Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-18 / 15. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 18., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Legyen kedvezőbb Somogynak az M9-es autópálya nyomvonala kiút Sikeres megyei lobbi a déli területekért Gyenesei István megyei elnök a helyszínen tájékoztatta az M9-es autópálya várható fejlesztéséről Mohr Ta­más segesdi, Egyed György kutasi és Mikola Vilmos ötvöskónyi polgármestert SOMOGYI MAGAZIN Nagyatád és Csurgó térségének jelentős, de Barcs szá­mára is érezhető változást hoz, ha a korábbi elképzelés­hez képest délebbre kerül az M9-es autópálya nyomvo­nala. A nagybajom-kutasi térségből az út nem észak- nyugati, hanem enyhén délnyugati irányban halad to­vább a somogyi szakaszon Nagykanizsa felé, jobban fel­tárva így a megye déli, hátrányos helyzetű térségeit.- A közlekedés minőségének és a szolgáltatások elérhető­ségének javítása a legfonto­sabb feltétele a hátrányos helyzetű térségek felzárkózta­tásának. Nem lustábbak, nem tehetségtelenebbek gazda­gabb testvéreiknél, hanem egyszerűen csak nehezebben közelíthetőek meg - mondta Gyenesei István, a megyei köz­gyűlés és a területfejlesztési tanács elnöke. - A változtatá­sért már régen felemeltük a szavunkat, hiszen 10-15 kilo­méteren is rengeteg múlik. Úgy tűnik, sikerül célt ér­nünk, és ismét egy eredmé­nyes somogyi összefogásnak örülhetünk. Somogynak az M7-es autó­pálya továbbépítése és az M6- os autóút fejlesztése mellett a kelet-nyugati M9-es autópálya jelenti a kitörés lehetőségét. Ez utóbbi a megye leghátrá­nyosabb területeit tárja föl. Az új nyomvonallal a Nagybajom- Nagykanizsa szakasz délebb­re került, így Kutas, Segesd, Somogyszob, Nagyatád és Csurgó térsége is abba a 10-15 kilométeres sávba esik, ahol az autópálya a legnagyobb gazdaságélénkítő hatást fejti ki majd. Gyenesei István mindezt nagy eredményként értékeli, és a megyei közgyű­lés alelnökével, valamint a so­mogyi kormánytagokkal közö­sen szorgalmazza a 68-as Barcs-Balatonszentgyörgy közötti észak-déli irányú főút megerősítését, és elkerülő­szakaszainak kiépítését is.- Szokták mondani, hogy a megyék közül egyedül az el­maradott Békésnek nincs au­tópályája. Én azt mondom, a néhány kilométeres M7-esen kívül nem olyan régen még Somogynak sem volt. Az M7- es rövidesen megépül a hatá­rig, az M9-es átszeli majd a megyét és az M6-os eléri Bar­csot. Somogyország minden megyénél jobb pozícióba ke­rül, és ez kiutat jelent szá­munkra - hangsúlyozta a me­gyei elnök. Szépkorúak támogatott nyara pályázat Fonyódligeten csaknem 300-an üdültek tavaly A tavaly elnyert Idősbarát ön- kormányzat díj a gondosko­dás több területét értékelte, de jelentős szerepe van ben­ne annak a támogatásnak, amellyel a Somogy Megyei Önkormányzat évről évre szervezi és segíti a szépkorú­ak Őszi Nagyfény Táborát. Ezt Sárái Árpád alelnök (ké­pünkön) mondta, jelezve, hogy az idei pályázatokat áp­rilis 30-ig kell benyújtani az üdülési alapítványhoz. A fonyódiigeti tábor szép példája annak, miként segít­heti több szervezet karöltve az idősek kikapcsolódását, pi­henését. Az Őszi Nagyfény Táborban az elmúlt évben há­rom turnusban mintegy háromszázan élvezték az in­diánnyár szépségeit, annak köszönhetően, hogy a Nemze­ti Üdülési Alapítvány, a Vö­röskereszt és számos telepü­lés is patronálta a megyei ön- kormányzat sokéves hagyo­mánnyal rendelkező kezde­ményezését.- Szeretnénk az idén is szé­les körben támogatni a szép­korúak e programját, s gon­dolkodunk azon is, hogy a szakmunkástanulók számára is biztosítunk hasonló lehe­tőséget. Mind­kettőre április végéig kell pá­lyáznunk mondta a me­gyei közgyűlés alelnöke. Sárdi Árpád hozzátette: a közelmúltban levelet írtak az érintetteknek, s felhívták a fi­gyelmet az üdülési lehetőség pályázatára. Emellett további információt a www.udulesi- csekk.hu oldalon találnak az érdeklődők. Megyeszerte ma, illetve az el­következő napokban kerül a képernyőre a Mi, somogyi­ak... című televíziós magazin, a megyei önkormányzati stú­dió és a városi televíziók stábjainak közösen készített heti krónikája. Az adásban MI, SOMOGYIAK egyebek között tudósítást lát­hatnak a nézők a somogyi gazdaság lehetőségeiről ren­dezett konferenciáról, az újra indult barcsi fűrészüzem helyzetéről, a csurgói mun­kaerő-piaci helyzetképről, a megyei és a regionális fej­lesztési tanács nemrég kiírt pályázatairól, a nagyatádi gimnázium felújításáról, a Mecsek-Dráva hulladékgaz­dálkodási projektről és a ba­latoni belvízhelyzetről, s a megyei igazságügyi hivatal feladatkörének bővítéséről. Összeállításunk a Somogy Megyei Önkormányzat támogatásával készült Ötvenmilliós felnőttképzés nyertesek Oktatás a művelődési központokban Vigmond Erika Somogy megyéből egyedüli­ként pályázott és nyert az a konzorcium, melynek tagjai a marcali, a barcsi művelődési ház és a pécsi Regionális Képző Központ. A Foglalkoztatáspoliti­kai és Munkaügyi Minisztéri­umtól 50 millió forint támoga­tást kaptak a marcali és barcsi térségben felnőttképzési köz­pontok kialakítására. A húsz hónapos projektről tá­jékoztató fórumot tartottak Mar­caliban a konzorcium tagjai. A fő pályázó a marcali művelődési ház igazgatója, Bőszné Kiss Kata­lin elmondta: a program célja a közművelődési intézmények le­hetőségeinek felhasználásával a felnőttoktatás feltételeinek meg­teremtése. Kiemelten foglalkoz­nak a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű emberekkel, mint például a 45 év felettiek­kel, a pályakezdőkkel vagy a ro­mákkal. A pályázati összegből Marcaü 25 és fél millió forintot használhat fel. Ezt az intézmény jelenlegi infrastruktúrájának fejlesztésére és a különböző kép­zési programok beindítására fordítják. Szintén az oktatási há­lózat kiépítésére Barcs 14 mil­lió forintot kapott - tudtuk meg Vértes Györgytől, a Móricz Zsig- mond Általános Művelődési Központ igazgatójától. A Pécsi Regionális Képző Központ segít­ségével a szakmaiság biztosítá­sára 10 és fél millió forint jut. Bujtor István képzési igazgató- helyettes arról beszélt, hogy el­sősorban módszertani ismerete­ikkel támogatják a művelődési házakat. Az a cél, hogy a kínála­tot és az egyénileg megfogalma­zódott igényeket összedolgoz­zák, ami alapján eündítják a képzést. Marcaliban 15, Bar­cson 10 embert választanak majd ki, akik elsőként vesznek részt a kísérleti oktatásban. Veszélyes somogyi jégkorszak fagy Korcsolyázni csak a kijelölt tófelületeken biztonságos (Folytatás az 1. oldalról) A part mentén már megfelelő vastagságú ugyan a jég, ám a sió­foki kikötő egy küométeres kör­zetében balesetveszélyes arra rá­menni. A Balaton leengedése mi­att folyamatosan áramlik a víz, ezért ott könnyen beszakadhat a jég. A legbiztonságosabb kijelölt helyen korcsolyázni. Az önkor­mányzatok jegyzői sorra jelölik ki a pályákat; Siófok és Balaton- fóldvár után Zamárdiban is ter­vezik a kialakítását. A siófoki már január 18-tól várja a sporto­lókat a balatonszéplaki város­részben.- A negyvenkét tóparti önkor­mányzat közül kevés jelöl ki pá­lyát - tette hozzá Horváth László. - Pedig nincs olyan kötelező jog­szabályi előírás, aminek meg kellene felelni ezek létesítésekor. A kialakítás előtt érdemes kikér­ni a véleményünket például a mentőeszközökről, a nyitva tar­tásról vagy arról, hol érdemes ezeket létrehozni. Az észak-somogyi horgász­tavak is alkalmasak lennének korcsolyázásra, ám a Balaton kö­zelsége miatt ezeket nem láto­gatják. - Gondoltunk a korcso- lyáztatásra, ám nem akadt je­lentkező - panaszolta Szalai György, a nagycsepelyi horgász­tó tulajdonosa. A hét végén a Kaposvár mellet­ti Deseda jegét is ellepték a kor­csolyázók, noha a tározó munka­társai szerint akkor még nem volt megfelelő a jégvastagság a biztonságos sportolásra.- Kedden reggelre viszont már nyolccentisre hízott a jég - tájé­koztatott Deák Árpád, a Deseda művezetője (felső képünkön). - Ez alapján már nyugodtan lehet­ne korcsolyázni, ám a felület nem homogén. Több helyen ugyanis melegforrások vékonyít­ják a jeget, s a horgászlékek mi­att is nagyon kell vigyázni. A kaposvári önkormányzat a hármaskikötőnél, a toponári sző­lőhegy alatt jelölt ki területet, ahol a korcsolyázók legáüsan a jégre léphetnek, ám a megye- székhely lakóinak többsége in­kább a magyaregresi-somogy- aszalói ágaknál köt korcsolyát.- Ezen a részen sekélyebb a víz, csak két-két és fél méteres, sőt a part mentén még ennél is kisebb, azaz erre biztonságo­sabb a sportolás - folytatta De­ák Árpád. A jégmozgás miatt azonban a 67-es főút hídjának környékén víz borítja a jégfelületet, mely emiatt ezen a részen vékonyabb. A Desedán eddig csak szerencsés kimenetelű korcsolyázó-balese­tek történtek, a tó utolsó téli halá­los áldozata egy férfi volt, aki csó­nakjával süllyedt el a tározóban hét esztendővel ezelőtt. Szinte minden nyáron követel áldozatot a helyenként akár 30 méteres mélységet is elérő gyékényesi Kotró. Telente azon­ban - Csordás József polgármes­ter (alsó képünkön) szerint - nem merészkednek jegére a he­lyiek. Azt mondta: a gyékénye- siek jól ismerik a bányatavat és nem kell őket figyelmeztetni, hogy ne csúszkáljanak, korcso­lyázzanak rajta, ha befagy. Ezért nem is helyezett ki a veszélyre fi­gyelmeztető táb­lát az önkor­mányzat. Itt a lékhorgászat sem divat, ezért lékekre sem kell számítani, ha vaskosabbra hí­zik a jég. Ám egyelőre nem is fagyott még be teljesen a víz. A zalai megyeha­tárhoz közeli so­mogyi falvakból többen járnak a nagykanizsai Csónakázó-tóra csúszkálni. Itt azonban volt tiltó tábla és húszezer forintos bünte­tést helyeztek küátásba, ha vala­ki ennek ellenére a jégre megy. A táblát azonban - leginkább la­kossági nyomásra - nemrég le­vették. Most mindenki saját fele­lősségére léphet a jégre. Munkában a nádvágók A JÉs vastagsága nemcsak a korcsolyázás szerelmeseinek kedvez - a nádvágók is újra megkezdhették a munkát a Deseda partjainál. Jelenleg a 67-es úttól délre, illetve a gát­nál vágják a nádat, melyet az­tán a parton elégetnek. A nö­vényzet ugyanis nem homo­gén, azaz mindenféle sás és nád keveredik, s így ipari hasznosításra ke\'éssé alkal­mas. Persze, ha valaki szétvá­logatja, ingyen elviheti... Balatonbereny Az önkormányzat hínárvágóját javítják a Gamesz dolgozói. A több mint három évtizede szolgáló berendezésnek nyaranta nem csak a községben veszik hasznát, az eszköz többször teljesített már szolgálatot a szomszédos községekben is. (ft) fotó: marton László Barcs Lapunk szombati számá­ban azt írtuk, hogy a Dráva Fa­ipari Művek Kft.-t a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvé­delmi és Vízügyi Felügyelőség csaknem 2 millió 300 ezerforin­tos légszennyezési bírsággal súj­totta a megengedettnél nagyobb mértékű szennyezőanyag-kibo­csátás miatt. A valóságban e cég a büntetés kiszabásának idő­pontjában még nem is létezett, a bírságot egy korábban működő cég, a Dráva Faipari Kft. FA kap­ta, amelynek nem jogutódja a je­lenleg is működő társaság. La­punkat a környezetvédelmi ható­ság tévesen tájékoztatta, ezért az érintettől a Somogyi Hírlapon keresztül is elnézést kért a zöld­hatóság nevében Jeszták Lajos igazgató. (mk)

Next

/
Thumbnails
Contents