Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám
14 MASZK 2005. december 11., vasárnap Zenés nyomozás két részben ERICK KASTNER klasszikus ifjúsági regényéből készülő darab olvasópróbái kezdődnek meg holnap a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Az Emil és a detektívek színpadi műfaját zenés nyomozásban határozták meg, a két részben színre kerülő nyomozás vezetője Rusznyák Gábor. A premiert 2006. január 30-án tartják. Nemzeti-tánctanulmányok KEDD ESTE a Nemzeti Táncszínházban tánctanulmányokkal mutatkozik be a miskolci Nemzeti Színház; Krámer György Faust-Prospero című két egyfelvonásos produkcióját viszik színre. A rendező-koreográfus Krámer nem a teljes Faust- történetet meséli el, csupán azt a pillanatot, amikor Mefisztó és Faust alakot cserél. Huszár, a Magyar Színház hőse bravúros BEUGRÁSSAL mentette meg Huszár László A néma revolverek városa előadását. A Magyar Színházban azért volt szükség a gyors segítségre, mert a szerep eredeti „tulajdonosa”, Kállai Ferenc váratlanul megbetegedett. Huszár azonban derekasan helytállt, holott egy éjszakai szövegtanulás állt csupán rendelkezésére. Czapkó balesete ellenére játszhat AZ ALFÖLDI RÓBERT RENDEZÉSÉBEN bemutatott Az ügynök halála című előadás Happy szerepét játszó Czapkó Antal szalagszakadása miatt izgalmas fordulatot vett az előadás „története”. Mivel Czapkó egyelőre nem tud lábra állni, a Howard szerepét játszó Hevér Gábornak adta, míg ő átvette Howardot, aki a jelenetében mindvégig egy íróasztal mögött üldögél. Nők férfiszemmel, avagy Caveman MA ISMÉT LÁTHATÓ LESZ a Caveman a Belvárosi Színházban. A férfi-nő viszony sajátságos mivoltáról egy ellen-Terézanyu, Kállóy-Molnár Péter „értekezik”. Később az egyszemélyes főszerepet Rudolf Péter veszi át, Kállóy ugyanis hamarosan vándorútra indul - Ausztráliába. Trill Zsolt: sztár vagy nem? Negyedik éve ingázik a beregszászi Magyar Színház és a pesti Új Színház között. Trill Zsolt színészt mégis egy színházi szakemberek közötti csetepaté dobta be a köztudatba. ínosan érezte magát, amikor Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója közölte, hogy Trill Zsolt nem sztár?- Nem igazán, mert azt sem értettem, miért engem nevezett néven. Másrészt nem éreztem, hogy ez valamiért kínos lenne számomra. Azon a bizonyos beszélgetésen nem is voltam jelen, hiszen a Tóték előadása után azonnal elutaztunk Pécsről. Olvastam a történtekről, nem örülök, de nem is bosszankodom. Egyébként én sem gondolom, hogy sztár lennék, Jordán Tamásnak igaza volt ebben, Beregszászon sem számítok annak. Sok jó színész van Magyarországon, miként a határon túli színházakban is, de nincsenek benne a köztudatban. Legfeljebb a színházba járók ismerik őket. Ez a világ azonban nem róluk szól, nem a színészekről, hanem azokról a középszerű emberekről, akikből a bulvár, a kereskedelmi televíziózás pillanatnyi sztárocskákat csinál. Azt hiszem, ez a történet nem rólam szól, inkább arról, hogy manapság másként bánnak a színészekkel, mint régebben. Rosszabbul. Show-műsorokban kell szerepelnünk ahelyett, hogy komoly rendezők izgalmas tévéjátékaiban, tévéfilmjeiben játszanánk. Miközben egyre nagyobb családot alkotnak a magyar színészek. A Bubik-díjas Trill Zsolt nem tervezi az áttelepülést- Mit értsünk ezalatt?- A határon túli és a magyarországi színjátszás egyre inkább összeolvad. Régóta lehetett sejteni, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik.- Ön is ingázik Beregszász és Budapest között, hiszen a pesti rangos teátrumba, az Új Színházba szerződött különböző szerepekre.- Lassan négy éve ingázom, mindig egy-egy darabra hívtak. De hát ez a szerződés csupán formaság, a lényeg, hogy együtt dolgozhatom a budapesti színészkollégákkal. Fontos, hogy ez nem egyedül az én érdemem, ezt a lehetőséget az egész beregszászi társulatnak is köszönhetem. Nélkülük senki lennék.- Mégis azt hiszem, ez az állapot mindenképpen nagy lehetőség önnek valamiféle kiugrásra, hogy mást ne mondjak, az átköltözésre.- Ma még nem gondolok az áttele- pedésre, pedig tudom, hogy a mostani lehetőségben ez is benne van. Nagy különbségek egyébként nincsenek, amit itt tudok nyújtani, arra otthon is képes voltam.- Átjár próbákra, előadásokra. Ilyenkor például hol lakik?- Rokonoknál, de ha úgy alakul, elalszom az öltözőmben is. Legtöbbször a keresztanyámnál vagyok.- Miért éppen az Új Színház cserkészhette be Trill Zsoltot?- A beregszászi színház rendezője, Vidnyánszki Attila itt rendezett, és hozott magával. Márta Istvánék is jártak Beregszászon, megnézték a darabokat, és ajánlották, hogy játsz- szam némelyik darabjukban az Új Színházban. A négy év alatt négy előadást csináltam meg.- Meg kellett-e küzdenie a távolról érkező színész kisebbségi érzéseivel?- Egyrészt erre senki nem adott okot, ráadásul a színpadon nincs idő ilyesmin gondolkodni, hiszen a lényegtől szívnám el az oxigént. Úgyis a közönség dönt.- A kijevi színművészeti főiskolán tanult. Másféle játékstílust képvisel-e emiatt?- Nagyon erős és izgalmas Szta- nyiszlavszkij-iskolát sajátítottam el. Az orosz színjátszás bátrabban ösztönzi a színpadi mozgást, merészebb a dramaturgiája, a képi megfogalmazása.- Adódik alkalma Moszkvába is eljutni, mondjuk a Tabakov vagy a Taganka Színházba?- Ritkán, hiszen ezernyolcszáz kilométer nem kis távolság, de Budapesten mindig igyekszem elcsípni az orosz színházak előadásait. Moszkvában legtöbbször Vasziljev színházában játszunk. Az ő előadásait akkor megnézem, mert azokból hónapokig táplálkozom.- Építkezik-e a magyarországi színházi előadásokból is?- Mindenképpen, de ezt nehéz megfogalmazni, benne vannak az emberi kapcsolatok, a próbák hangulatai. Sokat jelentett, hogy találkozhattam Jirí Menzellel, aki rendezett az Új Színházban. Csontos Tibor
