Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-18 / 15. szám

DRÁVASZENTES 030/B SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 18., SZERDA Kovács Antal, a rackanyáj gazdája büszke az első itt született szaporulatra. A rokkantnyugdíjas számára jól jött, hogy a szomszédja a nemzeti park Megszületett az első racka nemzeti park Szentes az egyik legnagyobb állattartó hellyé vált Parkoló a temetőhöz RÉGI TÖREKVÉS és idén min­denképp szeretnék kialakíta­ni a temető mellett a gépko­csiparkolót. A szentesi sír­kerthez érkezők csak az út szélén tudnak leállni autóik­kal, egy-egy temetésnél ko­moly balesetveszélyt jelent ez a nagy kamionforgalom miatt. A sok teherautó kerül­geti az autósokat és gyalogo­sokat. Több elképzelés is fel­merült: az tűnik a legéssze­rűbbnek, ha a temető északi oldalán, a mezőn alakítanák ki a parkolót, s innét gyalog­út vezetne a sírkertbe. Pénz a polgárőröknek az országos polgárőrszövet­ség forráshiányos egyesüle­tek támogatására kiírt pályá­zatán a drávaszentesi cso­port százezer forintot nyert. A pénzen felszerelést vásá­roltak és szolgálati azonosító­eszközöket, illetve ebből fi­zették a 2005-ös egyesületi könyvelési díjat. A polgár­őrök az elmúlt évben buda­pesti kiránduláson is részt vettek: megnézték a rendőr­ségtörténeti múzeumot és a hadtörténeti múzeumot, jár­tak a Parlamentben. Látogatók százai jönnek több százan látogattak el Drávaszentesre az elmúlt év­ben: főleg iskolások, akik a nemzeti park állatbemutató telepét nézték meg, s termé­szetvédelmi előadásokat hall­gattak itt. A helyiek is rend­szeres vendégek az oktató- központban; ott tartottak több falurendezvényt, leg­utóbb újévi koccintásra hív­ták meg a falusiakat a termé­szetőrök. Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Nagy László Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. Szélesen mosolyog Kovács An­tal-. az éjjel kisracka született. Ez az ősborókásból idehajtott rac­kanyáj első saját szaporulata. A férfi olyan büszkeséggel veszi a kezébe, ahogy az egy elsőszü­löttnek kijár.- Ez fehér rackától született - mutatja óvatosan. - Majd lesz a feketéktől is; azt is érdemes megnézni. Olyanok, mint egy kis csokigolyó - teszi hozzá sze­retettel. Drávaszentes mára a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik legnagyobb állattartó és bemu­tatóhelyévé vált. A félszáz szür­kemarha és a néhány hucul ló mellé a tél beálltával került a száz rackajuh. Az év nagy részé­ben a természetvédelmi terüle­ten legelnek, ilyenkor a kará­mokban melegednek. Hárman gondozzák az állatokat, ezek egyike Kovács Antal.- Nem csak a nemzeti park ál­latait őrzöm, két tucat saját bir­kám is van - mondja. - Igényte­len jószág a juh, nincs vele sok gond, de sajnos haszon sincs raj­ta. Én már évek óta hiába kere­sek vevőt a gyapjúra. Nyírni pe­dig kell az állatokat. A gyapjú fenn pihen a padláson, amíg egyszer mérgemben fól nem gyújtom - mondja a rokkant­nyugdíjas gazda. - Nekem na­gyon jól jött, hogy szomszédom lett a nemzeti park. Kell a rok­kantnyugdíj mellé a kiegészítés. A kisracka születése persze csupán annak a néhány ember­nek nagy esemény, akik a nem­zeti parknak dolgoznak. A szen­tesiek többségét más foglalkoz­tatja. Az erdőritkítás, ami egy ki­csivel följebb zajlik és a minden­napos gondok a kábeltévével. A motorfűrész zaja messzire hal­latszik a falu Barcs felőli végéről. Itt csak egyik oldalon sorakoz­nak házak, az út túloldalán vé­gig erdő húzódik. Ezt teszik rendbe a tulajdonos mezőgazda- sági társaság emberei. Az aká­cost már kitermelték, a fenyvest most ritkítják. A szentesiek azt mondják: éppen ideje, mert már igen sűrű volt. Megült a szmog az úton, nem tudta az autók bű­HOSSZÚ PIHENŐ UTÁN ismét működik a nyugdíjasklub a fa­luban. Tavaly 41 tagot szám­lált, idén is legalább ennyit re­mélnek. Néhány hónapja éledt újjá a szervezet: azóta Felső szentmártonig hajóztak a Drá­zét kisöpörni a szél. Ez szeren­csére már nem sokáig gond, a té­vés bajok javulására még aligha­nem sokáig várni kell. Élvezhe­tetlen a kép; mintha egy száz­éves tévén próbálna behozni va­lami adásfélét az ember. Kará­csony óta ismét rendszeres a gond, mondják az emberek. A település képviselőjét is bosz- szantja ez a helyzet: évek óta ígérgeti a szolgáltató a csillag- pontos kábelhálózatot, de egyet­len méterrel sem ért közelebb hozzánk Barcsról, pedig azt is vállalta az önkormányzat, hogy a talajmunkákat elvégezteti. Ahogy feljött a nap, lejárt a szolgálat a polgárőröknél. Hú­szán hozták létre a szervezetet két éve, mert megelégelték a gyakori betöréseket, pinceföltö- réseket. Az elmúlt évben több mint 1300 órát járőröztek; óvták ván, rendőr előadókat hívtak, akik a besurranó tolvajok elle­ni védekezésről beszéltek a fa­lusiaknak. Idén egészségügyi témájú előadást tervez a klub vezetője, persze, a kirándulás­ról sem szeretne lemondani a falu ünnepeinek nyugalmát, védték a postásokat, őrizték a nemzeti park központját. Gulyás Zoltán, a szervezet alapító tagja azt mondja: nemcsak a munká­ban nagy az összetartás, hanem együtt is szórakozik a tagság.-- Az év végén a tagdíjakból disznót vettünk és hurkát, kol­bászt töltöttünk. A hideg ellen pedig pálinkaversenyt hirdet­tünk. Olyan jól sikerült, hogy hagyományé tesszük a disznóto­ros kisüsti-versenyt - mondta. A sertés végnapjára meghívták a szentesi asszonyklubot is a fa­luőrök; hatvanan voltak a másfél mázsás disznóra. Az asszonyok sem tétlenkedtek. A hurkatöltés­ből kivették a részüket, mint a falu szépítéséből szokták.- Akkor sem húzódozunk, ha virágosításról, faluszépítésről van szó, azóta van községi kará­csonyfa is, hogy kézbe vettük a dolgot - mondja Győrváriné Cserti Márta, a klub egyik alapí­tója. - Általában a pályázataink is sikerrel járnak, bár eddig mindig olyasmire nyertünk csak, ami munkával járt. Uta­zásra, kikapcsolódásra sosem jött pénz, persze, nem kell ben­nünket féltem, elmegyünk a ma­gunk pénzéből. SZÁMOKBAN Nem csökken a lélekszám a legújabb adatok szerint 339 lakosa van Drávaszentesnek; nem kell tartaniuk a lélekszám csökkenésétől, mert Barcs kö­zelsége miatt vonzó a falu a be­települők számára. A legkiseb­bek tízen vannak, a 4-18 év kö­zöttiek száma 66 203 középko­rú és 60 idős él jelenleg a falu­ban. A falu legidősebb lakója a 86 éves Kiss-Márton József. Szentesen a barcsi Fő utca három utcája van a település­nek, büszkén emlegetik, hogy Drávaszentesen van Barcs Fő utcája. Az összevonáskor így nevezték a falu legnagyobb ut­cáját, mivel a név foglalt volt, a város útja már nem kaphatta meg ezt a nevet A két másik szentesi út a Malom utca és a Tarnócai utca. Ez utóbbi állapo­tával nem lehet dicsekedni, szeretnék idén helyreállítani. Egy évre 250 ezer forint Tavaly 250 ezer forinttal gaz­dálkodhatott a részönkormány­zat. A nagyobb feladatokra a barcsi városi költségvetésből igyekeznek pénzt szerezni. RECEPT Csirkemell töltve A hozzávalók: két filézett csir­kemell, 5 csirkemáj, 3 zsömle, fél liter tej, petrezselyemzöld, két fej hagyma, egy tojás, ba­con-szalonna, majoránna, só, bors, rozmaring, fokhagyma és ételízesítő. A csirkemellet sóval és ételízesítővel bőven megszórják, állni hagyják. A töltelékhez a hagymát meg- fonnyasztják, a májjal átsütik. Hozzáadják a petrezselyem­zöldet, tejbe áztatott zsemlével és tojással összekeverik. Ez­után beletöltik a csirkemellbe. Szalonnával be kell takarni, majd jó pirosra sütni. Hosszú pihenő után megalakult a nyugdíjasklub Közösseget kovácsoltak a helyi civilek változások A szentesiek összetartanak, igénylik egymás társaságát Az utóbbi két évben nagyot vál­tozott Drávaszentes. Megépült a Duna-Dráva Nemzeti Park mu­tatós oktatóközpontja, megszé­pült a falu központja, nemrég a Szentest átszelő út is újjáépült. Mégsem ezeket, hanem a fejek­ben végbement változást tartja a legfontosabbnak Molnár Atti­la, a Barcshoz tartozó kis telepü­lés képviselője. Azt mondja: má­ra igazi közösség kovácsolódott Drávaszentesen.- Évekkel ezelőtt jóformán úgy kellett rimánkodni az em­bereknek, hogy segítsenek. A tavalyi rendezvényeken már a falu apraja-nagyja kivette a ré­szét a munkából - mondta. - Három civil szervezet működik a faluban; pályázataikkal kiegé­szítik a településrészi önkor­mányzat szűkös költségvetését, munkájukkal pedig a falut gya­rapítják. Egyre több helybelire lehet számítani, a szentesiek a szórakozásban is igénylik egy­más társaságát. Kisebb súrló­dások előfordulnak, de komoly széthúzás nincs a faluban. Igyekszünk tovább erősíteni: nemrég kiállítást szerveztünk a helyiek munkáiból. Magunk is meglepődtünk, hogy a fafara­gásokból, festményekből, ma­kettekből és hímzésekből mi­csoda jó tárlat kerekedett. A szakemberek is azt mondták: rendkívül színvonalas volt. Min­dig tele a dicsőségfal is; ide azok Molnár Attila képviselő a szentesi fiatalok kerülnek fel, akik a néptánccsoportban, fú­vószenekarban aratnak sikert, rajzversenyeket nyernek. Szükség is van az összetar­tásra, mert feladatban idén sem lesz hiány. Be kell fejezni a köz­ponti buszmegállót, parkolót építeni a temetőhöz, mert a je­lenlegi helyzet - az út mentén állnak le a kocsik - rendkívül balesetveszélyes. Folytatódik a közterületek szépítése, megkez­dődik a Tarnócai utca rendbeté­tele. Molnár Attila szerint na­gyon fontos lenne az árkok ki­tisztítása is. - Ha most időben elvégeznénk, kis költséggel 20 évre megoldanánk a csapadék­víz elvezetését Drávaszentesen. Rétisast etet a szentesiek híres-neves fafaragója A tél és a hideg beszorítja az embert a négy fal közé; Ürmös István (képün­kön) ezt nem bánja, mert szá­mára a négy fal a műhelyt jelen­ti. Egymás után kerülnek ki a keze alól a szép faragások; szen­tek és betyárok, faliképek búj­nak elő nála a fából. - Csak győzze az ember alapanyaggal - mondja nevetve. Bár már elke­rülte a hatvanat, a munkatem­pója fiatalos. János Pál pápa mellett a 130 centis Patkó Bandi is elkészült alig két hét alatt.- Az időmből futja. Amikor lenne jármű, az utak járhatatla­nok, amikor az út száraz, nincs aki vigyen. Nehéz így útra kelni, pedig hívott a kanadai barátom is. Idehaza van és vár, hogy láto­gassam meg - mondja. Ez alig­hanem a tavaszra marad. A mű­helyből csak annyi időre megy ki, amíg ellátja a ház körüli munkát és enni ad a rétisasnak. - Az udvar mögött van egy nagy tölgyfa, az a törzshelye. Ott vár engem és persze az ebédjét. Ha kések, a fa felett köröz és hango­san jelzi a méltatlankodását. Drávaszentes nevezetessége a 66 éves fafaragó. A munkáit nemcsak idehaza, de a határo­kon túl is megismerték: Német­országban, Kanadában köztere­ket díszítenek a szobrai.

Next

/
Thumbnails
Contents