Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-31 / 306. szám
RIPORT SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 31., SZOMBAT A jó borhoz türelem, nem térerő kell hitvallás Konyári Dániel szerint elsősorban nem a szőlőfajtákat, sokkal inkább a felfogást kell megváltoztatni, hogy a Dél-balatoni Borvidék végre az őt megillető helyre kerüljön Csípős a hideg és még délben is bokáig ér a dér a leilei Kis-hegyen. A pincében azonban még tart a nyár, vagyis javában az idei termésen dolgoznak. Konyári Dániel futva és kicsit fáradtan érkezik az ebédből. Háromnegyed órája volt rá. Amíg be nem fejeződik a palackozás, reggel héttől, este hatig ennyi szabadidő jut egy napra. Nem vonakodik a beszélgetéstől, de láthatólag jobban érdekli, mi folyik éppen egy emelettel lejjebb. Valaki jön és azzal szakítja félbe a beszélgetést, hogy elmondja, mennyi volt a seprő. Ezen tanakodnak egyet, Dani elégedett, s türelmesen és érthetően mondja el, miért is fontos, hogy mennyi a seprő. Aztán még szabadkozik kicsit a pár perces kitérőért, de sokkal nyugodtabban folytatja tovább. Nem számít, a kitérőnek is volt értelme. Kiderül belőle, például hogy a Balaton egyik sztárborászatában mindössze ketten végzik el az összes pincemunkát. Nem csoda tehát az év végi fáradtság. A Konyári nemzedék ifjabb képviselője egyébként pont olyan, mint amilyennek egy fiatal és öntudatos borászt elképzelnénk. Azt mondja, neki fontos, hogy a szürettől a borfejtésig mindenhol ott legyen, de még az is, hogy a téli tartálymosáskor kicsit odafagyjon a keze a hordóhoz. Azt is mondja, hogy nem sznoboknak akar bort csinálni. Inkább egyedit akar, mint divatosat. Éppen ezért azt sem tartja fontosnak, hogy minden borversenyen ott legyenek a Konyári borok. Úgy gondolja, hogy a minőség fontosabb, mint a mennyiség és a kevesebb, az sokszor több. Konyári Dániel tehát pont olyan, mint egy mai ambiciózus huszonéves és mégis teljesen más, mint egy mai fiatal. Ha tehetné, szívesen megszabadulna örökre a mobiltelefonjától és bár rendszeresen használja, mégsem lóg az interneten, helyette inkább könyvet olvas. Amikor alkalom adódik, vörösbort iszik és tíz év múlva is azzal akar foglalkozni, amivel most. Kicsit nyugodtabban és több szabadidővel. Fábos Erika- Két vörösboruk Is igen kiemelkedően szerepelt rangos külföldi versenyeken. Ha jő vörösbort akar inni, ezeket választja?- Vagy ezeket, vagy mást. Gere Attila 2003-as Solusát például nagyon szeretem. Cseréltünk is már pár palackot. Bár, ez egy olyan dolog, hogy a saját borát akkor is szereti az ember, ha nem olyan jó, hiszen hosszú éveket kell dolgozni vele, amire meg lehet kóstolni.- Édesapjával közösen vezetik a pincét Mindent megbeszélnek, vagy azért az idősebb borász szava a döntő?- Mindent megbeszélünk, aztán a helyzet eldönti: rutin kell, vagy megérzés.- Hogyan dől el, kinek van Igaza?- Éjjel-nappal vitatkozunk, aztán valamelyikünk feladja.- Miről van leggyakrabban vita?- A minőség és az ár arányáról, illetve arról, hogy mi az, ami belefér egy bor árába.- Gondolom, a fiatalabb az, aki drágábban adná a befektetett munkát- Á, tévedés. A családban az az általános közvélekedés, hogy én legszívesebben ingyen odaadnám a borainkat.- Tényleg, teljesen egyértelmű volt, hogy folytatja a családi hagyományt, vagy kerülő utak után érkezett erre a pá-lyára?- Nem volt sem egyértelmű, sem tudatos döntés, de kerülő utak sem voltak. így alakult.- Azért valami indíttatás csak volt?- Persze. Amikor a gimnázium utolsó évében dönteni kellett, befolyásolt, hogy otthon ezzel foglalkoznak. Nem igazán tudtam, mit akarok pontosan, és talán az egyszerűség kedvéért választottam a Kertészeti Egyetemet. Akkoriban egyébként talán már valami kíváncsiság is volt bennem, de egy A zászlóshajók: a Loliense és a Sessio A pincészet Sigillum Loliense névre keresztelt cabernet-je itthon és külföldön egyaránt komoly elismeréseket nyert el. A 2003-as évjáratot a Pannon Bormustrán csúcsbornak választották, Brüsszelben aranymedált nyert, Bordeux- ban pedig bronzérmes lett. A Konyári pince legtöbbet díjazott bora, a vörös Sigillum Loliense, Lelle egykori pecsétjéről kapta a nevét, amelyben már évszázadokkal ezelőtt is a szőlő szerepelt. A 2003-as, Sessio névre hallgató Merlot szintén szép sikereket hozott Leltére: nagy aranyérmet nyert Brüsszelben a Concours Mondialon, ami Európa egyik legrangosabb vörösbor-versenye. A Konyári pince Cabernet Sauvignonját idén Somogy borának választották. Konyári Dániel szerint a következő ötven év határozza meg a Dél-balatoni Borvidék jövőjét gyereknek, egy fiatal embernek sem sok vonzó van abban, amikor szüretelni, kötözni meg metszeni kell, ráadásul a Nils Holggerson is mindig akkor ment a tévében, amikor a leilei Utasellátóba kellett vinni a bort. Szóval nem éreztem semmiféle nagy elhivatottságot. Akkor még nem.- Mikor érezte először?- Azt hiszem, Udinében. Az egyetemi évek alatt eltöltöttem ott egy szemesztert. Az egyetem szőlészetében és borlaboratóriumában dolgoztam. Ott értettem meg, hogy mekkora lehetőség van egy ember kezében, ha borász. Talán azóta vagyok biztos abban, hogy ez az én utam.- Nemcsak Udinében dolgozott, hanem sok helyen a világban. A fiatal nemzedéknek már muszáj külföldre menni, mert ez a trendi, vagy itthon nem lehet tanulni?- Fiatal nemzedék van, de oktatás nincs megfelelő színvonalú. Magyarországon iskolában nem lehet borászatot tanulni. Az egyetemen az első három évben szóba sem került a bor. Az utolsó két évben meg dönteni kell, hogy szőlész vagy borász lesz az ember, pedig a borásznak szőlésznek is kell lenni. Az egyetemen jó, ha néhányszor kóstoltunk bort. Én is ezért mentem külföldre.- A vüág több nagy bortermő vidékét megismerte. Régi vita idehaza, hogy mit ér világviszonylatban a magyar bor? A külföldi tapasztalatok után mit gondol erről?- Nagyon sok nagyon jó bor van Magyarországon és igaz, hogy nincs olyan híre, mint amit megérdemelne. De az is igaz, hogy a nagy átlagról ez nem mondható el. A nagy tömeg átlagminősége jobb külföldön. Igaz, ezeken a vidékeken könnyebb jó bort csinálni, mint itthon. Egyrészt a klíma miatt, másrészt a bortörvényi szabályozás miatt is. Magyarországon a tradíciók és az ebből adódó szabályozás nagyon megköti a borász kezét. Ez nem feltétlenül baj, de nehezebb a dolga. Hogy érthető legyen: Új-Zé- landon például - azon a borvidéken, ahol én voltam - 1974-ben kezdtek borászattal foglalkozni. Ott a borkészítés nem hagyomány, hanem tisztán szakma és üzlet. Kifagyaszthatják a vizet a borból, szabad pasztörizálni, vagy nem azért veszik ki a magot a pinot noir- ból, mert attól jobb lesz a bor, hanem azért, mert úgy hamarabb érik, gyorsabban palackba kerülhet és előbb el lehet adni. Egy igazi szép magyar bor az természetesen szép, Új-Zélan- don pedig „meg van csinálva”, azaz sokkal művibb. A Konyári birtok konyári János (képünkön) az 1990-es évek elején jelent meg a piacon palackozott boraival, de Konyári névvel csak 2001- ben hozott forgalomba nagyobb tételeket. 2004-ban adták át az új Konyári pincét a leilei Kishegyen, ahol a borkészítés hagyománya 800 éves. Jelenleg 25 hektáros ültetvényen gazdálko dik és évente 150-200 ezer palack bort forgalmaznak. * Konyári Dániel 1977-BEN SZÜLETETT. 2000-ben diplomázott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen bo rósz szakon. 1999-ben egy évet töltött Udinében ösztöndíjasként, majd friss diplomával elindult (borjvilágot látni. 2000- ben Portugáliában, 2001- ben Dél-Afrikában, Kaliforniában és Új-Zélandon dolgozott pincemunkásként. 2002- ben csatlakozott a családi pincészet munkájához, ahol évről évre többet vállal. Hobbija az utazás, amiben számára nem is annyira az úti cél, inkább az útitársak és az útonlét a fontos. Amikor pedig nem utazik és szabadideje van, olvas: Graham Green és Szerb Antal könyveit veszi kézbe legszívesebben. Nős, felesége Szabó Éva porcelántervező. Februárra várják első gyermekük érkezését.- Ha a tradícióknál tartunk: a dél-balatonit nem szokták a nagy borvidékek közé sorolni hazánkban. A villányi vagy a tokaji bornak sokkal jobb híre van, mint a balatoninak. Ez hátrány?- A Dél-Balatonnál éppen olyan régóta van szőlő, mint Villányban. Nem a tradíció hiányzik. Inkább az hátrány, amit termeltek rajta sokáig. Nem az évszázados hagyomány, inkább az határozza meg, hogy mit gondolnak egy borvidékről, hogy mi történt rajta az elmúlt ötven évben. Itt a BB volt a meghatározó. Ha valaki azt hallja, hogy balatoni bor vagy bogiári bor, nem a szép, nagy borok jutnak eszébe, hanem az édes muskotály, meg a BB pezsgő. Nyilvánvaló, hogy ez nem fog 5-10 év alatt megváltozni, több idő kell hozzá.- Az időn kívül ml kell még?- Tiszta, szép borokat kell csinálni és becsületesen dolgozni. Ez a jövő. Minnél több jó bor lesz, annál nagyobb lesz az érdeklődés. Ötezer hektáron terem szőlő itt a környéken, nekünk ebből 25 hektárnyi van, nyilván ez kevés ahhoz, hogy csoda történjen, de ha a felfogás változni tud és a borászok megérzik ennek a lehetőségét, akkor nem lesz hátrány. A borvidék jövője alapvetően attól függ, hogy miről szól itt a következő ötven év.-Optimista?- Nem kérdés. Ott van a Sessio. Azt a Merlot-ot, amiből ez a bor készült, 23 évvel ezelőtt telepítették. Édes vörösbort csináltak eddig belőle, ami senkinek az érdeklődését nem keltette fel. Ugyanabból a szőlőből készítettünk egy olyan bort, ami Brüsszelben nagy aranyérmet nyert és csúcsbor lett. Pedig semmi nem változott, csak a felfogás. Lehet itt is olyan bort, vörösbort is csinálni, amire odafigyelnek.- Szóval a borvidék jövőjén nem aggódik. És a saját jövő: hol fog tartani, mit fog csinálni tíz év múlva?- Ugyanazt szeretném csinálni tíz meg húsz év múlva, mint most, csak nyugodtabban és több szabadidővel.- Mit kezd majd vele?- Jó borokat iszom és olyan helyekre utazom a feleségemmel meg a gyerekeimmel, ahol nincs térerő...
