Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-31 / 306. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 31., SZ0MBA1 MEGYEI KÖRKÉP GONDOLATOK AZ UJ ESZTENDŐRE Vallomás a békéről „...Nyarakra gondolunk s hogy erdeink / majd lombosodnak s bennük járni jó, / és kertjeink­nek sűrű illatában / fáján akad a hullni kész dió! // s arany na­poknak alján pattanó / labdák körül gomolygó gombolyag, / gyereksereg visong; a réteken / zászlós sörényű, csillogó lovak // száguldanak a hulló nap fe­lé! / s fejünk felett majd surrog és csivog / a fecskefészkektől sötét eresz! / így lesz-e? így!...” Van olyan épelméjű ember, aki ezt a nyugalmas, ezt a fel­hőtlen, idillikus helyzetet ne fo­gadná el családjának? Nemze­tének? Hogy végre, másfél évti­zeddel függetlenségünk, sza­badságunk megteremtése után; ne a békéüenség uralja mindennapjainkat? Mit nem adtak volna ezért a lehetősé­gért nem is oly távob vagy év­századokkal ezelőtt élő őseink! S mit adtak érte? Gyakran a szabadságukat; ha kellett, az életüket is! Miért is írok erről most? Gondolkodjunk! Gondoljunk arra, hogy 2006-ban választá­sok lesznek! Nem tartunk attól, hogy a fejünk fölött fog zajlani a politikai pártok egyetértést és irgalmat nem ismerő küzdel­me, csatája, háborúja? Sokak hangneme ezt ígéri! De hát rajtunk kívül álló do­logban döntenek a politiku­sok? Nincs közünk az egész­hez? Ha nem akarunk békét, olyant, amilyent Radnóti fest elénk a versében; ne törődjünk semmivel, maradjunk is ki az egészbőlL.S akkor béke lesz? A lelkiismeretünk nem fog há- borogni, elszörnyedni: Látod, te is tehettél volna valamit a békéért! Az igazság a béke alapja, for­rása. Ha nincs igazság, nincs rend. Ha nincs rend, nincs bé­ke. Figyeljünk! Figyeljük meg, ki mond igazat! Lássunk! Lás­suk meg a tetteket! Beszéd és tett gyakran ellentmond egy­másnak. Pedig a tett és a pél­damutatás helytáll önmagáért! Vegyük észre, hogy e küzde­lemben - amely, reményeink szerint, az egyén, a család; egy olyan nép ígéretesebb sorsáért folyik, amely „megbünhödte már...A múltat s jövendőt” - ki őrzi meg méltóságát; ki az, aki a saját értékeivel, erényeivel és cselekedeteivel ajánlja magát, aki kétségkívül a mi érdekein­ket szolgálja! És van-e olyan, aki - kivetkőzve magából, kö­vetésre nem méltó stílusban, a tényeket figyelmen kívül hagy­va - a hatalom megszerzésé­nek rendel alá mindent? A régebbi választókon kívül a fiatalokhoz, az első válasz­tókhoz is fordulok. Kérem őket, ne hagyják magukat fél­revezetni, becsapni! Legyenek bölcsek! Saját maguk és az idő­sebbek érdekében is. Az önök tekintete tiszta! Tartsák szem előtt, hogy mindenkinek joga van - pártszimpátiájától, vallá­sától, bőrszínétől, nemétől füg­getlenül - léheletnyi életében a békességhez, az anyagi, az állampolgári biztonsághoz; a lehető legteljesebb boldogság­hoz, az emberhez méltó élet­hez! Mert „...a szárnyas idő hirtelen elrepül, / S minden mivé tűnő szárnya körül lebeg! / Minden csak jelenés; minden az ég alatt, / Mint a kis nefe­lejcs, enyész.” Érdemes acsar- kodni? Hogyan és kinek szá­molunk el a gyűlöletünkkel? Ha a haza sorsával foglalko­zó politikusok számára is ezek a fontosak, ha jóindulatú álma­ink megteremtésén fáradoz­nak, akkor elmondhatjuk ró­luk: nem visszaéltek, hanem éltek a rájuk ruházott hatalom­mal. Önök, kedves fiatalok, el tudják különíteni a hamissá­got az igazságtól. Vegyék észre az igazságot képviselő politi­kusokat! Az^ igazság pedig az, hogy végre el kell jönnie an­nak az időnek, amikor nem a másságot, hanem az azonossá­got keressük egymásban! Az azonosság pedig az bennünk, hogy magyarnak születtünk; s lesznek, vannak, akik így is akarnak meghalni. Mutassuk meg: „Mit ér az ember, ha ma­gyar”! Kérdő- és felkiáltójelekkel van tele ez az írás. Ilyen lesz ez az év is: kérdések sokasága zúdul ránk, amelyekre vála­szolnunk kell! Tudnunk kell határozottan válaszolni! Min­denkinek! Mert szív és ész összhangja megteremti ben­nünk annak a lehetőségét, hogy tisztán lássunk, és jól döntsünk. Hiszen „áldozni tu­dó szív nemesíti az észt”! Csak így láthatjuk meg az igazsá­got, és csak így teremthetjük meg a belőle fakadó békét! Tegyünk érte, hogy betelje­sedjék mindaz, amit a költő - versének befejező soraiban - csak remél: „...Mert egyszer bé­ke lesz.” MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Váljanak valóra az álmok Az új esztendő első napjaiban mindannyian értékelünk és ter­vezünk. Természetes, hogy a gyarapodás körül forognak gon­dolataink, és az a hit is magától értetődő, hogy lesz elegendő erőnk, kitartásunk, szeren­csénk a szebb, jobb, boldogabb jövő megteremtéséhez. Remé­lem, hogy hozzám hasonlóan Önök is megőrzik majd a tava­lyi év sikereinek emlékét, ta­nulsággá formálják a kudarco­kat, és új célokat jelölnek ki magunk számára. Egy híres mondás szerint „semmilyen szél nem kedvez annak a hajós­nak, aki nem tudja, melyik ki­kötőbe tart”. Hiszem és remé­lem, hogy Önök jól szerkesztett térképpel és reális célokkal ren­delkeznek, mert pusztán ez a tény is óriási lendületet adhat a teendők sikeres elvégzéséhez. Hamarosan megszokjuk majd, hogy 2006-ot írunk a dátum helyére, és visszatér­nek a munkával, feladatokkal teli hétköznapok. Ez az esz­tendő talán zajosabb lesz, mint a tavalyi: tavasszal és ősszel is választ az ország. Először országgyűlési, az év második felében, pedig hely- hatósági képviselőket. Remé­lem, hogy - mint eddig min­den alkalommal - higgadtan és bölcsen mérlegelik majd az olykor heves vitákat és döntésükkel egy jobb, gazda­gabb és biztonságos életre szavaznak. Kívánom, hogy az újévben váljanak valóra álmaik, teljesül­jenek céljaik. A hétköznapokhoz pedig sok sikert, eredményt és jó egészséget kívánok - Mindan­nyiunknak. LAMPERTH MÓNIKA A legeket kutatja Kanadában a kaposvári matematikus eredmények Az élet minden területén hasznát veszik a tapasztalatoknak A kaposvári születésű Terlaky Tamás hat éve él és kutat Kanadában. Há­rom éve megkapta az észak-amerikai országban adható egyetlen és legki­emelkedőbb kutatói címet az optimalizálás területén. Csütörtökön a Kaposvári Egyetemen első kézből hallhattak kutatási ered­ményeiről az érdeklődők. Márkus Kata- Kanadában a legkiemelkedőbb opti­malizálási szakemberként ismerik. Az egyszerű halandó emberek miként ve­hetik hasznát tudományos eredménye­inek?- Nehéz olyan mérnöki terü­letet találni, ahol nem kell opti­malizálni. Bármit akarunk gyorsabban, olcsóbban, hatéko­nyabban megcsinálni, elkerül­hetetlen, hogy a legkedvezőbb feltételeket keressük a megvaló­sításhoz. Magyarországon is jól ismert példa erre a Google kere­ső program, ami saját értékszá­mítási alapon működik, de em­líthetném azokat a programokat is, amelyek segítségével külön­féle szempontokat figyelembe véve meghatározható két pont § közt a legrövidebb, a leggyor- § sabb vagy akár a legolcsóbb út. f Ennél azonban jóval hétközna- | pibb felhasználási területei is £ vannak az optimalizálásnak, például az eldobható bébipe­lenkák gyártásánál. Itt például nem csupán azt kell figyelembe venni, hogy minél több folyadé­kot nyeljen el egy pelenka, de a folyadékáramlás-tant is, ami persze más a fiúknál és más a lányoknál.- Harminc egynéhány évesen miért ment külföldre?- A 80-as években sem pénz, sem lehetőség nem sok volt a kutatásra itthon. Ráadásul ne­héz volt kijutni külföldre, főként úgy, hogy én 22 éves koromig egyáltalán nem tanultam ango­lul. Először különféle konferen­ciákra jelentkeztem saját költsé­gen a világ különféle országai­ba. Nem volt ritka, hogy olyan tanácskozásra utaztam, aminek semmi köze nem volt a szakte­rületemhez, ám elmentem, mert nyelvgyakorlásnak kiváló volt.- Milyen jövőt jósol a magyarországi felsőoktatásnak a jelenlegi módosításo­kat is figyelembe véve?- Nehéz megmondani, ám az bizonyos, hogy a most induló bolognai rendszer szerinti 3+2+3-as képzési forma soha nem lesz kompatibilis például a kanadaival. Ott ugyanis 4+2+4 éves a felsőoktatási képzés, s ha valaki kint keres állást, az első kérdés az: hány évet tanult? Ha kint ráadásul nem ismerik az itteni intézményt, csak vélemé­nyekre hagyatkozhatnak a szakemberek. Egyébként már a középfokú képzésben is jelen­1955-BEN született Kapos­váron. 1979-BEN matematikus­ként szerzett diplomát az ELTE-n. 1981-BEN egyetemi doktori címet szerzett. 1985-BEN befejezte kandi- datúráját. 1989-TŐL tíz évig Hollandi­ában élt és dolgozott. tős különbségek vannak: kint például sokkal nagyobb hang­súlyt fektetnek a képességfej­lesztésre, s lényegesen keve­sebb lexikális tudásanyagot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek. Kint azt tanulják meg, hogy mi­ként lehet egy életen át tanulni. 1999-TŐL Kanadában, Hamiltonban kutat. 2002-BEN megkapta a McMaster Egyetem Kiemelt Kutatói Címét. 2005-BEN megalapította a Mérnöki és Tudományos Számítások Intézetét, ebben a hónapban pedig megvéd­te nagydoktori fokozatát az MTA-n.- Milyen gyakran látogat haza?- Évente egyszer biztosan, de ha lehet, többször is. Ka­posváron él édesapám és két testvérem. Mindig igyekszem úgy jönni, hogy valamit átad­hassak itthon kutatási ered­ményeimből. Még mondja rám valaki, hogy nem vagyok aranyos Ott túl a rácson egy más világ van... Ha ezzel a hússal végzek, kivasalom az ingeteket is (Cigányvajda-választás Kaposváron) (Madárinfluenza-pánik) (Nyárson sült húsok fesztiválja) ►5. OLDAL 'BZi - . ■, Z-iLZ ZZ.

Next

/
Thumbnails
Contents