már ez sem igaz, hi­szen az összevonásoknak kö­szönhetően a kadarkúti iskola lépett előre az első helyre.- Ennek ellenére szerintem sikerült megvalósítanunk a négy évvel ezelőtt készült terve­ket - állította a polgármester. - Miután tavaly újabb 300 méter­Bellai Béla polgármester nyi utat tudtunk leburkolni, már csak egy utca egy szakasza nem pormentes. Pedig a rend­szerváltáskor még csak egy asz­faltozott út volt a faluban. Nagyberuházásokra nem fu­totta a szűkös büdzséből. Sőt a falu vezetése ciklusokban gon­dolkodik, hiszen egy év alatt szinte egyetlen projektet sem tudnának befejezni.- Leginkább a csatorna hi­ányzik - tette hozzá Bellái Béla -, ám szerintem még a követke­ző uniós költségvetési ciklus­ban, azaz 2013-ra se lesz belőle semmi. Nem is ábrándozunk róla, maradunk a megvalósítha­tó álmoknál: folytatjuk az út- és intézményfelújítást. Néhány lelkes amatőrnek kö­szönhetően a település jeles nap­jait már korábban is változatos műsorokkal ünnepelték a helyi­ek, ám a jövőben szervezett kere­tek között folyhat a munka. Ta­valy ugyanis hivatalosan is meg­alakult a Hedreheiyi Kulturális Egyesület, melynek folyamatban van a cégbírósági bejegyzése is.- Évek óta minden falusi ren­dezvényre műsort készítünk - mondta Bőhm Kinga (képün­kön), aki amellett, hogy az óvo­dában dolgozik, intézi az egye­sület ügyes-bajos dolgait is. - Karácsonykor, húsvétkor a templomban tartunk koncertet, föllépünk az idősek napján, nő­napon is. Szüretkor felvonulást szervez­tek, máskor színdarabokkal szó­rakoztatták a helybélieket. Hírük eljutott a környező tele­pülésekre is. Hetente egyszer találko­zunk - folytatta Bőhm Kinga -, ám ha esemény közeleg, több­ször is összejövünk. Jelenleg éppen a nőnapi mű­sort próbálják: a Lónak vélt menyasszonyt és a Micimackót viszik színpadra, az utóbbit helyi aktualitásokkal fűszerezve. Az egyesületet tizenkilencen alapí­tották, ám a jövőben vélhetően többen is csatíakoznak hozzájuk.

Next

/
Thumbnails
Contents