Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-11 / 36. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 11, SZOMBAT HÉTVÉGÉ 9 Éles oroszlánkörmök és a vizsgadrukk vizsgaelőadás A darab: I. Erzsébet, a rendező: Mohácsi János, a szereplők: a végzős színinövendékek Hatalmas érdeklődés kí­séri a Kaposvári Egyetem végzős színésznövendé­keinek februári vizsga­előadását. Az I. Erzsébet című darabot Mohácsi Já­nos, a Csiky Gergely Színház vezető rendezője viszi színre. Nem vélet­len hát a megkülönbözte­tett figyelem a színházi szakma és a kaposvári közönség részéről. Takács Zoltán- Miért éppen ezt a darabot választották vizsgaelőadásnak?- Azért, mert hatalmas teret kínál arra, hogy a fiatalok meg­mutathassák tehetségüket - kezdte Mohácsi János. - Eléggé szabad az alapanyag ahhoz, hogy tetszés szerint alakíthas­suk. Másrészt nagy lehetőséget nyújt a közös zenélésre. A szín­padon csak három hivatásos ze­nész lesz, a többiek mind a pró­bafolyamat során sajátították el a produkció ezen részét.- Az a hír Járja, hogy nagyon kemé­nyen megdolgoztatja a fiatalokat- Novemberben kezdődtek a próbák. Közben persze alkal­mazkodni kellett a színházi munkafolyamatokhoz, más elő­adásokhoz és próbákhoz is. Amúgy valóban sokat dolgoznak a fiatalok. Naponta akár 10-12 órát is eltöltünk az előadás rész­leteinek kidolgozásával. Mohácsi János hangszerelés közben. A zongoránál Patocskai Kata, míg hátul Kovács Márton és Rozs Tamás zenészek FOTÓ: TÖRÖK ANETT- Gondolom, sok mindenben külön­bözik a munka a fiatal tehetségekkel, mint a kiforrott színészekkel. Miben nyilvánul ez meg a leginkább?- Nem mondanám, hogy a I alt­jaiban más velük létrehozni egy előadást. Egy pillanatig sem volt célom formálni őket. Egyénisé­gek, akik a tehetségük különbö­ző fokán állnak. Külön-külön megmutathatják ezt, de mégis együtt és egymásért dolgozva születhet meg egy jó színvonalú előadás. Egyébként az együtt al­kotásban sincs nagy különbség profi színész és végzős színinö­vendék között.- Ezekből a szavakból sejthető, hogy egy tipikus Mohácsi-rendezést látha­tunk: sok szereplővel, nagy tömegjelene­tekkel.- Tizennyolcán szerepelnek az előadásban, ez pedig nem számít soknak. Ennyien lehet­nének akár egy stúdiódarab­ban is. Arra törekszem, hogy egy érdekes kiállítású, szép és artisztikus darabot láthasson a közönség, amely egy kicsit el­tér a mai, moziszerű színház­tól. Ha lehet ilyet mondani, ak­kor a filmszerűségtől a klasszi­kus színház felé nyúl az elő­adás. Ehhez nyújt teret a saját nyelvünkre átültetett történel­mi játék.- Természetes, hogy a szakma is kí­váncsi az előadásra. Akár itt eldőlhet a színésznövendékek későbbi sorsa?- Ezt nem lehet tudni. Azt le­het, hogy a tehetség nem állan­dó. Változik. Hogy valakiből szí­nész lesz vagy más pályát vá­laszt majd, azt a szerencse is be­folyásolja. Például valakit leszer­ződtethet egy kisebb színház, ahol főszerepeket kaphat, mást meg egy nagyobb, ahol nem is „Moha-rendezések" a kaposvári színen Újra műsorra tűzi két nagy si­kerű darabját a kaposvári Csiky Gergely Színház. A Bolha a fülbe című előadást február 24én és 25-én láthatja a kö­zönség. A szintén Mohácsi Já­nos rendezte Csak egy szög cí­mű darabot március 3-án és 4- én tűzik műsora. Az I. Erzsébet című darabot február 17-én lát­hatja először a publikum. kap igazi feladatot. Soha nem le­het azt előre megmondani, hogy ki jár jobban és kiből mi lesz.- Érdekes felvetés, hiszen a kaposvá­ri színészképzés bírálói éppen azt mond­ják: minek évente húsz színész, amikor már így is sokan vannak a pálya szélén.- Valóban. Ahogy jogászból és közgazdászból is ezrek vannak a pályán kívül. Akinek ott a helye, annak előbb-utóbb megnyílnak a kapuk. Persze, mint mondtam: ehhez szerencse is kell. Aki azonban azt állítja, hogy nin­csen szükség új tehetségekre a magyar színházi életben, az nem mond igazat. Nagyon is rá­fér a vérfrissítés a színházakra. Ami pedig a diákokat illeti: ők döntöttek úgy, hogy felvételiz­nek erre a színészképzésre. Húszéves emberek, felelősség- teljes gondolkodással. Ami pe­dig minket illet: mi azokat vesz- szük föl, akik ebből akarnak megélni... Kedves Olvasóink! Minden szombaton közöljük azoknak a gyermekeknek a nevét és legfontosabb első adatait, akik a Kaposi Mór Oktató Kórházban születtek. Az új jövevényeknek nyerési lehetőséget is kínálunk. Amennyiben beküldik cí­münkre (7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a - e-mail: hirdtan.somogy@axels.hu ) a hirdetésben felsorolt gyer­mekek és a szülők teljes ne­vét, lakcímét, valamint tele­fonszámát, részt vehetnek azon a sorsoláson, amelyen két kisgyermek két-két kar­ton NORBI Aqua Gyémánt Gyermekcímkés szénsav- mentes ásványvizet nyer. A borítékra írják rá: „Ba­bák”. A nyertesek nevét min­dig a következő hét szombat­ján közöljük. E heti nyerteseink: KOVILI JÁZMIN GLÓRIA és VARJAS ÁDÁM A nyeremény átvételéről ér­deklődjenek a 82/528-113-as kaposvári telefonszámon! (145416) Népdalversennyel tisztelegnek Bartók emlékének Bartók Béla születésének 125. év­fordulója tiszteletére szervez né]> daléneklési versenyt a siófoki Népdal- és Nótakedvelők Egyesü­lete. A megmérettetésre 10 és 25 év közötti fiatalok jelentkezését várják, akik kizárólag szakem­ber felkészítésével indulhatnak a versenyen, somogyvári imre, az egyesület elnöke elmondta: a népdalok eredeti népies ízű elő­adását várják és egész Somogy megye megmozdulására számí­tanak. Hozzátette: a magyar nép­dalok terjesztésén és a tehetsé­gek felkutatásán kívül tudatosíta­ni szeretnék; az eredeti for­rástiszta népies ízű előadásmód a követendő, amelyet kottából nem lehet megtanulni. A népdal nép­szerűsítése érdekében ingyenes lesz a belépő, ugyanakkor ki­emelt rangot ad a versenynek, hogy Alföldy-Boruss István, a Bartók Rádió főszerkesztője elvál­lalta a zsűrielnökséget - mondta a szervező. A verseny Bartók: Csillagok, csillagok, szépen ra­gyogjatok című népdaláról kapta nevét, ezzel a csillagdallal zárják a rendezvényt. Március 31-ig je­lentkezhetnek az énekesek. ■ Meiszterics Eszter „ERŐS VARUNK, A NYELV” (Kosztolányi) Széchényi és Széchenyi Érdekesek a magyar család­nevek. Közülük a legtöbbet a kiejtés szerint, másokat a ha­gyományos írásmódnak megfelelően kell írni. Nincs különösebb gond az „egysze­rű” család- vagy vezetékne­vek írásával, kiejtésével és még ragozásával sem. Ilye­nek például a Bátor, Farkas, Magyar, Molnár, Nagy, Rák, Szabó, Szép, Zöld stb. Ezeket mindig így írjuk, és így is mondjuk ki. Ragozásuk is egyszerű: Bátorral, Farkas­sal, Naggyal, Szabóval, Zölddel... Kisebb gondot okozhat vi­szont, ha ilyen nevekkel ta­lálkozunk: Kis és Kiss, Pap és Papp, Szél és Széli, Veres és Veress... Legelőször is szö­gezzük le: mindig röviden ejtjük a név végén a mással­hangzót! Tehát a Kis és a Kiss családnév is így hangzik: „kis”. Helytelen tehát, ha a ri­porter így közvetít: ’kis veze­ti a labdát, kiss azonban sze­reli.’ A szabály minden hosz- szú mássalhangzóra végződő családnévre érvényes: „pap, szél, veres”. A baj akkor kö­vetkezik be, ha -val vagy -vei ragot kell e nevekhez ra­gasztanunk. Ilyenkor az írás­nak tükröznie kell, hogy va­lakinek Pap vagy Papp a csa­ládneve. Tehát: „Pappal talál­koztam, később Papp-pal is beszéltem.” Kiejtésben megint csak nincs köztük különbség; úgy ejtjük, hogy „pappal”. (Kissel és Kiss-sel, Széllel és Széll-lel, Veressel és Veress-sel a helyes írás!) Ugyancsak egyforma a ki­ejtése a címben szereplő két névnek is: „szécsényi”. (És még mielőtt valaki megkér­dezné, miért kezdem e neve­ket kisbetűvel; gyorsan meg­mondom. Csak azért, mert kiejtésben nem tudjuk meg­különböztetni a nagy- és kis­betűvel kezdődő szavakat. Ez a fonetikus írás jellegzetessé­ge.) Tehát a legnagyobb ma­gyar, Széchenyi István és édesapja, Széchényi Ferenc családneve egyaránt így ej­tendő: „szécsényi”. Mivel azonban ők nem egyformán írták vezetéknevüket, velük kapcsolatban nekünk is ezt kell tennünk! Széchényi Ferenc a Szé­chényi Könyvtár; fia, Széche­nyi István pedig a Magyar Tudományos Akadémia meg­alapítója. Büszkék lehetünk rájuk; s tiszteljük meg őket azzal is, hogy helyesen írjuk és mondjuk a nevüket! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents