Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-17 / 41. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 17., PÉNTEK 7 VILÁGTÜKÖR Tüntetések és tárgyalások a gúnyrajzok miatt Nem csillapodnak a tüntetések a muzulmán világban a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák miatt. A pakisztáni Karacsiban több mint ötvenezren vonultak az utcákra, Bush amerikai elnö­köt és Rasmussen dán kormány­főt jelképező szalmabábukat égettek. Munib-ur-Rehman muf­ti, miközben arra kérte a résztve­vőket, őrizzék meg a tüntetés bé­kés jellegét, arra szólította fel a pakisztáni hatóságokat, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat azokkal az euró­pai országokkal, ahol a Moha- med-karikatúrák megjelentek. Közben muzulmán vezetőket hívtak Bécsbe annak megvitatá­sára, miképpen lehetne csök­kenteni a karikatúrák miatt tá­madt feszültséget. Ursula Plass- nik osztrák és Per Stig Möller dán külügyminiszter a szíriai és a bosznia-hercegovinai főmufti­val, valamint az ausztriai muzul­mánok vezetőjével tárgyalt. Ausztria az Európai Unió soros elnökeként vállalt szerepet a fe­szültség enyhítésében. Az Euró­pai Parlamentben az iszlám vi­lággal folytatandó párbeszédről fogadtak el állásfoglalást a kép­viselők. ■ E. Cs. Június 17-én választanak Szlovákiában Bugár Béla a szlovák parlament elnöki jogkörökkel megbízott al- elnöke kihirdette: a szlovákiai parlamenti képviselő-választást június 17-én tartják. Az erről szóló alkotmánytörvényt a múlt héten szavazta meg a pozsonyi törvényhozás. Bugár Béla el­mondta: a kampányban józansá­got, önmérsékletet vár a pártok­tól és a médiumoktól egyaránt. A vonatkozó törvények módosí­tása miatt idén nem lesz kam­pánycsend a választások előtti órákban, s hogy már el is kezdő­dött a kampány, azt bizonyítja a magyar politikusok és személy szerint Bugár Béla elleni táma­dások megszaporodása. Alkot­mányjogászok ugyanis kétségbe vonják, hogy a parlament elnöke helyettesíthető, ennek ellenére a pártok nem adják szavazatu­kat arra, hogy a magyar Bugár Bélát házelnökké megválasszák. ■ M. R. Ki lehet Putyin utóda? kreml Erőközpontok: az elnökválasztásra készülnek Feltehetően Vlagyimir Putyin utódlásának elő­készítésével lehet össze­függésben az az átszerve­zés, amely - lapértesülé­sek szerint - az orosz el­nöki hivatalban várható. Csák Elemér Az elnökválasztá­sig még több mint egy év van hátra, de már szaporodnak a találgatások arról, kit választ utódjának Vla­gyimir Putyin. Tegnap a Novije Izvesztyija című lap arról tudó­sított, hogy rövidesen átszerve­zik az elnöki adminisztrációt: is­mert arcok tűnhetnek el és új részlegek jöhetnek létre. Az át­alakítás az újság szerint azzal függ össze, hogy egyre nő a fe­szültség a hivatalban az „erős- kezűek” és a „liberálisok” között. Kettejük küzdelmének a tétje pe­dig nyilvánvalóan az, ki jut na­gyobb szerephez Putyin után. A hivatal első átszervezésre a Putyin-korszakban 2004 áprili­sában került sor, röviddel az el­nök újraválasztása után. Akkor anyagi okokból felére csökken­tették az apparátus létszámát. Tavaly novemberben az államfő jelentős személyi változásokat hajtott végre, s minden megfi­gyelő egyetértett abban, hogy le­hetséges utódait igyekezett hely­zetbe hozni. Az intézkedés azon­ban nem hozta meg a kívánt eredményt, megmaradtak a Kreml szembenálló „bástyái”. Ezért aztán a közelmúltban Putyin harmadik erőközpontot hozott létre, s kinevezte az elnö­ki adminisztráció élére Szergej Szobjanyin volt tyumenyi kor­mányzót. A kremlinológusok tippjei sze­rint jelenleg két befolyásos poli­tikus az esélyes az államelnöki posztra. Dmitrij Medvegyev, az elnöki hivatal volt vezetője Putyin döntése alapján első mi­niszterelnök-helyettes lett; ez le­hetőséget ad neki arra, hogy be­mutatkozzon a közvélemény előtt - mutat rá a United Finan­cial Group elemzője, Chris- topher Granwill. Jelölését külö­nösen a külföldi befektetők üd­vözölnék, mert a volt jogtudós elutasítja a gazdaságba történő állami beavatkozásokat. Az alkotmár^ szerint harmadszor nem indulhat az elnökválasztáson, de születhet más megoldás is Medvegyewel együtt az elnök Szergej Ivanov honvédelmi mi­nisztert is előléptette, és minisz­terelnök-helyettesnek nevezte ki. Ivanovot ugyan „héjának” tartják olyan ügyben, mint a csecsenfóldi háború, a Nyugatra jó benyomást tett azzal, hogy re­mek diplomáciai érzékkel ren­delkezik, és kiválóan beszél an­golul. Az irányított orosz demokráci­ából fakad, hogy a társadalom nagy valószínűséggel azt a jelöl­tet választja, aki mögött az ál­lamgépezet áll; így került ki az ismeretlenségből és nyert a 2000. évi választásokon Putyin is - mutat rá elemzésében a Business Week. Medvegyev helyzete azonban kockázato­sabb: ő irányítja ugyan a népsze­rű nemzeti terveket, nem derült ki még róla, hogy rendelkezik-e győzelemre vivő politikusi eré­nyekkel. A harmadik elnökjelölt az a Szergej Szovjanyin lehet, aki a várható átszervezéseket ve­zényli le. Külföldi elemzők nem zárják ki azt sem, hogy Putyin lesz Putyin utóda. Az alkotmány sze­rint ugyan nem indulhat har­madszor, de az alaptörvényt mó­dosíthatják, például ha Oroszor­szág államszövetségre lép Ka­zahsztánnal vagy netán Fehér­oroszországgal. E forgatókönyv szerint az unió államelnökét Vla­gyimir Putyinnak hívnák. Férfi elnököt szeretne az oroszok többsége EGY FELMÉRÉS szerint az ál­lampolgárok 56 százaléka úgy véli: Vlagyimir Putyinnak gondoskodnia kell utódlásá­ról, s 60 százalék gondolja, hogy ezt is teszi. az oroszok 38 százaléka egyetértene azzal a jelölttel, akit a jelenlegi elnök javasol, 30 százalék nem. Egyébként a választók 45 százaléka azt szeretné, ha olyan politikus lenne az utód, aki Putyin kör­nyezetéhez tartozik, ennél jó­val kevebb a nemet mondók száma. A megkérdezettek 60 százaléka azt kívánja, hogy a következő orosz elnök 40-50 év között legyen, 15 százalék pedig, hogy negyvennél fiata­labb. 62 százalék férfi elnököt akar (a nők 58 százaléka), és csak 11 százalék szavazna bi­zalmat nőnek. az emberek szívesebben vok­solnának ismert jelöltre - 41 százalék -, s 30 százalék fo­gadna el „fekete lovat”. Brüsszeli intés Belgrádnak A hágai törvényszékkel való együttműködés hiánya ve­szélyezteti Szerbia-Monte- negró európai közeledését, és Belgrád nem engedheti meg, hogy ez kérdésessé te­gye a stabilizációs és társu­lási egyezmény őszre esedé­kes aláírását - közölte Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki Olli Rhen bővítési biztossal együtt tárgyalásokat folyta­tott Belgrádban. Közös határvédelem a Közép-Keleten hamid karzai afgán elnök arra kérte a paklsztán elnö­köt, akadályozza meg, hogy a tálib lázadók átszökjenek Afganisztánba. Pakisztán gesztusként szabadon bo­csátott 562 afgán fogvatartottat, akiket határ­sértésért tartóztattak le. @ további hírek: www.reggel.hu A világot sokkolja a fogolykínzás Míg a világot felháborítják a ke­gyetlenkedést mutató képek, az amerikai védelmi miniszté­rium egyik tisztségviselője sze­rint az újabb börtönfotókat nem lett volna szabad nyilvá­nosságra hozni, ugyanis a köz­lésük „fölösleges erőszakhoz” vezethet. Az ausztrál SBS tele­vízió olyan fotókat mutatott be, amelyek a bagdadi Abu Graib börtönben az amerikaiak ke­gyetlenkedéseit mutatják. Vallatás és kínzás árammal Két választás: a pénz vagy a Hamasz közel-kelet Megnevezték a Palesztin Hatóság miniszterelnök-jelöltjét Az amerikai képviselőház befa- Rice kül- gyasztotta azokat a pénzügyi ügymi­segélyeket, amelyeket a Palesz- niszter tin Hatóságnak nyújtottak vol- zsidó kép na. A kongresszus 418 igen és 1 viselők- nem szavazattal fogadta el az kel erről szóló határozatot. A ma- egyez- gyarázat szerint, amíg a Ha- tetett masz le nem mond Izrael el­pusztításáról, addig egyetlen dollárt sem utalnak Paleszti­nának. Több kongresszusi képviselő azt is szorgalmaz­ta, hogy az Egyesült Álla­mok az ENSZ-en keresz­tül nyújtott segélyeket is fagyassza be. „Az amerikaiak azt a de­mokratikus folyama­tot kérdőjelezik meg ezzel, amelyet ők maguk szor­galmaztak éjt nappallá téve” - reagálta erre Musír al-Maszri, a Hamasz szóvivője. A pénzek elmaradása súlyosan érinti a Palesztin Hatóságot, kü­lönösen most, amikor Izrael ol­daláról is komoly gazdasági nyomás nehezedik az új kor­mányzatra. Az izraeli hadsereg rádiója szerint teljes importtilal­mat fontolgat a zsidó állam min­den palesztin árura, beszüntet­nék az áramszolgáltatást a pa­lesztin területek részére, vala­mint megtiltanák a munkaválla­lók beutazását Izraelbe. Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter a kapcsolatok megszakításával fenyegette meg a palesztinokat, amennyiben a Hamasz soraiból választanának parlamenti elnö­köt vagy kormányfőt. Utóbbi ese­tében éppen ez történt: tegnap a párt listavezetőjét, IszmaU Haní- jét választotta a Hamasz minisz­terelnök-jelöltjévé. Korábban a The New York Timesban jelentek meg kiszi­várgott amerikai tervek, ame­lyek szerint a Hamasz vezette palesztin kormányt minden pénzügyi és diplomáciai forrá­sától el kell vágni. Emiatt a pa­lesztin lakosság életszínvonala a gazdasági válság következtében néhány hónap alatt olyan mér­tékben leromlana, hogy a ki­írandó választásokon a Fatah le­hetne befutó. ■ F. K. Alkotmányellenes Székelyföld autonómiája Alkotmányossági kifogásokat emelt Monica Macovei román igazságügyminiszter az önálló közigazgatási egységként létre­hozandó Székelyföld ellen. Az erről szóló levelet a Székely Nemzeti Ta­nácshoz juttatta el, ez a testület kezde­ményezte ugyanis a településeken az au­tonómiáról szóló népszavazások kiírását. Hasonló népszavazást számos település kész lett volna kiírni, de az erről szóló határoza­tokat a prefektúrák rendre meg­támadták. Monica Macovei szerint a refe­rendumok kiírása előtt azt kelle­ne tisztázni, helyi vagy országos ügynek számít-e a székely auto­nómia - a helyi közösségek ugyanis csak helyi ügyekben dönthetnek népszavazással, a nemzeti fontosságú kérdésben az egész ország te­rületén ki kellene ír­ni a szavazást. Macovei szerint egy hasonló döntés or­szágos jelentőségű lenne, így a helyi közösségek nem dönthetnek önhatalmúlag erről. „A Székelyföld etnikai ala­pon történő behatárolása ezen­kívül ellentmond a román nem­zeti egységállam alkotmányos el­vének is” - szögezi le végül a tár­cavezető által aláírt dokumen­tum. ■ Lukács János, Kolozsvár ■ Kifogásolják az országrész etnikai alapú behatárolását.

Next

/
Thumbnails
Contents