Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-13 / 291. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 13., KEDD 10 KÉK TÜKÖR Romlott bontott csirke húsbotrány A főállatorvos Brüsszelben tárgyal a csepeli ügyről A Csepelen lefoglalt 73 tonna romlott hús 150 ezer ember egészségét veszélyeztette volna, ha forgalomba kerül HÍRSÁV Hivatásos rendőr a csempészbandában íoo millió forint értékű cigarettát, szeszes italt és pen drive-ot foglaltak le a pénzügyőrök egy ellenőr­zésen Battonya és Mezőhe­gyes között. Nyolc főt állí­tottak elő, köztük egy hiva­tásos rendőrt. A járműve­ket szabálytalanul belépte­tő három vámost szintén előállították. Benarkózva próbálták kifosztani a polgármestert kábítószer hatása alatt pró­bált meg betörni egy fiatal a szegedi polgármester, Botka László házába. A 16 éves fiút - akinek fogalma sem volt arról, hogy kihez készül behatolni - a riasztó megzavarta, s elmenekült a helyszínről. A helyszíne­lők gyorsan azonosították a támadót, mivel nem ez volt az első bűncselekménye. Bennégett házában egy nő Isaszegen bennégett házában a Pest megyei Isaszegen hétfőn egy 53 éves asszony. A tüzet egy vegyes tüzelésű kazán­ból kipattanó szikra okozta. A ház egyik szobája teljesen kiégett, ahonnan az áldozat @ további hírek: www.reggel.hu Napokon belül a boltokba kerülhetett volna az a több mint hetven tonna lejárt szavatosságú baromfihús, amelyet egy illegális csepeli csoma­golóüzemben koboztak el. Dreissiger Ágnes „33 éves praxisom alatt ilyet még nem tapasztaltam” - foglal­ta össze a csepeli húsbotrányt la­punknak Hajós Ádám, a Főváro­si Állat-egészségügyi és Élelmi­szer-ellenőrző Állomás igazga­tója. A szolgálat munkatársai la­kossági bejelentés után pénte­ken érkeztek Csepelre, ahol 16 tonna húst találtak egy olyan te­lepen, amelyet korábban dísz­növények bemutatására hasz­náltak. Az illegális üzemben mű­anyag dobozokban, lefóliázva tárolták a félig kiolvadt csirke-, illetve pulykahúsokat, amelyek közül többnek már lejárt a sza­vatossága. A kiérkező rendőrök egy része szabályosan rosszul lett a szagtól, és el kellett vonul­niuk hányni a sarokba. A szolgá­lat munkatársai azonnal hatósá­gi zár alá vették a telepet. Az üzemben szombat hajnal­ban már javában folyt a munka, az ajtót azonban nem nyitották ki a visszaérkező hatóságnak. Végül telefonon sikerült elérni a telep tulajdonosát, aki been­gedte őket a húsgyárba. A tulaj­donos egyébként a helyszínen a rendőrségnek úgy nyilatkozott: ő csak bérbe adta a helyiséget, ám azt nem tudta, mit is csinál­nak pontosan az ingatlanon. Ér­dekes, hogy amikor Hajós Ádám tájékoztatta a tulajdonost: ekko­ra mennyiségű hús megsemmi­sítése akár több tízmillió forint­jába is kerülhet, mégis sikerült telefonon elérnie a cég tulajdo­nosát, aki azonnal a helyszínre érkezett. Összesen 73,4 tonna baromfihúst foglalt le a szolgá­lat, az aszódi K. Mihály cégveze­tő ellen pedig nyomozást indított a rendőrség. A romlott hús Szlovákiából, Csehországból és Lengyel- országból került hazánkba. A helyszínen talált csomagoló­eszközök, címkézők és árlista mind azt bizonyítják, hogy az árut átdátumozva napokon be­lül forgalomba akarták hozni. Hajós Ádám azt is hozzátette: Süth Miklós főállatorvos tegnap Brüsszelbe utazott, hogy cseh, lengyel és szlovák kollégáival tárgyaljon az immár határokon túlra nyúló ügyről. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök a húsbotrány kapcsán teg­nap fogyasztóvédelmi szakem­berekkel konzultált az ünnepek előtti fokozott ellenőrzések ta­pasztalatairól. A kormányfő arra kérte a hatóság embereit, hogy a karácsonyi vásárlási láz idején konzultáljanak a legnagyobb áruházláncok képviselőivel, s osszák meg velük a vizsgálatok során szerzett tapasztalataikat. Nagymamája buktatta le a pénzhamisítót Pénzhamisítás miatt folyik el­járás egy szadai házaspár ellen, akik tíz- és húszezreseket má­soltak számítógéppel. Az össze­sen tizenhárom hamis bank­jegyet lefoglalták a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság helyszín­re érkező rendőrei. A házaspár az asszony nagymamájával lakott közös háztartásban. Anya­gi gondjaikat az idős rokon spó­rolt pénzéből próbálták meg­■ A házaspár a nagy­mamától elvett összeget átmenetileg számító­géppel hamisított pénz­zel akarta pótolni. oldani, persze a nagymama tu­domása és beleegyezése nélkül. A tartozás rendezéséig, úgy ter­vezték, a fénymásolt hamis bankjegyekkel pótolják a hiányt, mert úgy tudták, az asszony nem szokott ehhez a pénzhez hozzányúlni. A nagymama azon­ban újság-előfizetését a házilag gyártott pénzből fizette ki. A helyi posta alkalmazottai bejelentést tettek a rendőrsé­gen, hogy egy szadai asszony hamis tízezressel fizetett. A rendőrök a házkutatás során még egy darab tízezrest és ösz- szesen tizenegy darab húsz­ezrest foglaltak le. A házaspár ugyan megbánta, amit tett, ám ennek ellenére akár nyolc évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik majd őket. ■ D. Á. Befogadták a falusiak a mobil postást szolgáltatás Bankkártyát kezel, csekket vesz át, lottót visz feladni, de nehéz szatyrot és borral teli demizsont is cipel Tiszteletbeli kerekivé, illet­ve pusztaszemesivé fogad­ták a falubeliek Werner At­tilát, a mobil postást. Csak­nem két éve jár ki nap mint nap a két településre. Mindkét helyütt igen elé­gedettek a szolgáltatással. Fónai Imre- Az első két hónapban akadtak még zökkenők, állandóan cseré­lődtek a postások, de amióta Werner Attila jár ki a faluba, problémamentes a szolgáltatás- állította Geiger Károly pusz- taszemesi polgármester. - Hal­latlanul jó kapcsolatot alakított ki a helybéliekkel, csupa kedve­ző visszajelzésről hallok. Ugyan­ilyen jó a véleménye a képviselő- testületi tagoknak is. Úgy tűnik, ha megfelelő szakember végzi ezt a szolgáltatást, akkor lehet színvonalas a mobil posta is. Ru­galmasan áll hozzá a kérések­hez, mindenhez hozzájuthat a falubeli, amihez korábban. Marton Lajos, Kereki polgár- mestere is hasonlóan nyilatko­zott: - Számítottunk rá, hogy lesznek majd gondok a posta megszűnte után a mobil járat bevezetése miatt, ám a problé­mák helyett kedvező tapaszta­latokkal szembesültünk. Mi te­hát nem csatlakozunk azon te­lepülések sorába, amelyek bí­rálják ezt a fajta szolgáltatást. Fontos, hogy nálunk nagyon lel­kiismeretesen végzik a munká­jukat a postások. Werner Attila egymaga kez­dett a két faluban, ma már azon­ban annyi a dolga, hogy nem győzné, ezért újabban kollégájá­val ketten látják el Pusztasze­mest és Kerekít. Nap mint nap reggel nyolckor érkezik a zöld autó Pusztaszemesre, s fél tizen­egyig tartózkodik ott. Utána kö­vetkezik Kereki. Jöttét hangos kürtszó jelzi. Minden falubeli­nek van egy kis zöld táblácskája, amit kiakaszt a kapura, ameny- nyiben valamilyen küldeményt kíván feladni. Biciklire pattanva ketten két irányban indulnak el, majd ha végigkarikázták a falu utcáit, autóval még egyszer visz- szatérnek oda, ahol csomagot kívánnak feladni vagy bank­kártyás szolgáltatást vesznek igénybe.- Sokrétű a szolgáltatás - ma­gyarázta Werner Attila. - Amel­lett, hogy bankkártyát, bankbe­tétet is tudunk kezelni, felve­szünk csekket, sőt, a lottót is el­visszük feladni. A postai munka több formájába is belekóstoltam már - legutóbb biciklis kézbesí­tő voltam Siófokon -, s ez tetszik a legjobban. Komoly kihívást je­lent a mobil posta. Amikor két éve a főnököm felhívott, nem so­kat gondolkodtam; időm sem igen volt rá, hiszen másnap már mennem kellett Pusztaszemes­re. Befogadtak mostanra mind­két községben. Ez különösen Pusztaszemesen volt nehéz; ott a sváb gyökerek miatt nehezeb­ben fogadják el az „idegent”, de ma már minden apró-cseprő örömüket, bánatukat megoszt­ják velem. Ha rendezvény van egyik vagy másik településen, meghívnak rá. Ott voltunk a csa­láddal például a legutóbbi sze- mesi falunapon. Werner Attila hozzátette: em­berség kérdése, hogy nem rázza le, hanem végighallgatja a hozzá fordulókat, akik közül sokan egyedül élnek, s napokig szinte csak a postással találkoznak, ve­le tudják megosztani a problé­májukat. Kezdetben - árulta el - volt benne is félsz amiatt, mert szinte kivétel nélkül mindenütt ellenállás fogadta a kis posták megszüntetését. Pusztaszeme­sen és Kerekiben azonban üyet nem tapasztalt. A lakosság rá­jött, hogy nem kap kevesebbet így sem, mint korábban. Akik nem tartózkodnak odahaza, de elintéznivalójuk lenne a postás­sal, rábízzák ezt az ismerősre, rokonra. Sőt, egyre gyakrabban előfordul: a szomszédos telepü­léseken élőknek is egyszerűbb, ha pusztaszemesi, kereki roko­nukat bízzák meg a postai ügy­Mi újság a faluban? A mobil postás az, aki nap mint nap végigjárja a falu utcáit, találkozik, beszélget az emberekkel. Ezért aztán nem véletlen, hogy a kereki s a pusztaszemesi polgár- mester is be-behívja néha­napján és arra kéri: mondja el, mi újság a faluban... Mosolyogni ám! geiger károly pusztaszemesi polgármester: - Amikor el­kezdett dolgozni, azt mond­tam Attilának: aztán min­denkire mosolyogni ám! A je­lek szerint megfogadta. Marton Lajos kereki polgár- mester: - Tartottunk nagyon a mobil postától Úgy tűnik azonban, elsősorban emberi kérdés, hogy működik-e úgy, mint a régi. intézéssel - hozzájuk úgyis ház­hoz megy a postás -, nem kell ezzel tölteniük az időt. Olyan kéréseknek sem mond ellent a mobil postás, ami pedig nem lenne a dolga. Egy idős fér­fi csomagjait a nagy bevásárlá­sok után rendszeresen házhoz szállítja. A múltkoriban arra kérték, hogy néhány demizson bort vigyen el valahová.- A feleségem is postás - tette hozzá Werner Attila. - Ő nem hozza haza a munkával kapcso­latos örömeit, gondjait, én igen; mondja is, hogy én ízig-vérig postás vagyok. Mobil postás, te­szem hozzá ilyenkor. Reggel hét óra húsz perckor indul, s délután két óra tájban érkezik vissza Siófokra Werner Attila fotó: gáti köknél

Next

/
Thumbnails
Contents