Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 50. szám

2005. december 18., vasárnap Sport, üzlet 13 Foci: amatőrök vagyunk... Négyszáz-ötszáz-hatszáz néző volt kíváncsi az utolsó forduló meccseire. Meg­döbbentő számok, logikus a kérdés, miért hívjuk pro­finak a bajnokságot? Normális ésszel elképzelhető-e, hogy a kasszába becsurgó mini­mális bevételek után hogyan le­het egy-egy labdarúgónak egy­másfél millióra rugó havi jöve­delme? Arra voltunk kíváncsiak, hogy üzletemberek, a labdarú­gás világában élők hogyan ítélik meg ezt a kétség kívül ellent­mondásos helyzetet. Kupa Mihály volt pénzügy- miniszter:- A budapesti olimpiáért azért is kardoskodom, mert tu­dom, hogy az infrastrukturális fejlesztés mellett a magyar sport számára is óriási lendületet ad­hat az ötkarikás játékokért való összefogás. Ma egyetlen főváro­si létesítményünk sincs, ame­lyik alkalmas rangos nemzetkö­zi versenyek lebonyolítására. Ebben is elmaradtunk a világtól. Bicskei Bertalan volt szövet­ségi kapitány:- Valamennyien felkapjuk a fejünket, amikor azt halljuk, hogy Beckham megér-e száz­millió dollárt? Vannak érdekcso­portok, amelyeknek igenis ez jó befektetés. Nálunk is ugyanez a helyzet. Amíg egyesek hajlan­dóak élvonalbeli csapatot finan­szírozni, nem aktuális a kérdés. Addig él a magyar profi futball. Beregi Péter színművész:- Nálunk a Mikroszkóp Szín­padon Sas József igazgató úr még azt is megszámolja előadás közben, hogy hány üres szék van. Hozzáteszem, hogy ez rit­kán fordul elő, hála az égnek. Megoldhatatlan rejtvény szá­momra, hogy a tátongó lelátók láttán nem mondják azt, hogy ezért a produkcióért, ennyi né­zőért csak a negyedét vagy a fe­lét fizetjük. Addig játszanak a tűzzel a magyar profi futballban dolgozók, amíg valaki tényleg kihúzza alóluk a szőnyeget. ■ Hahn Endre, a Medián Köz­vélemény- és Piackutató Intézet igazgatója:- Lelkes, mondhatni szerel­mes híve voltam a magyar lab­darúgásnak, ott voltam szinte minden népstadionbeli kettős rangadón, egészen addig a per­cig, amíg a Ferencvárosnál Dal­noki Jenőt fel nem állították a kispadról. Ezt annyira igazság­talannak tartottam, hogy azóta bojkottálom a magyar mérkőzé­seket. A külföldi nagy derbiket természetesen megnézem a te­levízióban. Nem ugyanarról a sportágról beszélünk. Dr. Szívós István olimpiai bajnok vízilabdázó:- Ennyi nézőnél profi futballt emlegetni nevetséges. Nekünk a Fradiban még az volt a gon­dunk, hogy kiknek nem jut jegy a fontosabb mérkőzésekre. Ön­magát járatja le a magyar élvo­nal. Földes István üzletember:- Tragikusnak látom a hely­zetet. December 21-én az MLSZ közgyűlésén megütközik egy­mással a Kisteleki- és Bozóki-tá- bor. Ki meri kimondani azt, hogy amit nyújtanak a csapa­tok, az már most amatőr. Hal­lom, hogy Mercedesszel járnak az MLSZ-vezetők. Azután, amit a magyar foci nyújt, nyugodtan kimehetnének a roncstelepre Tranbantokért. Gyenes András Olykor a nézők saját magukat szórakoztatják, s a lelátón füstölögnek Bronzéremért játszhatnak Q­u_ < | újra sikerült kettővel vezetni (13-11), ám újra elfogyott az előny - főleg mert rengeteg tech­nikai hibát követtek el. Siti, Görbicz és Mehlmann az egy­mást követő támadások során is befordult védőjébe, emellett sokszori ért magyar lábat a lab­da, sőt, érthettélen módon gyakran el is ajándékozták a já­tékszert. Ráadásul a román játé­kosok jól fedezeték Mehlmannt és Tóth Tímeát, így szinte nem is volt meglepő, hogy az első fél­idő végén ők vezettek (14-15). A fordulás után., kis híján el­dőlt a mérkőzés/ Dinu kapus kétszer is jól hárított, és az em­berelőnyüket kihasználva két góllal megléptek a románok. Tíz percbe telt mire ezt a magyar csapat le tudta dolgozni (20-20)! Úgy nézett ki, hogy ez a for­dulópont, ám nem lett az, hiába védett Pálinger még egy bünte­tőt is. A bírók többször is rosz- szul ítélték meg a magyar akció­kat, de nem ezért húzott el az ellenfél négy góllal. A románok remekül védekeztek, és a vissza­cserélt Gogirla rendre betalált a kapuba. Görbiczék próbáltak kapaszkodni, ám ezt a hátrányt már csak kettőre tudták redu­kálni, főleg a Dinu helyett beállt, és az utolsó három percben pa­rádésan teljesítő Ludmila Ta­másnak köszönhetően. A vége 24-26 „oda”, ami azt jelenti, hogy ma délután Dániával a bronzéremért játszhat a csapat. (A fináléban orosz-román meccs lesz.) Persze átkozni nem sza­bad a lányokat, hiszen a vb előt­ti papírforma szerint a magyar válogatottat még a kapitány is az 5-6. helyre taksálta... F. R. Románia legyőzte a ma­gyar női válogatottat a szentpétervári világbaj­nokság elődöntőjében. Szemrehányás így sem érheti a csapatot, szinte erőn felül teljesített. A legfontosabb „ügy” már pén­teken kora este eldőlt: a szerdai edzésen combizomsérülést szenvedett Görbicz Anitát ösz- szedrótozta Tállay doktor, így az irányító vállalhatta a játékot a Románia elleni vb-elődöntőn. Egyébként többszörösen is pi­káns összecsapás előtt álltak a felek. Utoljára tétmeccsen a 2000-es bukaresti Eb-döntőben találkoztak a csapatok, ahol a magyar gárda nyert, másrészt a szomszéd ország három kiváló­sága, Gogirla, Bradeanu és Lazer a Győri Graboplast ETO-ban edződik, harmadrészt a félelme­tes jobb átlövőnek tartott Luca pedig Siti Eszter és Pálinger Ka­talin klubtársa Koppenhágában. A román szövetségi kapi­tány, Gheroghe Tadici remek húzással lepte meg a magyar vá­logatottat illetve kollégáját, Né­meth Andrást: pár perc után már a kispadra ültette Gorgirlát. Ez magyar részről annyiban volt rossz, hogy a védekezésben az ő bombáira készültek. A magyar hölgyek gyorsan túltették magu­kat ezen, vezettek is egy-két gól­lal, ám a győri átlövőt váltó Lecusanu jó­voltából egyenlítet- u tek, és tartották a döntetlent a romá­nok. A 23. percben Balogh Beát rendszeresen közrefogták, elvétve került csak helyzetbe

Next

/
Thumbnails
Contents