Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-27 / 302. szám

8 HÍRSÁV Hamarosan vehetünk a Gazprom-csomagból VÁRHATÓAN HOLNAP nyitja meg a külföldi érdeklődők előtt részvényállományát a világ legnagyobb földgáz­kitermelő vállalata. Az orosz Gazprom vezetői abban bíz­nak, hogy miután a parla­ment jóváhagyta a külföl­diek kizárását érvénytelenítő javaslatot, holnap Putyin alá­írja az erről szóló törvényt. Új játékokat űzhetünk jövőre A SZERENCSEJÁTÉK RT. tavaSZ- szal on-line tippmixet, leg­korábban ősztől pedig egy bingójátékot indít. A 2005-ös rekordévet követően a társa­ság jövőre 130 milliárd forin­tos bevételt irányzott elő. Az OTP veheti meg a szerb Niska Bankot az OTP bank vásárolhatja meg a szerb banka a. d. Nis értékesítésére felkínált 89,39 százalékos részvény- csomagot 14,21 millió euróért. A Szerb Köztársa­ság nevében eljáró Deposit Insurance Agency döntése révén az OTP Bank tovább erősíti meghatározó szere­pét a kelet-közép-európai bankpiacon. a hírsáv a pannon gsm TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Százmilliót vesztettünk a kártyákon Magyarországon csaknem 104 millió forintos kár keletkezett a kibocsátói oldalon a bankkár­tyahasználat során az idei év első felében - áll a Magyar Nemzeti Bank tanulmányában. Ez az összeg a teljes forgalom 0,004 százalékát teszi ki. A több mint százmilliós kár fe­lét az ellopott vagy elvesztett kártyákkal visszaélők okozták, a pénz több mint egyharmadát pedig hamisított műanyag la­pocskákkal tulajdonították el. A hazánkban még kevéssé elterjedt on-line vásárlás során keletkezett kár a teljes kár­összegnek mindössze a 7 szá­zalékát teszi ki. SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 27., KE Karácsony után olcsóbban Rekordot döntenek a szállodák leárazás A kereskedők szabadulnának a rajtuk maradt készlettől „Az idegenforgalmi külképvis letek és a hazai szállodák kői ben végzett felmérés alapji rekordot dönt a hazai szállód, vendégforgalma az év utol; napjaiban” - nyilatkozta Kolb István fejlesztési miniszü Szilveszterkor a legtöbb helyt telt ház lesz. Elsősorban az olas német, angol, francia és skanc náv turisták töltik az év utol: napjait a budapesti szállodái bán. Az év utolsó napjaira m; szinte az összes szoba foglalt vidéki hotelekben. Az ide érke2 vendégek mintegy 60-70 száz; léka magyar. Idén nem csak az év vég számít erős időszaknak a ház. szállodákban. A belföldi túri; mus rekordéveként emlegetik a idei esztendőt a szakemberei A turizmus fellendüléséhez a üdülési csekk használata i nagymértékben hozzájárul) A 2000. évi 2 milliárd forint érté kű csekkvásárlással szembei 2005. szeptember végéig 9,! milliárd forint értékben éltei ezzel a lehetőséggel az arra jogo sült szervezetek. ■ T. M A boltok az ünnepek után jelentősen csökkenthetik az áraikat: nem ritka, hogy ötven százaléknál is nagyobb kedvezményt kaphatunk Bár más országokban sokkal szembetűnőbb, hazánkban is előfordul, hogy az ünnepek után né­hány üzlet kiárusításba kezd, így egyes terméke­ket jelentősen olcsóbban vehetünk meg ilyenkor. Ráadásul nincs tömeg, nyugodtabban lehet válo­gatni, az idő sem sürget. Braunmüller Lajos- Tóth Marcella Évekkel ezelőtt az volt a jellem­ző, hogy csak februárban kez­dődtek a nagy leárazások. Az el­múlt években egyre korábbi idő­pontoktól kínálják az üzletek ol­csóbban a termékeiket. Ez a ki­éleződött verseny következmé­nye. Vannak olyan boltok, ahol már a karácsonyt megelőző idő­szakban is árengedményeket ad­nak. „Elsősorban a ruházati üz­letek azok, amelyek már a két ünnep között alacsonyabb áron kínálják portékáikat” - mondta el kérdésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szö­vetség főtitkára. A többi üzlet ál­talában megvárja a január elejét a nagy leárazással. Ilyenkor az előző évről megmaradt, illetve szezonális termékeket kínálják alacsonyabb áron, előfordul, hogy akár ötven százalékkal vagy még nagyobb kedvezmény­nyel adják el a portékát. Ennek két oka van: egyrészt a szezoná­lis termékeket - mint például a téli sportfelszerelést - csak a kö­vetkező szeptembertől keresik újra a vásárlók. A másik ok az, hogy a január és a február gyen­ge hónap a kereskedelemben, ezért az üzletek kedvezmények­kel próbálják vásárlásra ösztö­nözni az embereket. Azok, akik karácsony utánra „a nyugat-európai országok­hoz képest hazánkban még kevéssé jellemző az, hogy köz­vetlenül karácsony után jelen­tős kedvezménnyel lehetne vá­sárolni” - nyilatkozta lapunk­nak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) név­telenséget kérő munkatársa. Magyarországon legfeljebb néhány üzlet dönt úgy, hogy az ünnepek után megmaradt készletet akár 30-50 száza­halasztják a vásárlást, számítsa­nak arra, hogy esetleg már el­fogyott a kiszemelt termék. A ru­házati cikkeknél arra is nagy az esély, hogy már nem minden méretből és színből van vá­laszték. A karácsony utáni leárazás oka elsősorban a kereskedőknek az az érdeke, hogy pénzük ne „feküdjön” az áruban. Ezzel nemcsak raktározási költséget takarítanak meg, hanem a kész­pénzállomány is megnő, így fize­tőképesek lesznek az üzletek is. A magyar gyakorlat azonban még mindig az, hogy az embe­rek karácsonyra igyekeznek lékkai olcsóbban értékesíti. . „A nyugat-európai országok­ban és az Egyesült Államok­ban általánosan jellemző ka­rácsony utáni nagyarányú akciókra még várni kell néhány évet” - vélekedett a BKIK munkatársa. Ha ez meg­történik, akkor nálunk is divat lesz a két ünnep közé igazítani a nagyobb vásárlá­sokat, ahogy az tőlünk nyuga­tabbra már szokás. megvenni mindent - sokan hi­telt is felvesznek ezért az ün­nepek után és főleg januárban már jelentősen alábbhagy a vá­sárlási kedv. Éppen ez a hagyo­mányosan leggyengébb év eleji időszak a másik oka az árleszál­lításoknak. Egy-egy kereskedő­nek jobban megéri olcsóbban adni áruit, és így felpörgetni a gyér karácsony utáni, januári forgalmat. Jelentős hatásuk a piacra Ma­gyarországon csak a nagyobb üz­letláncoknak, a hipermarket-há- lózatoknak van, a kis üzleteknek nincs számottevő súlyuk, és anyagi lehetőségük sincs az ár- csökkentésre. Ha a nagyok közül egy elhatározza, hogy átveszi a nyugati gyakorlatot, és karácsony után árengedménnyel kínálja készleteit, jelentős versenyelőny­re tehet szert a többiekkel szem­ben. Igaz, csak néhány napig, hi­szen vélhetően a többi áruház­lánc hamar követne egy ilyen lé­pést, a rendkívül erős hazai ke­reskedelmi verseny ugyanis rá­kényszerítené erre. Éppen ez a verseny eredményezi azt is, hogy januártól a kereskedők olcsób­ban adják majd termékeiket, hi­szen az áfacsökkentést kénytele­nek továbbadni vásárlóiknak. Hétszázmillióra bírságolt a versenyhivatal Összesen tizennégy - kilenc eu­rópai és öt japán - céget bünte­tett meg 702 millió forintra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) amiatt, hogy kartellbe tömörül­tek és felosztották a piacot. A gázszigetelésű nagyfeszültsé­gű elektromos kapcsolóberende­zéseket forgalmazó vállalkozá­sok már 1988-ban megállapod­tak a piac felosztásáról. A büntetés összegéből 440 millió forintot az Alstom, 80 mil­liót a Siemens, 159 milliót a VA Tech, 23 milliót az Areva cégnek kell kifizetnie. A kiszabott bírsá­gok mértéke függött attól is, hogy az adott cég mennyi ideig vett részt a jogellenes tömörü­lésben. A Siemens például 1999- ben kilépett a kartellből, ezért korábbi versenykorlátozó maga­tartása a törvény szerint elévült. A GVH vizsgálata kiderítette, hogy 1991-től 2004-ig több ma­gyarországi projektet érintett a kartell. A jelentés szerint leg­alább 13 esetben egyeztettek a cégek a kérdéses fejlesztésekről. Külföldön kivárják a leárazást Fizetések: nagyra nyílt a megyék közötti különbség kereset Továbbra is a fővárosiak kapják a legtöbbet, a legkevesebbet Békésben vihetik haza a munkavállalók Továbbra is nagy a különbség a Budapesten és a vidéken dolgo­zók fizetése között. A Hay Group Menedzsment Tanácsadó Kft. 2005-ös jövedelemfelmérése szerint az ugyanazt a munkát végzők közül leginkább az ala­csonyabb munkakörökben dol­gozók bére között van nagy el­térés az egyes régiókban. „A magasabb pozíciót betöltő munkavállalók keresete ugyan­akkor egyre jobban közelít egy­máshoz, régiótól függetlenül” - tudtuk meg Hettinger Tamástól, a cég információs üzletágának vezetőjétől. Ennek ellenére az azonos szintű munkakörökben foglalkoztatottak bére között egyre nagyobb a különbség, amely idén a húsz százalékot is meghaladja. A Hay Group adatai szerint a budapesti székhelyű cégek al­kalmazottai vihetik haza a leg­magasabb fizetéseket. Ezt köve­ti a nyugat-magyarországi, majd a kelet-magyarországi régió. A Központi Statisztikai Hivatal adatai is ezt támasztják alá. A 2005 január-szeptemberi idő­szakban a budapestiek bruttó át­lagbére 195 ezer forint, míg pél­dául a Békés megyében dolgo­zók keresete csak 122 ezer fo­rint volt. A Hay Group felmérésé­ből az derül ki, hogy a jogi és az informatikai munkakörök a leg­jobban fizetettek. Idén a terme­lési, a minőségbiztosítási, a kör­nyezetvédelmi és a munkavédel­mi munkakörökben dolgozók vi­hették haza a legkevesebb pénzt. A Hewitt Humán Tanácsadó Kft. versenyszférában végzett felmérésének adatai szerint a ve­zérigazgatók keresték a legtöb­bet, átlagosan évi 32 milliót, őket az üzletágvezetők követik 27 millió forintos éves keresettel, majd az értékesítési és marke­tingigazgatók következnek évi 18 milliós fizetéssel. A legkeve­sebbet a kutatók, a recepciósok és a raktárvezetők keresték, évi 2 millió forint körüli fizetéssel - tudtuk meg Jakobsen Ákostól, a Hewitt Benchmarking üzlet­ágának vezető tanácsadójától. ■ T.M. GAZDASÁGI TŰKÖR Országos viszonylatban igen nagy az eltérés az egyes régiókban élők kere­sete között. A vidéki fizeté­sek továbbra is jelentős mértékben elmaradnak a Budapesten dolgozók bérétől. Az idei évben is a fővárosiak bruttó fizeté­se volt a legmagasabb, ezt követi a Győr-Moson-Sop- ron megyeieké. A legkeve­sebbet a Békés megyében élők vihették haza.

Next

/
Thumbnails
Contents