Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-16 / 40. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK BAKHAZA 0 0 5 Sokan jönnek a teleházba Lassan két éve működik teleház a falu könyvtárá­ban, s egyre többen fedezik fel a világháló nyújtotta le­hetőségeket. Három számí­tógép áll rendelkezésre a lá­togatóknak, melyet pályáza­ti úton, az e-Magyarország pont kialakítása során nyert az önkormányzat. A fia­talabbak és az idősebbek is használják a gépeket, pályá­zati vagy munkalehetősé­gek keresésére, újságolva­sásra és természetesen szó­rakozásra is. Megszűnt a focicsapat Pénzhiány miatt szűnt meg a település focicsapata. A kispályás bajnokságokon részt vevő együttesre rend­kívül büszkék voltak a helybeliek, ám támogatás nélkül nem tudták folytatni a játékot és vállalni az edzé­seket, az utazást a csapat­tagok. A polgármesteri hi­vatal mögötti focipálya így most üresen áll, bár néha alkalmilag összeverődik egy csapat, akik képviselik a falut néhány barátságos mérkőzésen. Mindig van, aki vigyázzon a gyerekekre. Gibicsár Krisztián (balról), Szabó Noémi, Gibicsár Jánosné és Gibicsár János Hiányzik a vezetékes gáz tervek A fiatalok elköltöznek, de nem hagyják el a települést Milliók Háromfának Hosszas vita után elfogad­ták a falu költségvetését a képviselő-testület tagjai. A Háromfával közösen tartott testületi ülésen többek kö­zött az óvodai és az iskolai szolgáltatásért adott pénz­ről is döntés született. így a településnek idén is millió­kat kell fizetnie a szomszé­dos településnek a gyere­kek iskoláztatása után. Újra pályáznak a sportért Sportklub létrehozására nyújt be pályázatot az ön- kormányzat. 2004-ben egy­szer már pályáztak ilyen célú támogatásra, ám ak­kor nem nyertek pénzt. Most ismét megpróbálják, s ha sikerül nyerni, újra működhet majd a fut­ballcsapat is. Emellett né­hány sporteszközt is vásá­rolnának, melyet a falu la­kói közösen használnának majd. A cikkeket írta és a fotókat készítette Csikós Magdolna Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta- Idegenek előtt szégyenlős, de egyébként nagy kópé a kisfiú - mondja büszkén a nagypapa, Gibicsár János, mikor bevezet a házukba, s bemutatja menyét és unokáját. A másfél éves Kriszti­án a család szeme fénye, egy- szem unokaként mindenki ked­vence, s az egész családnak el­foglaltságot ad. A kis bakházai házban, melyben Gibicsár János felnőtt, öten élnek. A fiatalok ak­kor költöztek a szülőkhöz, mikor a baba született. - A kedvesem­mel mi már laktunk külön, egy német család házára vigyáz­tunk, mikor ők nem voltak itt­hon. Cserében ott lakhattunk, használhattuk a házat - mondja Szabó Noémi, a kisfiú anyukája.- így furcsa volt, mikor ideköl­töztünk, de minden egyszerre jött. A németek akkor jöttek hu­zamosabb időre vissza, mikor kiderült, hogy babát várok, így költözni kellett. Mehettünk vol­na az én szüléimhez is, elfér­tünk volna, de ott fel kellett vol­na újítani a felső szintet, hogy kényelmesen legyünk. A kedve­sem szülei is hívtak, így inkább ide jöttünk. Nagy távolságok amúgy sincsenek a faluban, apuékkai is sokat tudunk talál­kozni. Mára pedig már megszok­tam itt, jól érezzük magunkat együtt - mondja Noémi. A közös élet hasznos is, hi­szen a kisgyerekre mindig van, aki vigyázzon, akkor is, mikor az apuka dolgozik, az anyuka pedig iskolában van. - A férjem Bolhón dolgozik a kavicsbányá­ban, s képviselő-testületi tag is, így sokat van távol. Én végzős vagyok a pécsi egyetem építész- mérnöki karán, levelező szakra járok. Általában 2-3 napra kell elmennem egy hónapban egy­szer. Nagy segítség, hogy biz­tonságban tudhatom a gyereket, bár amióta megvan, legfeljebb egy éjszakát maradok Pécsen, amint tudok, jövök haza. Ilyen­kor jó kicsit kiszakadni a hét­köznapokból, de közben a csa­lád is hiányzik. A szennyvízelvezetés problé­máját a Rinya menti kistérség közösen próbálja meg megol­dani. Nemrégiben két helyre is adott be pályázatot a társulás a csaknem 5 milliárdos beru­házás megvalósítására. Cím­zett támogatást is igényeltek és uniós forrásra is pályáznak Noémi 24 éves. Ötödikes kora óta szeretne építész lenni. Álta­lános iskolai tanárai lebeszélték arról, hogy ilyen szakirányú kö­zépiskolába menjen, de kitartott álma mellett és a gimnáziumból Pécsre felvételizett. Elsőre felvet­ték. - Ősszel lesz meg a diplo­mám. Ahhoz, hogy hivatalosan is családi házakat tervezhessek, még egy egyetemi kiegészítő szak is szükséges. Vettünk egy félkész házat, idén elkezdjük át­alakítani. Igaz, gyes mellett nem kell tandíjat fizetni, de így is sok pénzbe és időbe kerül a tanulás. Azért remélem, sikerül jó mun­kát találnom, talán valamelyik közeli építészeti vállalkozásba be tudok dolgozni. A fiatalok építkezésbe is kez­denek idén, egy félkész házat a térségi települések. A tervek szerint a szennyvíztároló köz­pontja Nagyatádon lenne, ez látná el az összes környező fa­lut. Hasonlóan közös tervek­kel szeretnék megoldani a gázbevezetés kérdését. Itt is pályázat segítene a hálózat kiépítésében. vettek, azt szeretnék felújítani. - Furcsa lesz, ha elmennek. Jó így együtt lenni. A másik fiam a szomszéd házban lakik, szinte közös az udvar, szóval mindenki egy helyen van és ez így jó - mondja Gibicsár Lajosné. - Bár a férjem is, én is dolgozunk Atádon, a kicsivel nagyon sok időt töltünk, szinte meghatároz­za a napjainkat. Ha elmennek, más lesz minden, de nekik is kell élni a saját életüket.- Reméljük, az ő házukban már lesz vezetékes gáz is - szól közbe Gibicsár Lajos. - Ez nagy probléma a faluban, mert a köze­li erdők fái fogynak, egyre nehe­zebb és egyre költségesebb tüze- lőnekvalót hozni ide. A szenny­víz is gond, az is drágul. Egy szippantás 4500 Ft, de ha egye­dileg, sürgősen kéri valaki, ak­kor 8000-be kerül. A mai világ­ban ezeket már nem így kellene megoldani. De a falunak nincs pénze bevezettetni ezeket a szol­gáltatásokat. A kábeltévé is emi­att maradt el. Az atádi városi té­vét szerettük volna nézni, kér­tük is, hogy kössék be a falut is a hálózatba, de pénzhiány miatt ez sem sikerült. így vettünk pa­rabolát, azon legalább több csa­tornát lehet nézni. Közös terv a csatornázás a Rinya mentén SZÁMOKBAN Kevés gyerek születik A faluban 238-an laknak. Hat­van év feletti nyugdíjas negy­ven van a településen, s jelen­leg két fiatal anyuka vár babát. 6 óvodás korú és 3 iskolás korú gyerek van a településen. A születések száma az elmúlt években kevesebb. A falu la­kosságának 13 százaléka mun­kanélküli. Helyben dolgozni szinte nem lehet, az önkor­mányzat is csak pár embert foglalkoztat. Inkább Háromfán, Nagyatádon vagy Barcson ke­resnek munkát az emberek. Hiány a költségvetésben Az önkormányzat szűkös keret­ből gazdálkodik, amely az el­múlt években nem volt elég a működésre. Tavaly 2,5 millió forint hitelt kellett felvenniük, idén már 7 millió pótlásra szo­rulnak. Mivel intézményük nincs, állami támogatást nem kapnak, viszont több milliót fi­zetnek a gyerekek iskoláztatá­sáért Háromfának. Vezetékes gáz és szennyvízhálózat nincs a faluban, ezek bevezetésére saját forrásból nincs is esély. Böllérmáj 60 dkg máj, 1 ek zsír, 40 dkg velő, 2 fej hagyma, 1 ek lecsó, 1 ek paprika, 1/2 kk őrölt kö­mény, só. A májat 7/8 mm vastag szeletekre vágják. Az apróra vágott hagymát a zsír­ban aranysárgára pirítják és hozzáadják a paprikát. Elkeve­rik és beleteszik a májszelete- ket, megkeverik, majd néhány perc múlva kevés vizzel felön­tik. Lefedve kis lángon párol­ják, időnként kevés vizet önt­ve alá. 20-25 perc elteltével hozzáadják a lecsót, borssal fűszerezik, majd beleteszik a lehártyázott velőrózsákat. 15 percig főzik. Sózni csak a vé­gén szabad. Köretként sós burgonyát kínálnak hozzá. Hitelből gazdálkodnak a képviselők nehézségek A szomszéd faluba járnak az óvodások és az iskolások is Nagy Tibor (képünkön) tizenha­todik éve polgármester Bakhá­zán. Ezalatt az idő alatt látta jobb és rosszabb állapotban fa­luját, ám azt mondja, ebben a négy évben ment a legrosszab­bul a kis településnek. Kivált­képp a 2005-ös év volt rossz, de nem kezdődik biztatóan az idei év sem. - Folyamatosan műkö­dési hiánnyal küzdünk, három éve folyamatosan hitelre szoru­lunk. Tavaly 2,5 millió forint hi­telt kellett felvennünk. A mos­tani költségvetésben már most 7 millió forint mínusszal indu­lunk. Az államtól nem kapunk elég pénzt, mivel nincs se isko­lánk, se óvodánk. így a legköze­lebbi településre, Háromfára jár­nak a gyerekek, a hat óvodás és közel harminc iskolás. Ezért - az oktatási költségek fedezésére - 8 millió forintot fizetünk Három­fának, ami rendkívül megterhe­li a költségvetésünket. Saját be­vételünk gyakorlatilag nincs. Vállalkozók nincsenek a falu­ban, egy bolt és egy kocsma van. A kevés kommunális és gépjár­műadót elviszi a szemétszállítá­si díj, amit teljes egészében az önkormányzat fizet, így a lakos­ságnak ingyenes a szállítás - mondja a polgármester. A 238 lelket számláló zsáktelepülésen így nagyobb beruházásra sem futja, hiszen pályázni is csak úgy tudnak, ha nem kell önerő. - Kevés, de azért van olyan pályá­Nagy Tibor polgármester zat, amihez nem kell önerőt biz­tosítani. így meg tudunk valósí­tani néhány dolgot. Nemrégiben újítottuk fel a falu közepén lévő kis tornyot, tavaly a hivatal épü­letét bővítettük egy új irodával, idén pedig a faluház felújítására pályázunk a Megyei Területfej­lesztési Tanácsnál. 1,5 milliót ké­rünk erre, reméljük, megkap­juk. Szintén erre az évre ütemez­tük be a temető kerítésének megújítását, amit viszont saját magunk csinálunk, saját kivite­lezésben, anyagáron, közösen a közhasznú dolgozókkal. Már­ciustól 5 dolgozó foglalkoztatá­sára kaptunk lehetőséget, ennyi­vel könnyebb az egyébként rossz munkaügyi helyzetünk. Nincs mitől megvédeni a falut a polgárőröknek Nemrégiben alakult az önkéntes polgárőrszövetség helyi egysége, meíy szervezetileg még nem önálló, Háromfához tartozik. Szabó' László (képünkön) a 10 fős csoport vezetője. - Naponta, változó időben járőrözünk, vi­gyázunk a falura, a falu értékei­re. Igaz, mostanában nem na­gyon volt rendbontás Bakhá­zán, így a helybeliek egy része mondja is, minek a polgárőrség. Egy időben nagyon sok volt a lo­pás, a helyi boltba is betörtek, de szerencsére mostanában nem nagyon van ilyesmi. Utoljára ta­lán tyúklopás volt, nehezmé­nyezték is a lakók, hogy nem lát­tuk a tettest, de hát minden tyúkól mellett nem őrködhe­tünk. Viszont az erdő felől bejö­hetnek idegenek, így jobb meg­előzni a bajt - mondta. A pol­gárőrök mind­egyike fizetség nélkül, saját szabadidejében vállalja a pol­gárőri feladatok ellátását, amely azért nem merül ki a helyi járőr­munkában. Gyakran a háromfa­iakkal közös akcióban is részt vesznek. - Ha kell, besegítünk a szomszéd településnek, akár a napi munka, akár egy rendőrsé­gi ügy során. Ez azért is jó, mert tapasztalatot szerzünk, s kicsit élesebb helyzetben ismerjük meg ezt a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents