Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám

2006. január 22., vasárnap Riport, interjú 7 „Isten olyan, mint bármelyikünk”- Az élete, úgy hallottam, kész regény. De melyek voltak a nyi­tófejezetek?- Budapesten születtem 1949- ben. Zsidó család sarja vagyok, szüleim hatéves koromban, 1956- ban arra jutottak: a világ másik fe­lén velem együtt talán több örö­möt, nyugalmat, boldogságot re­mélhetnek. Megértem a döntésü­ket. A második világháború ese­ményeit, embertelenségét elég volt egyszer megélni. Márpedig a forradalomra megtorlás volt a vá­lasz, s a szovjetek - miként a né­metek a háborúban - nem válogat­tak az eszközökben. Mi hajóval, később vonattal menekültünk Kanadáig. Azután Montrealban szép gyermekkor várt rám. Mér­nöknek és meteorológusnak is ta­nultam. Igaz, az egyetemet idő előtt otthagytam.- Egy teljesen más világból, kul­túrkörből indulva hogyan jut el g valaki a Krisna-hithez? Jól sej- | tem, hogy a hippimozgalom- « nak, amely a hatvanas évek vé- ti gén zászlót bontott a keleti ta- ^ nők mellett, lehetetett némi köze 5 az ön választásához?- Nem titkolom, hogy így volt. Azokban az időkben az ifjúság kí­sérletezgetett, más világképet, val­lást keresett. S bár én magyár re­formátusnak vallottam magam, úgy éreztem, nem kapok kielégítő válaszokat a kérdéseimre. Folyton azt tudakoltam, Isten miért nem szab gátat annak a sok szenvedés­nek, amely a világot uralja. Sivarama Swami polgári neve rég feledésbe merült. Krisna szolgája mégis úgy érzi, elérte, amire vágyott- Ne kerülgessük a forró kását: egy volt hippiben tisztelhetjük a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének lelki veze­tőjét?- Nem voltam „professzioná­lis” hippi. A kábítószert elutasítot­tam, a világból való teljes kivonu­lás mint idea sohasem vonzott. De a barátaimhoz hasonlóan nem fogadtam el a status quót, Vietna­mot, a politikai zsarnokságot. „Feljött” bennem a vágy, hogy ne csak a pénzt gyűjtsem, hanem ad­jak is valamit magamból. A Bhaga- vad-Gíta a legjobbkor került a ke­zembe.- Egy pillanat. Azért egy ilyen művet a legritkább esetben emel le valaki csak úgy a könyves­polcról Engem az a mozzanat érdekelne, amely a könyv fel­lapozásához vezetett. Emlékszik erre a sorsfordító pillanatra?- Megvilágosodásomat részint a baráti körnek köszönhetem. 1970-ben kitörő lelkesedéssel for­gatták a Bhagavad-Gítát. A műnek persze kultusza volt a hippik kö­zött. India meghatározta a kor di­vatját, ruháit, gondolkodásmódját. A füstölőket is ekkor kezdték el használni széles körben. Engem mindez inspirált, éreztem, a köny­vet is meg kell ismernem. Amikor elkezdtem olvasni, megragadott a hangulata, később megértettem az üzenetét, és elégedett voltam, mert a régóta bennem feszülő kér­désekre kaptam választ.- Miben mondott önnek többet a Bhagavad-Gíta, mint a Biblia vagy a zsidó vallás szent köny­ve, a Talmud?- Szisztematikusan építkezik, és olyan mélységeket jár be, ame­lyek az abszolút igazságot tárják elénk. Istenképe megragadó. Amiket hallottam róla azelőtt, csak hangzatos szavak voltak. Hallot­tam ugye az Atyáról, a Fiúról, a Szentlélekről, de hogy milyen Isten maga, milyen a személyisége, ho­gyan néz ki, s mit csinál valójában, arról fogalmam sem volt. A Szent­írás révén megtapasztalhattam: Is­ten olyan, mint bármelyikünk. Habár nem korlátozott, nem egy kicsi személy, aki illúziókban rin­gatja magát. Ő örök, felszabadult, és nemcsak hatalmas, hanem vég­telenül kedves is.- Az ember képekben gondolko­dik, ezért rendre egy önmagá­hoz kísértetiesen hasonló lényt rajzol le, akinek hol hősi a ter­mete és nagy a szakálla, hol kö­vér és mosolygós. Az ön istene ‘emberszerű lény?- Az én istenem szeretetkutató lény, aki a Szentírással igyekszik magához vonzani a mi szerete- tünket. Amúgy önnönmaga is vá­laszt keres arra, milyen is ő valójá­ban. Több neve van. Krisna a min­dent vonzó személyt jelenti. Rama a boldogság forrására utal. A Te­remtőt szintén benne tisztelhet­jük, bár nem a teremtés a fő cse­lekvése. A Krisna-tudatot vélemé­nyem szerint vonzóvá teszi, hogy nem erőszakos tan. Nincs ránk kényszerítve a Tízparancsolat. Annak azonban van, lehet követ­kezménye, ha nem követjük a ter­mészet rendjét. Ennek máris van­nak látható, érzékelhető jelei.- Mióta szerzetes? És mióta érzi magát ismét otthon Magyar- országon?- Montrealban lettem szerzetes 1973-ban. Onnan Winnipegbe, majd Chicagóba vitt az utam. 1980-tól Londonhoz kötött a szol­gálat. 1986-ban látogathattam ha­za először. Megesett, hogy paró­kában érkeztem Ferihegyre, mert nem lett volna tanácsos felfedni a kilétemet. A rendszerváltás idején tudtuk elfogadtatni magunkat önálló egyházként. Már jól érzem itt magam. Jó érzés, hogy közvetí­tésünkkel mind többen kerülnek közelebb Krisnához.- Biztos ön ebben? Egy átlagem­ber szerint a krisnások megnyil­vánulásai kimerülnek abban, hogy a zsúfolt csomópontokon olykor eléjük lép valaki és meg­szólítja őket a nevében. Talán ismertek még az ingyenes étel­osztások, meg a Sziget Fesztivá­lon való részvétel ahol helyes gyerekek éneklik a hareramát.- Ha arra gondolok, hogy ez- idő tájt 25 ezren vallják magukat Krisna-hívőnek, és ezzel ez az ötödik legnagyobb egyház Ma­gyarországon, elégedett lehetek. Az utcákon pedig mi vagyunk a legnagyobb számban jelen, segí­tünk a bajbajutottaknak.- Boldog embernek érzi magát?- Igen, mert elértem, amit akar­tam. Olyan életet élhetek, amire mindig is vágytam, elvégre nem az önző érzékek kielégítése a puszta célom. Szabó Zoltán Attila Nők az állatkertben, férfiak a sörkertben Forgács Zsuzsa ott van a bestsellernek számító Éjszakai állatkert című antológia szerkesztői között, akik csak a női szexualitásról szóló, nő íróktól származó írásokat gyűjtöttek kötetbe.- Az Éjszakai állatkert egyik kritikusa azt írta, nem más ez az antológia, mint nők p...ve­rése. Legyintett rá vagy éjsza­kákon át nem aludt e minősí­tés miatt?- Visszakérdezek: melyik nagy, elfogadott férfi szerző könyvéről írnának úgy, hogy f...verés? Egy másik kritika a Mutogatós nénik címet kapta, de hát az nem mutogatás, ha férfi ír a szexualitásról? Nálunk, úgy lát­szik, nem, mert az a norma. Bódis Krisztával és Gordon Ágo­tával a női szexualitásról szóló írásokat válogattunk az Éjszakai állatkertbe, a felkért szerzőkkel irodalmat írtunk, mégis előjött a nőellenes attitűd. Az egyik könyvbemutatón jegyezte meg Géher István tanár úr, ha a fér­fiak szexualitásáról lenne antoló­gia, a Nappali sörkert címet kap­hatná. Megtapsoltam az ötletet. Mire Németh Gábor író azt mondta: ez a megnyilvánulásom rasszista volt. Talán ha a sziú in­dián női irodalomról esik szó, nem ijed meg ennyire.- Persze lehet, hogy ön olyan kultúrában szeretne élni, ame­lyikben nem firtatják, ki a fér­fi és ki a nő.- Kamaszkoromig azt hittem, a férfiakat jelölik a „gyengébb nem” kifejezéssel, mert nekik van az a sérülékeny valamijük, ami kiáll a testükből, amivel ál­landóan foglalkoznak. Gondot is jelentett ez tizenhárom éves ko­romban, amikor szerelmes let­tem egy fiúba, mi lesz, ha meg­látom, és hogyan fogok tudni vi­szonyulni majd ehhez a „furcsa, láthatóan sok elfoglaltságot oko­zó” testrészhez. Csodálkoztam, amikor elmagyarázták, a gyen­gébb nem a nőket jelenti.- Akik között szinte dühöng a „bjútizmus", a szépségipar dőzsöl a plasztikai sebészek alig győzik.- A szépségipar olyan férfiigé­nyeket kielégíteni kívánó szép­ségideáit állított fel, amelynek a kamaszkorú, illetve felnőtt nők egy része mindenáron meg akar felelni, s olykor a legnagyobb szépségek is tökéletlennek érzik magukat.- Sok nő lelke helyrejöhet attól hogy könyvüket úgy hirdetik: ez az igazi szexről szól Ezek- szerint csak a nők tudják a szeretkezés nagy titkait?- A szexualitás sokkal több az aktusnál. A férfi sem vágyik el­idegenedett női testekre, sőt sze­retné, hogy az a „test” vele le­gyen, érezzen. Beszélgettem egy férfival, akinek az volt a legna­gyobb gondja a prostituáltakkal, hogy érzelmileg nem foglalkoz­nak a klienseikkel, nem lehet be­szélgetni velük. Kérdeztem, nem próbálta-e meg ugyanezt a fele­ségével, barátnőjével. Mi a pornó és a prostitúció ellenében próbál­tuk mondani, hogy ez a könyv az igazi szexről szól.- Helyben vagyunk. A Prostitú­ció Nélküli Magyarországért Mozgalom tagjaként ön is elin­dítója a Keresd a férfit! január végén induló kampánynak.- A Keresd a férfit! mögött az van, hogy a prostitúció jórészt férfiak között zajló adásvétel. Ne arra hivatkozzunk, hogy a pros­tituált ajánlkozik fel, kezdjünk a lényegre figyelni: senkinek nincs joga megvenni a másik embert, hogy bármit tegyen a testével.- Végül is ők döntötték el hogy árcédulát tesznek a testnyílá­saikra.- Nem ők határoznak arról, hogy prostituáltak legyenek. Legtöbbjüket a barátjuk (akiről később kiderül, hogy strici), családjuk adja el, vagy árvaház­ból, állami gondozásból kerül­nek ki. Általában tizennégy éves korukban prostituálják őket. Többségüket rendszeresen verik a kliensek és a futtatók. Mindig égnek áll a hajam, amikor e bán­talmazások igazolására kijelen­tik: a legősibb foglalkozás a pros­titúció.- A prostitúció visszaszorítá­sára született New York-i egyez­ményt eddig sem lehetett betarta­ni, miből gondolja, hogy a kam­pányuk prostitúciómentessé teszi az országot?- Svédországban a klienst pénzbüntetésre ítélhetik, pár hó­nap elzárásra, a prostituáltaknak nagyon erős szociális hálót épí­tettek, amely kivezeti őket a po­kolból. Mindezek miatt tizedére csökkent a prostitúció. Nemso­kára Finnországban vezetnek be hasonló törvényt. A thaiföldi pedofilszexipart a külföldi szex­turisták futtatták fel, az egykor rendszeresen odautazó német szexturisták ma már kényelem­ből a német-cseh határ cseh ol­dalára járnak, ahol falvak sokasá­gában árulják nekik a kisgyere­keket. Európa, ébresztő! A pros­titúció ugyanolyan rossz, mint az illegális szervkereskedelem, ahogyan nem lehet árcédulát tenni vesére, szivárványhártyá­ra, ugyanúgy nem lenne szabad a szájra vagy a hüvelyre sem. Csontos Tibor A lérti is azt szeretné, hogy a nő érezzen, beszélgessen vele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents