Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-17 / 295. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 17., SZOMBAT 11 HÉTVÉGE Mesterember a színfalak mögött díszletek között Khell Zsolt: „...nem árt tudni, hogy ki hol jön be és megy ki a díszletből” Azt mondják róla, hogy végtelen munkabírású, végletekig precíz és igazi csapatjátékos. Azt is mondják, hogy mániákusan beleássa magát egy darab legapróbb részleteibe, hogy aztán minden a helyére kerüljön a színpadon és a színészekben is. Tán nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb díszlettervezője számos kaposvári sikerdarab részese, a Jászai Mari-díjas Khell Zsolt. Takács Zoltán- A nyolcvanas évek közepén Zalaegerszegen dolgozott Miként került a somogyi megyeszékhelyre?- Rengeteg kaposvári előadást láttam már a hetvenes években is. A Csiky Gergely Színház előadásainak különleges atmoszférája mindig megragadott, így különösen kellemes meglepetést okozott, amikor felkértek egy darab díszletezésére. Mohácsi János első hívó szavára jöttem, hogy Kiss Anna: Bolond malom című mesedarabját színpadra állítsuk. Külön kihívást jelentett a számomra, hogy még a jelmezt is én tervezhettem ehhez a produkcióhoz.- Innen eredeztethető a lassan már legendává nemesülő Khell-Mohácsi páros együttműködése?- Nagyon szeretem a munka- módszerét és a precizitását. Évente egy-két darabot rendez, így nem klisékből építkezve, hanem mindig új koncepció mentén haladva dolgozhatunk együtt. Ez a régi kapcsolat segíti a közös gondolkodást, amelyből talán az esetek döntő többségében valami jó dolog sül ki.- Melyik előadásokhoz készültek a legemlékezetesebb kaposvári díszletei?- Mindig a legújabbakat szereti az ember leginkább. Ezeken a munkákon kevésbé érzem azt, hogy elavultak lennének a formák és a megoldások. A régi előadások közül talán az Állatfarm, a Mizantróp Ascherral vagy a Czeizel Gábor rendezte Boldogtalanok című stúdiódarab voltak a kedvenceim. Az újabbak közül nagyon szerettem a Rusznyák Gábor által színre vitt Goldoni Nyaralását, ahol egy érdekes felismerést tettem. Az illúziókeltő falak helyett eztán még inkább olyan anyagokat kerestem, amelyek önmagukat képesek jelenteni a színpadon. Hasonló gondolatiság jegyében született például a Mohácsi rendezte Megbombáztuk Kaposvárt és a Csak egy szög díszletezése.- Nyilván a szűkös költségvetés gátat szabhat a nagyívű elképzeléseknek.- Nehéz dolog néha a keretösszeg határain belül maradni. Ráadásul egy munkafolyamat elején szinte lehetetlen pontos árszabást végezni a díszlet egyes elemeiről. Menet közben alakul ki, hogy hol lehet spórolni és hol kell még hozzáadni valamit a színpadképhez. Erre jó példa az egyik legújabb Rusznyák Gábor darab, a Julius Ceasar is, amelynél kevés pénz állt rendelkezésre, s ezért kőbe vésett táblák helyett hungaro- % cellfalakat használtunk, ame- g lyek az átmenetiséget, a politi- | kai irányok múlandóságát fejez- s ték ki, s amelyeket aztán a színészek előadásról előadásra módszeresen tönkretettek. Viszont olcsósága miatt mindig pótolhattuk az anyagot.- Volt már úgy, hogy a műszakiaknak vagy éppen a színészeknek meggyűlt a bajuk egy díszletével?- A műszakiaknak elsősorban az okozhat problémát, ha nehéz vagy bonyolult a díszle- tezés. Arra már volt példa, hogy több előadást kellett egymás után beiktatni, hogy ne kelljen újra szétszedni és ösz- szerakni a színpadot. Például a KHELL ZSOLT (Bp., 1954. szept. 13. - ): díszlettervező. 1973-1975 között a bp.-i Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán, majd 1976-1981 között az Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán folytatott tanulmányokat. Dolgozott a Kiállítástervező Vállalatnál, tanított az Iparművészeti Főiskolán, tervezett a MÁV Tervező Intézetben. 1979 óta díszlettervező. 1984-1986 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1986-tól a Kaposvári Csiky Gergely Színház tagja, de közben dolgozott más színházaknak - Vígszínház, bp.-i KatoKhell Zsolt egyik legnagyobb hatású díszlete a Mohácsi János-rendezte Csak egy szög című darabhoz készült Gothár rendezte Kurázsi mama olyan nagy felületű és mennyiségű járófelületet és hatalmas falakat igényelt, hogy 4- 5 előadást kellett egymás után beütemezni, mert mire szétszedtük volna, rakhattuk volna újra össze. Persze, néha a színészeknek sem „kényelmesek” a színpadi díszletek. A Mohácsi rendezte Ármány és szerelemben például nehéz volt közlekedni a lépcsőknek kissé magas fekete kockákon a nagy na József Színház - is. A művek, a szituációk gondos elemzése, drámai térszerkezetekbe foglalása jellemző színpadépítő és -berendező művészetére. Sikerrel szerepelt kiállításokon: Bp., 1983; Prága, 1987; Növi Sad, 1990. F.T. Csehov: Három nővér; Erdman: Az öngyilkos; Bulgakov-Gothár P: Kutyaszív; Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő; Brecht-Weill: Koldusopera; Sh.: Hamlet; Calderón: Az élet álom. szintbéli különbségek miatt. Lázár Kati szentségeit is miatta eleget, de végül csak megoldotta a jelenetet.- Azt olvastam egy kritikában, hogy a Khell-munkamódszer lényege a művek, a szituációk gondos elemzése. Mennyi időt tölt egy darab analízisével?- Amennyi idő van rá. Néha nagyon hosszú a próbafolyamat, így bőven van változtatási lehetőség. Néha kevés az idő, így rögtön ki kell találni valami végletesen jó ötletet. De néha nem is a mélyreható elemzésen múlik egy darab sikere. Előfordul, hogy iszonyatosan keményen görcsölünk egy díszleten, amikor egyszer csak váratlanul beugrik a megoldás a semmiből. Persze az tény, hogy szeretem már jó előre letisztázni a rendezővel a fő csapásirányokat, hogy ne érjen senkit meglepetés. Például ugye nem árt tudni, hogy ki hol jön be és megy ki a díszletből.- Az a hír járja, hogy nem szokása ráerőltetni mindenképpen az elképzeléseit, a „mamiját” másokra, szóval igazi csapatjátékos. A kaposvári színház erényének Is ezt tartják. Vajon mi a titka ennek a csapatszellemnek?- Nem vagyok a mindennapokban Kaposváron, így nem tudhatom a titkot. Az mindenesetre tény, hogy átsüt egy előadáson, ha a színészek szeretik és becsülik egymást. Tény, hogy a mai magyar színházi életben egyetlen teátrum sem tudna olyan előadást létrehozni, mint a Csak egy szög. Ezt csak Kaposváron lehetett megcsinálni. Talán azért, mert közös kosárlabdacsapat van és közös családi programok. Talán azért, mert ez egy igazi közösség, amelyet a kivételes képességű rendezők tartanak össze.- Szinte minden évben megtalálják egy díjjal. Mit jelentenek ezek az elismerések a pályáján?- Sokáig nem egészen így volt ez. Nem tagadom, volt is bennem egy keserűség emiatt. Mindig elfogytak a díjak, mire odaértem volna. Például sokszor megsúgták egy-egy országos színitalálkozón, hogy te is a díjazottak között lettél volna, de a kaposváriak már annyit kaptak, hogy neked most nem adnak. Aztán szépen lassan belenyugodtam, hogy egy háttérmunkásként nem rólam szólnak ezek az ünnepségek. S mire beletörődtem, elkezdtek díjazni. Persze, tudom, hogy az igazi díj a közönség tapsa. Még akkor is, ha a díszlettervező nem hajol meg a színpadon. „ERŐS VÁRUNK, A NYELV” j (Kosztolányi] Mi lesz a kari vacsi? Hogy milyen nyelven írtam a címet? Természetesen magyarul. A szórövidítések mindennapi világában talán nem is olyan érthetetlen e mondat; hiszen nem mást kérdeztem, mint azt: Mi lesz a karácsonyi vacsora? „Nemráérős” világunkban nemigen van lehetőségünk a szép, logikus mondatokra. Ehelyett inkább, amit csak lehet, rövidítünk; aztán rohanunk tovább pénzt keresni és találni, üzleti tárgyalásra, maszek órára, politikai foci- vagy teniszpartira vagy a főnök névnapjára. A piacon is naponta láthatjuk az árusok kis táblácskáin: pari, ubi, nari, foki, mogyi, sáli. Lefordítva „normális” magyarra: paradicsom, uborka, narancs, fokhagyma, mogyoró, saláta. De ki- [ nek van energiája és ideje mindezt így leírni és elolvasni? A piaci zöldségfélékről a nyelviekre áttérve hadd szóljak a köszönés néhány formájáról! Itt van mindjárt a 'Szép jó napot kívánok!’ Sohasem tudom, hogy aki így köszön, pontosan mit akar kifejezni: ’Szépjó’ napot kíván-e; esetleg szép ’jónapot’, vagy hallott már a „Have a nice day!” angol mondatról, s azt próbálja valahogy magyarítani, vagy lefordítani: 'Legyen (egy) szép napja!’ Pedig fölösleges, hisz elég szép, ha így köszönünk egymásnak: Jó reggelt kívánok! Jó napot kívánok! És természetesen nem egy udvariatlanul odavetett Jó reggelt! vagy Jó napot! a helyes, bár ezzel is időt takaríthatunk meg. A ’helló’ és különösen a gügyög?, édi ’hellóka’ meg egy- | szerűen hátborzongató. Ugyanez a helyzet az olasz’csao’(ciao!) köszönéssel is. Mindkettő? helye nyugodtan mondhatjuk ezt: „Szervusz!” vagy „Üdvözlöm!” Az előbbi kettőt egyébként sokan azért használják, mert ha elfelejtették, hogy az illetőt tegezik vagy magázzák, e kettő? használatával kizárhatják a tévedés lehetőségét. A legközelebbi találkozásig pedig hadd kívánjam minden kedves olvasómnak, hogy - legyen akár rántott hal, akár gesztenyével töltött pulyka a karácsonyi vacsora - a szeretet és a békesség adja ennek az ünnepnek is az értékét és fényét! így legyen! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Adventi tárlat a Pro Arte galériában paletta Meghittséget és nyugalmat árasztó műalkotások Gungel Mónika A Somogyi Paletta Művészetért Egyesület szervezésében nyolc művész karácsonyi tárlata nyílt meg a kaposvári Pro Arte Galériában. A kiállítást Rózsás László székesegyházi plébános nyitotta meg. Közreműködtek a Kinizsi általános iskola diákjai. A mintegy 21 alkotást bemutató tárlaton Bene János festőművész alkotásai is láthatók, amelyek többnyire az ünnepekhez kapcsolódóan a hozzátartozókat, gyerekeiket ábrázolják. Az alkotások meghittséget, nyugalmat árasztanak. A festmények mellett rézkarcokat, textileket és olajképet is láthatnak itt az érdeklődők. Bene János Somogyvár című alkotása nagy idők történelmi pillanatát eleveníti meg 1S3SBS$!8B Caramel száll a siker szárnyán Debütáló szólólemezén (Nyu- galomte- r á p i a ) Caramel bemutatja, hogy univerzális tehetség. A második Megasztárverseny győztese tizenöt letisztult, r’n’b stílusú dalt énekel, amelyek többségének ő a zeneszerzője és a szövegírója is. Nagy slágere, a Szállók a dallal, kétféle verzióban került fel az albumra, videoklip pedig a Várt váratlan című számhoz készült. Igényesfunky magyar módra Több mint hároméves hallgatás után jelentkezett új al- bum- mal a Back II Black. A Tevagyazakitalegjobban nem okozott csalódást: a csapat most is ugyanazt a vidám, pör- gős, funky-ritmusokra építkező popzenét játssza, mint korábban. A kislemezen megjelent címadó szám és az Egy szoknya, egy nadrág című film betétdala, a Micsoda nő ez a férfi már sláger.
