Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 50. szám

2 Közélet, gazdaság, politika 2005. december 18., vasárnaj Lehallgatási botrány Amerikában ÓRIÁSI VIHART kavar Wa­shingtonban, hogy kiderült: George Bush felhatalmazta a Nemzeti Biztonsági Szer­vezetet arra, kémkedjen amerikai állampolgárok után bírósági felhatalmazás nél­kül. A titkosszolgálati csúcs­szervezetet a merényletek után hozták létre, és rögtön megkapta ezt a különleges jogkört is, amit mostanáig ti­tokban tartottak. Az ENSZ-biztos Szíriát vádolja AZ ENSZ vizsgálóbizottsá- . gának leköszönő vezetője szerint Damaszkusz áll a Hariri-gyilkosság hátteré­ben, Szíria ismételt tagadá- I sa ellenére. Detlev Mehlis egy szombati lapinterjúban ezenkívül úgy vélte: össze­függés van Rafik Hariri feb­ruári meggyilkolása és a hétfőn megölt Sziria-ellenes képviselő, Gibran Tueni el­len elkövetett bombame­rénylet között. Nem használtak sugárzó anyagot AZ SFOR BOSZNIAI kötelé­keiben szolgálatot teljesítő magyar műszaki kontingens tagjai nem használtak su­gárzó anyagot kiküldetésük alatt - mondta Bocskai Ist­ván, a Honvédelmi Miniszté­rium szóvivője egy boszniai szerb lap írása kapcsán. A horvát határon fekvő Orahova falunál a föld su­gárzása meghaladja a meg­engedett mértéket. A kör­nyéken korábban a béke- fenntartó haderő gyakorló­tere volt. Hamász-gyözelemtől tartanak Izraelben SZILVÁN SALOM izraeli kül­ügyminiszter szerint a szél­sőséges Hamász fegyveres szervezet győzelme a janu­ár 25-i palesztin parlamenti választásokon 50 évvel visz- szavetné a közel-keleti tér­séget. Salom hozzátette: Mahmúd Abbásznak, a Pa­lesztin Hatóság elnökének távol kell tartania a Hamászt a választásoktól, mivel a csoport számos halálos vé­gű merényletet követett el Izrael ellen. Elnapolták Orhan Pamuk perét AZ ÍRÓT A TÖRÖK nemzet nyílt megsértésével vádol­ják, mert egy nyilatkozatá­ban 30 ezer kurd és 1 mil­lió örmény meggyilkolásáról beszélt. A népirtás mindmá­ig tabutémának számít Törökországban. Pamuk 2005 tavaszán egy svájci újságnak azt mondta: „Egy­millió örmény haláláért va­gyunk felelősek, és erről még beszélni sem szabad”. A bíróság február 7-re ha­lasztotta a tárgyalást. Komoly nyomás nehezedik Szerbiára BORISZ TADICS, Szerbia elnöke felszólította a kor­mányt, adjon világos választ arra, hogy Carla dél Ponté, a hágai törvényszék főügyé­sze az ENSZ Biztonsági Ta­nácsnak benyújtott jelenté­sében miért értékelte elég- telennek Szerbia együttmű­ködését. Tadics elmondta: a törvényszékkel való együttműködésért a kor­mány felelős. Harc az elnöki rezidenciáért Nem felhőtlen a viszony Sólyom László köztársa­sági elnök és elődje, Mádl Ferenc között. A példátlan eset hátte­rében az elnöki rezi­dencia ügye áll. T nformációink szerint ko­moly feszültség alakult ki a volt és a jelenlegi köztársasá- JL gi elnök között. Lapunk úgy tudja, a nézeteltérés hátterében a Béla király úti rezidencia bir­toklása áll. Az augusztusban hi­vatalából távozó Mádl Ferenc most is az épületeggyütesben la­kik, miközben Sólyom László mielőbb szeretne odaköltözni. Az eredeti tervek szerint decem­ber elején adta volna át a rezi­dencia kulcsát Mádl, de közben kiderült: tetőteret húznak azon lakás fölé, amelyet a volt állam­főnek vett korábban a Köztársa­sági Elnöki Hivatal. A budai 120 négyzetméteres társasházi lakás ugyan kulcsra kész állapotban várja a volt államfőt, ám azt az építkezés miatt nem veszi át. La­punk úgy tudja, Lamperth Mó­nika belügyminiszter is azt taná­csolta Mádl Ferencnek, hogy biztonsági szempontból célsze­rűbb, ha az építkezés befejezé­séig a hivatalos - Béla király úti - rezidencia lakója marad. Egyéb­ként a volt államfő védelmét két és fél évig a Köztársasági Őrez­red biztosítja. Csakhogy úgy tűnik, Lam­perth Mónika érveit nem osztja Sólyom László. Ő azt szeretné elérni, hogy Mádl Ferenc mie­Mádl Ferenc lakásának tetőterét átalakítják, így nem tud még beköltözni az épületbe. Sólyom László viszont már elhagyná a társasházi lakást. lőbb kiköltözzön a rezidenciá­ból. Értesüléseink szerint Só­lyom informális csatornákon is eljuttatta kérését Mádl Ferenc­nek, aki igen' rosszul vette utód­ja megnyilvánulását. A Sólyom­ra megneheztelt államfő méltat­lannak tartja a helyzetet, annál is inkább, mivel nem tehet a mun­kálatok elhúzódásáról. Egyéb­ként a kiköltözés Sólyom szá­mára azért is fontos, mivel a be­költözés előtt szeretné felújíttat­ni az épületet. Úgy tudjuk, a Sólyom házas­pár augusztusban már egyszer megnézte a rezidenciát, ám az nem nyerte el tetszésüket. De nem járt sikerrel a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság (KVI) épület­keresése sem, ugyanis a felaján­lott lakásokat Sólyom nem talál­ta méltónak az államfői rang­hoz. A jelenlegi államfő azon­ban szeptemberben úgy dön­tött: elődeihez hasonlóan ő is el­fogadja a Béla király úti épület- együttest. Ekkorra már rendező­dött az ingatlan tulajdonjogi helyzete, korábban ugyanis az Orbán-kormány a területet elad­ta a Magyar Fejlesztési Bank­nak. Ám a pénzintézet a XII. ke­rületi önkormányzat egyik dön­tése miatt nem tudta befektetési céljait megvalósítani, így az in­gatlan visszakerült a KVI-hez. Az államfői rezidencia körül még augusztusban is kirobbant egy botrány. Sólyom a KVI-t tet­te felelőssé, amiért nem biztosí­tott a hivatalba lépése pillanatá­tól méltó lakást, így kénytelen az államtól kapott korábbi épü­letben élni. Sólyom most is a budapesti Csermely utcai tár­sasházban él. Ezt a lakást egy 1998-as törvény alapján kapta, miután távozott áz Alkotmány­bíróság (Ab) elnöki tisztségé­ből. Erre a célra Medgyessy Pé­ter akkori pénzügyminiszter harmincmillió forintot juttatott a kormány tartalékalapjából, amiből az Áb vett egy XII. kerü­leti, százhúsz négyzetméteres házat. 2000-ben ez a szabály úgy módosult, hogy csak az ál­lamfőt illeti meg hivatali megbí­zatásának lejárta után is hivatali lakás. A Béla király út rezidencia már hagyományosan államfői lakás­nak minősült. Itt élt korábban Göncz Árpád, a rendszerválto­zás utáni első államfő is. Göncz- nek jelenleg a Vérhalom téren biztosítottak lakást. Sz. Sz. Körbetartozás: saját akcióba kezdtek a cégek A politikai közélet egyik legfontosabb heti té­mája volt az építőipari vállalatok körbetarto­zásának kérdése. Egyes számí­tások szerint megközelíti a 100 milliárdot az az összeg, amely- lyel a cégek egymásnak vagy alvállakozóiknak tartoznak. Á Fidesz szerint százezer állást veszélyeztet a kialakult helyzet, ráadásul a körbetartozást az ál­lam is gerjeszti azzal, hogy nem fizet időben a beruházások kivi­telezőinek. Az építőipari cégek szerint Magyarországon jelenleg nincs olyan jogszabályi háttér, ami rá­kényszerítené az időben fizetés­re a gazdasági élet szereplőit. Morva Gábor, az építőiparban tevékenykedő KÉSZ Kft. sajtó­szóvivője lapunknak elmondta; a pénzét követelő alvállalkozó inkább nem fordul bírósághoz, hogy a fizetést így kényszerítse ki, hiszen ha az adós csődöt je­lent maga ellen, akkor körülbe­lül két évig biztosan nem látja a neki járó összeget. A gazdaság A késedelmes fizetés gyakorlatát részben az állam, részben a piaci környezet gerjeszti. egészében, de elsősorban az építőiparban így nem is körbe­tartozás, hanem tartozási lán­cok alakulnak ki. A késedelmes fizetés gyakor­latát részben az állam, részben a piaci környezet gerjeszti. Az önkormányzatok maradvány- •> képzési kötelezettsége miatt ak- kör sem fizethetnek a kivitele­zőknek, ha egyébként náluk van a pénz. A piacot pedig nem köti precedensértékű jogi eljá­rás, és nincs egészséges önsza­bályozás sem. Sokszor előfor­dul, hogy akár 90 nappal a telje­sítés után fizetnek a cégek alvál­lalkozóiknak. Mindez persze a szintén kötelezettségektől szorí­tott kisvállalkozásokat veszé­lyezteti leginkább. Az alulszabályozott építő­iparban azonban még cifrább helyzetek is előfordulnak. A KÉSZ Kft.-nek a szegedi önkor­mányzattal gyűlt meg a baja né-14 hány évvel ezelőtt - említ egy -p példát a sajtószóvivő. A kivitele- ° zett belvízelvezető rendszert a Körbetartozási lánc van a cégeknél város egyszerűen nem vette át, késéssel vádolta meg a céget, és kötbért követelt. A KÉSZ ugyan végül pert nyert, de a pénzére így is két évet kellett várnia. Amire pillanatnyilag még nincs jogi orvosság, azt a gazda­sági élet saját maga próbálja megoldani. Nyár eleje óta létezik egy a teljes gazdaságra szánt, ám jelenleg még csak az építő­iparral foglalkozó kezdeménye­zés, az Eye Watch Fizetési Fe­gyelem Információs Rendszer. A regisztrációval elérhető, és mó­dosítható, hétnaponta frissülő lista jelzi az ágazat többi sze­replőjének, hogy egy-egy cégre milyen fizetési morál jellemző. Ezek után ki-ki eldöntheti, hogy szeretne-e a kérdéses céggel üz­letet kötni. Braunmüller Lajos Kifütyülték Kuncze Gábort Nagyváradon Folyamatos bekiabálással zavar­ták meg Kuncze Gábort péntek este azon a fórumon, amelyet az SZDSZ-elnök kétnapos romániai látogatása végén tartottak. A nagyváradi Ady Endre Gimnázi­umban az Egyesült Magyar Ifjak nevű civil szervezet NEM felira­tokkal érkezett. Amikor a „ma­gyar” szót kiejtették, vagy Kun­cze Gábor megszólalt, hangos taps és bekiabálás zavarta a be­szédeket. A fiatalok a magyaror­szági SZDSZ-es politikust egy- házellenességgel, nemzetárulás­sal vádolták. A rendezvény vé­gén heves szóváltás alakult ki a jelenlévők és Kuncze Gábor kö­zött. A rendezvényen az dősebb RMDSZ-tagok és a tiltakozó fia­talok csoportja is szópárbajt ví­vott egymással - számol be a Duna Televízió. Sz. Sz. Húszmilliót fizettek a népszerűsítő cikkért Húszmillió forintot fizetett a gazdasági tárca azokért a hir­detésekért, amelyek az angliai Financial Times hétfői temati­kus mellékletében jelen­tek meg. Ugyanebben a számban elkülönülten a magyar gazdaságot nép­szerűsítő írás is szere­pelt. A cikkre mint po­zitív írásra Gyur- csány Ferenc is hivatkozott hétfői beszédében. A kormányfő ak­kor visszautasí­totta azokat az ellenzéki felté- telezéseket, hogy a megje­lentekért fizetett vol­na a kormány. Tóth Judit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szó­vivője viszont elismerte: húsz­milliót költöttek a hirdetésekre. A Hír Tv-nek kifejtette: „ez egy borzasztóan fontos felület an­nak érdekében, hogy meg tudjuk mutatni külföld felé, milyen befektetési lehetősé­geket kínál Magyarország.” Egyébként a héten Kóka János (SZDSZ) gazdasági minisz­ter újsághirdeté­sekben szintén a brit lapra hivat­kozva állította: a magyarok ma jobban élnek, mint valaha. Kóka hirdetései összesen 48 millió forintba kerülnek. Sz. Sz. Gráf: időben fizetünk a gazdáknak A héten megérkezett az uniótól az utolsó, ez évre beígért 23 mil­liárd forint értékű agrártámoga­tás - jelentette ki Gráf József szakminiszter. Hozzátette: az év utolsó napján a kifizetések tech­nikájában, nagyságrendjében és lebonyolításában az uniós or­szágok között az első három kö­zött lesz Magyarország. Gráf szerint ki kell mondani, nagyon rossz a magyar agrárium szerke­zete. - Egyharmad növényter­mesztés kellene, és kétharmad állattenyésztés nagyjából ahhoz, hogy a mi ökológiai adottsága­inknak megfelelő szerkezet jöj­jön létre - A másik része a dol­goknak, hogy a magyar árunak piac kell. A szemetet ki fogjuk söpörni a boltokból, és a kiváló minőségű árunak helye lesz - tette hozzá. Sz. Sz. Gyurcsány: csökkent a szegénység Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök szerint a magunk mögött hagyott 15 'esztendő során elő­ször az elmúlt két évben lett ki­sebb a leggazdagabb és a legsze­gényebb családok közötti jöve­delmi különbség, és csökkent a szegénység. A kormányfő mind­ezt a baloldali jóléti rendszervál­tás sikereként értékelte. Az MSZP tegnapi választmá­nyi ülése után Simon Gábor szólt arról is, hogy a testület elfogadta a párt jövő évi költségvetési irányelveit. Hozzátette: a pénz­összeg nagysága a Magyar Köz­lönyben olvasható, azt a pártok­nak járó állami támogatás és az egyéni felajánlások adták ki. Ki­fejtette: figyelembe vették, hogy jövőre voksolások lesznek, így a pártnak választási költségvetés­re van szüksége. Sz. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents