Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 50. szám

2005. december 18., vasárnap Sztori § Feleségek cselédszerepben? A magyar nők többsége cselédként él párja mellett - állítja egy nemrég megjelent könyv. Szerzője szerint a mosogatás, porszívózás, vagyis a házimun­ka nem genetikailag kijelölt sorsa a gyengébb nemnek, abból bizony a férfiak is ki tudnák venni a részüket.- "iraas Anna a nevén kí­vül semmit sem haj­landó magáról elárul- . . ni. Az, hogy mivel fog­lalkozik, szerinte nem fontos. Fényképezni sem hagyja magát- legalábbis úgy nem, hogy felis­merhető legyen. Először azt mondja, nem ő a fontos, hanem az, amit állít. Később azonban kiderül, hogy tart a férfiaktól. „Nem akarok a nőjogi aktiviz- mus mártírja lenni” - jelentette ki, s amikor kicsit kétkedve föl­vetettem, hogy a „ki vigye le a szemetet?” témája talán még­sem ennyire komoly, hamar cá­folt: nem is gondolnánk, meny­nyi gyalázkodó fenyegetést kap.- Nehezen viselik, hogy va­laki a szemükre veti: azt a mun­kát, amit annyira lenéznek, ők is el tudnák végezni - mondja.- Magyarországon a nők két és fél órát dolgoznak a háztartás­ban, míg a férfiak 70 percet. Ez azt jelenti, hogy mindennap van majdnem másfél óra, amikor a nők otthon dolgoznak, miköz­ben a férfiak lógatják a lábukat. Haas Anna szerint manapság sokkal több nő él cselédként, mint ahányan tudatában van­nak ennek. Főznek, takaríta­nak, mosnak és mosogatnak anélkül, hogy fölvetődne ben­nük: mindezt a párjuk is megte­hetné. Ráadásul a férfiak nem is tartják teljes értékűnek ezt a tel­jesítményt.- Mi, nők is hibásak va­gyunk, hiszen a gyermekneve­lés során mi segítünk belénevel- ni fiainkba a rossz példát. Rossz mintát adunk át nekik, azt su­gallva, hogy vannak tipikusan női és férfiszerepek, amelyek között nincs átjárás. Azt, hogy manapság hány nőt zsákmányolnak ki otthon, Haas Anna szerint megbecsülni sem lehet. Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNe) Egyesület munkatársa úgy véli, a háziasszonyok cse­lédszerepe roppant kényelmes minden állam számára.- Sokan próbálnak ebből ide­ológiát fabrikálni, erről árulkod­nak például az olyan közkeletű vélekedések, mint „a nő helye a tűzhely mellett van”, vagy hogy „a nő dolga az, hogy gondos­kodjék a családjáról” - mondta. - Ugyanakkor a nők rengeteg munkát végeznek el otthon, amiért nemcsak fizetést nem kapnak, hanem ez az idő még csak bele sem számít a későbbi nyugdíjukba. Érdekes lenne egyszer a férfiaknak kiszámol­ni, hogy ha mindazt a sok mun­kát, amit a párjuk otthon végez, ki kellene fizetni, mekkora ösz- szeg jönne ki. ENDREI JUDIT egykori televíziós műsorvezető szerint nem sza­bad mindent a férjek nyakába varrni.- Sok múlik azon, hogy a fia­tal házasok együttélésük kezde­ti éveiben milyen szokásokat vezetnek be - mondta. - Ha egy nő az első pillanattól egyetlen szó nélkül főz, mos, takarít, ak­kor tíz év múlva már ne kérje számon a férjétől, hogy miért nem segít. Endrei elárulta: az ő párja például olyannyira szeret moso­gatni, hogy néha össze is szok­tak zördülni, melyikük lásson hozzá. Egyéb teendők tekinteté­ben náluk is tetten érhető az erősebb nem távolságtartása. Ugyanakkor az egykori televízi­ós műsorvezető a „háztartási cseléd” kifejezést meglehetősen erősnek tartja.- Minden azon múlik, hogy a nő hogy áll hozzá a saját hely­zetéhez - jelentette ki. - Ha szí­vesen csinálja, mert örömét leli a házimunkában, akkor megle­hetősen igazságtalan lenne őt cselédnek bélyegezni. Hasonló a véleménye Jakup- csek Gabriellának, aki szerint ném az a fontos, hogy egy há­zasságban mindkét fél minden­hez értsen, hanem hogy a teen­dőket nagyjából egyenlő arány­ban, egymás munkájának meg­becsülésével végezzék.- Nem gondolom, hogy a fér­jemnek kel]ene porszívóznia - mondta. - Ő elviszi a gumishoz az autót, én pedig garantálom, hogy a mosás és a vasalás min­dig rendben tesz. Cserében nem kell tudnom, hogy hol tartjuk a szerszámosládát. Az a legprimi­tívebb szituáció, ha a férj otthon elnézi, amint a felesége mindent megcsinál. Ez magát a férfit is minősíti, de a kapcsolatnak is sokat árt. Nálunk a főzés példá­ul egy nagy közös élmény, szó­rakozás. A baráti körünk vezető értelmiségiekből áll, orvosok­ból, vállalatvezetőkből, s egyi­küknek sem zsenánt megfogni a fakanalat, és a gyerekekhez is remekül értenek. Úgy vétem, mindez kulturáltság kérdése, ami vagy van, vagy nincs. D. T. Könyvajánlat: házimunka gyorsan és hatékonyan „A BARÁTNŐM az USA-ban él, ameri­kai férje diplomás mérnök, aki min­den évben adakozik az unitárius egyháznak. Bob otthon elvárja, hogy a felesége kiszolgálja, és mivel a barátnőm nem egy nyuszi típus, gyakran veszekednek. Egy komo­lyabb összetűzés után úgy próbált Bob is engedni, hogy ajándékot vett a barátnőmnek: könyveket ilyen cí­mekkel: Hogyan legyek jó feleség? Házimunka gyorsan és hatékonyan. Ez nem vicc. Többszörösen sem. Anna, Budapest” „AZ ELŐZŐ pasimat akkor hagytam ott, amikor láttam, hogy a szüleinél elköltött ebéd után ő és az apja fel­állnak az asztaltól, és bevonulnak a tévé elé. Én ott maradtam az étke­zőben az anyjával, leszedni az asz­talt. És ez nekik teljesen természe­tes voit! Azt már megtanultam, hogy megváltoztatni úgysem fogok tudni egyetlen pasit sem, hát inkább el­menekültem. Mari, Budapest” (Részletek a www.cseledkonyv.hu internetes oldal hozzászólásaiból.) A porszívó, a mosogató és a kukta mellett lenne a helyük? Lőrinci rablómese két áldozattal Máig nem tudja feldolgozni annak a napnak az emlékét a két fiatal nő. Egy is­meretlen tettes kirabolta az üzletet, ahol váltott műszakban dolgoztak. A pénznél azonban sokkal értékesebb dolgok vesztek el: a szeretet és a barátság. ✓*•<1 zomorú karácsony elé néz Musza Zsuzsanna. Kislánya, a hétéves Tündi asztmás beteg. A gyerek rohamokkal küszködik, Zsuzsa naponta viszi kezelésre a fővá­rosba. Estefelé érnek haza Vecsésre.- Jaj, ne írjanak róla semmi rosszat - ijed meg a fiatal nő édesanyja, aki először veszi fel náluk a telefont. - Nagyot árta­nának vele szegénynek. Másnap Zsuzsa fáradtan szól bele a kagylóba:- Kimerült vagyok, elegem van - sóhajt elcsigázottan. - Nem érdekel engem már az az ügy. Rossz emlék tett belőle. Tu­dod, a nyomozás kezdete után romlott a kislány állapota. Ne­kem most vele kell törődnöm. Régi jó kolléganőjétől, So- mogyiné Tóth Krisztától is eltá­volodott. Pedig összetartottak a munkahelyen, utána meg a kö­zös bajban. Kriszta vitte be Zsu­zsát a diszkontba dolgozni. Együtt eladóskodtak ott váltott műszakban.- A Krisztának is megvan a maga baja - mondja Zsuzsa. - Én meg teljesen begubóztam. Sem­mi más nem érdekel, csak hogy a gyerekem gyógyuljon meg. Zsuzsát négyszer szúrta has­ba az a férfi, aki, berontva a pestszentlőrinci diszkontba, el­vitte a kasszát százötvenezer fo­rinttal. így mesélte az esetet Zsuzsa az újságíróknak. Fakó arccal idézte fel a nagydarab is­meretlent, maszkba bújtatott ar­cát, és azt, ahogy nekiment a késsel. Összeesett, egy vevő ta­lált rá. Kórházba szállították, a rendőrök meg faggatni kezdték. Rögtön azután, hogy az orvos összevarta a sebeit. Az üzlet tulajdonosa hetek múlva, kirúgta Zsuzsát azzal a gyanúval, hogy benne volt a rablásban. Tóth Krisztát is fel­függesztette a tulaj, mondván, hátha neki is köze van a bűn­tényhez. Meg a leltárhiányhoz, amit utána találtak. Kriszta kétségbebesve telefo­nált a sajtónak: segítsen a nyil­vánosság. Nem tűrheti, hogy a Krisztának hiányzik a lőrinci diszkont azt mondta, a vevők szeretetet vettek el tőle becsületébe gázoljanak. Főnöke miatt két hétig malmozott ott­hon, várta, hogy visszavegyék. Nem vették vissza. Nyíltan per­sze ódzkodott kimondani a gya­nút. „A Krisztáról nem mondha­tom, hogy benne volt - vonogat- ta vállát a férfi. - A palija még rám gyújtaná a házat.” Kriszta nemrégiben sms-t küldött: hívjuk fel, mert amióta beszéltünk, sok minden válto­zott. Úgy tűnik, elsősorban az ő Zsuzsáról alkotott véleménye.- Nagyot csalódtam benne - mondja remegő hangon. - Vé­gigzongoráztam magamban a rablásos történetet. Ot is meg­kérdeztem: Zsuzsa, esküszöl, hogy nem voltál benne? Azóta nem jön át hozzám. Lehet, hogy megsértődött. Végül is miatta rúgtak ki a diszkontból. A vizsgálat még tart, átkerült a XVIII. kerülettől a Budapesti Rendőr-főkapitányságra.- Már nincs nálunk - mondja az ügyeletes a sajtóosztályon. - Egyébként rablás gyanújával in­dult nyomozás. A rendőrség ha­tározatot hozott, hogy nem volt rablás. Ezt Musza Zsuzsanna és az ügyvédje megtámadta. A Fővárosi Főügyészség szó­vivője, Varga Jenő azt mondja: nincs abban a helyzetben, hogy tolmácsolhassa a történetet.- A nyomozást mi is meg­szüntettük, Musza Zsuzsan- náék ezt a határozatot is megtá­madták. Arra a kérdésre, nem találja-e furcsának, hogy valaki több szúrással hasba késeltesse ma­gát, csekély összegért, Varga Je­nő sejtelmesen válaszol.- Nézze, nem mindegy, mi­lyen távol vannak egymástól azok a szúrások, és milyen mélységűek... Zsuzsa ezen már nem is csodálkozik.- Amíg tudom, mi az igazság, nem érdekel, ki mit mond - só­hajt. - Inkább a valódi bűnöst keltene keresni. Vecsésen most két megtört fiatal nő él. Kriszta nem emész­tette meg, hogy a diszkont tulaj­donosa őt is az utcára rakta. Nem védekezhetett - akárcsak Zsuzsa -, feketén dolgozott.- Azóta nem találom a helye­met - kesereg. - Pedig van új állá­som Vecsésen, az egyik áruház­ban, jól érzem magam. R. V.

Next

/
Thumbnails
Contents