Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám
2005. december 11., vasárnap Riport, interjú 7 A boldog halálhoz vezető út Bitó László író, agykutató, szemfiziológus professzor. Több mint harminc évig oktatott New Yorkban, a Columbia Egyetemen. Nemzetközileg ismert a zöld hályog kezelési módszerének megújításáról. Regényei mellett könyve jelent meg az eutanáziáról.- Kereste az emberi kegyetlenség okát, és nem akarja elfogadni, hogy ez genetikus dolog.- Azért nem tudom elfogadni, hogy a kegyetlenség genetikus, mert valószínűtlen, hogy egy agresszív anyának, aki győlöli a gyerekeit, túl sok utódja maradt volna. Az evolúció soréin a szeretetnek, az együttműködésnek döntő szerepe van. Hiszen mi egyedül túl gyengék, tehetetlenek vagyunk.- A szeretet is központi témája. Az hol található bennünk?- A legkönnyebben nem a szeretet, hanem az agresszió helyét lehet kimutatni, tudjuk, hogy az agyban hol van a központja. Ha oda beteszünk egy elektródát és stimuláljuk azt a részt, akkor a legcsöndesebb macska is megtámadja az embert.- Akár egy „rendes” növényevő is ezt teszi?- A bika egy növényevő. Ha az agyába elektródát helyeznek, kész bárkit feldöfni, de abban a pillanatban, hogy nem ingerük tovább, megáll és bámul, hogy miért is volt olyan dühös.- Állítólag cirkuszokban nem is a vadállatszámok, hanem az elefántattrakciók a legveszélyesebbek, mert ha feldühödnek, bárkit agyontaposnak.- Az elefántok a kicsinyüket különösen védik. Körülfogják, támadnak. Az önvédelem minden állat sajátja. De amikor mi agresszióról beszélünk, általában nem erről van szó. Elmegyünk kétezer mérföldet, hogy ott embereket öljünk, akiket soha életünkben nem láttunk előtte. Ezt az agressziót belénk nevelik.- Nyilván különböző ideológiákkal lehet elérni, hogy a katona győlölje a személyesen nem is ismert ellenséget.- Rendszerint azt verik a katonákba, hogy az ellenfél nem ember. Az első öbölháborúnál hónapokig folyt a propaganda Amerikában, hogy akik ellen az ország háborút folytat, nem emberek. A klasszikus történet az volt, hogy egy fiatal lány köny- nyezve mesélte el, az egyik kuvaiti kórházban az iraki katonák hogyan dobálták ki és csapták földhöz az újszülötteket az inkubátorokból. Kiderült, hogy ennek a lánynak csak betanították ezt a történetet, és nem járt Ku- vait közelében sem. Az első világháborúban is nagy propagandát igényelt, hogy az amerikaiak a németek ellen induljanak, hiszen sok német élt Amerikában.- Miközben békét, toleranciát hirdet, nagy eutanáziapárti, ami azért bizonyos szempontból mégiscsak ölés.- Ez igaz, de én az eutanáziáról szóló könyvemben nem tudok mit kezdeni a huszonéves vagy negyvenéves ember halálos betegségével, szerintem neki mindenáron küzdenie kell.- Mint orvosnak kezdenie kell valamit a fiatal halálos betegekkel is.- Én soha nem voltam gyakorló orvos. Erre csak akkor lettem volna képes, ha egy család életének a része lehetek. Gondozom az egész családot, és nem csak egy betegséget.- Elvileg ez lenne a háziorvos dolga.- A mi háziorvosunk, ahányszor betegek voltunk, ott maradt velünk. Amikor kiszedték a vakbelemet, bejött a kórházba, ott volt, amikor elaltattak, amikor fölébredtem. De nem lehet visszahozni a múltat, mind drágábbak az egészségügyi műszerek, gépek, ezeket üzemszerűen ki kell használni, ez az orvosoktól is más hozzáállást igényel. A tudomány fejlődése miatt került fokozottan előtérbe az eutanázia kérdése is. Nemcsak a beadott halálos injekcióról beszélünk, hanem a halálra való fölkészülésről, a búcsúrítusokról, a méltóságteljes halálról is. De a húsz- és a negyvenéves, bármi baja is van, elméletileg az élet és a halál között választhat.- Végül is ön szerint mikor indokolt az eutanázia?- Amikor valaki már mindent megtett az életében, amit meg akart, érzi, hogy neki már csak a szenvedés, megalázottság, másoktól való függés jutna.- De ez egy fiatallal is előfordulhat.- Igen, csak ezzel tényleg nem tudok mit kezdeni, én a jó végről beszélek.- Egy fiatalembernek nem lehet jó vége?- Lehet, csak engem hagyjanak ki belőle. Én az életút végén elkerülhetetlen halál elfogadásával foglalkozom. És amennyire lehet, az utolsó hetek, hónapok boldoggá tételével. Persze sokan megkérdezheük, hogy lehet boldog a halálhoz vezető út.- De ön írja, ha valaki fekélyek által sújtottan, fájdalmaktól fetreng, azzal már nem nagyon lehet mit csinálni.- No de nem kéne, hogy idáig jusson a dolog.- Tehát előtte már adják be a végzetes injekciót?- Ha valaki már nem tartozik semmivel a társadalomnak, a családjának, akkor nincs senkinek felhatalmazása arra, hogy fölülbírálja az önrendelkezési jogát. Az átsegítők kötelessége, hogy tisztázzák azokat az ügyeket, amik miatt valaki nem képes nyugodtan meghalni. Az illetőnek tudnia kell például, hogy az özvegyét nem rakják ki a lakásból. Ahhoz, hogy békésen halhassunk meg, tudnunk kell, hogy a halálunk nem teszi lehetetlenné a szeretteink életét. Bóta GAbor Az illem nem erőssége a politikának A politika egyre inkább kikerül a szalonképes foglalkozások köréből. Durva támadások, otromba gesztusok erősítik ezt az érzést. Görög Ibolya protokollszakértő- vel a közelmúlt emlékezetes eseményeit vettük át.- Mit szól hozzá, hogy Orbán Viktor egy mondatával felállította a fél parlamentet?- Anyukám hívott azzal, hogy biztos meghalt valaki. Merthogy azt látja, állnak a parlamentben. Ebből is látszik, hogy ez egy rendkívül erős hatású gesztus, ezért alaposan fel kell mérni a következményeit, mielőtt alkalmaznák. Ami a konkrét esetet illeti, a politikai kultúra szerint ennek úgy kellett volna lezajla- nia, hogy a legnagyobb ellenzéki párt elnöke megkéri a házelnököt, rendeljen el egyperces néma felállást az egy évvel ezelőtti népszavazás apropóján a határon túli magyarság tiszteletére. Ez így lett volna elegáns. így a kezdeményezés gesztusértéke is megmarad, és a parlament tekintélye sem csorbul. Az, hogy Orbán Viktor maga rendelte el az egyperces felállást, a parlamenti szabályok negligálását jelenti. Vagy fogalmazzunk úgy, hogy illetlenség volt.- Megtervezett provokáció vagy pillanatnyi felindulás?- Inkább az utóbbi. Orbán Viktor tizenkét éve ül a parlamentben, vagyis úgy vélem, ismeri a házszabályt. Amit tett, az inkább az önmérséklet hiányára vall. Volt benne valami az „ezt is megtehetem” indulatából. Dacot lehetett érezni a szavaiban, olyan volt, mint amikor egy gyerek csak azért is rosszalkodik.- A másik sokat vitatott esemény is a népszavazás évfordulójához kapcsolódik: az a bizonyos könyörgés a Hold utcai református templomban. A politikusok imája magánügy vagy közügy?- Az, hogy ki hogyan, hol és mikor gyakorolja a vallását, abszolút magánügy. Megjegyzem, 1990 óta a magyar parlamentben is van mód istentiszteletet szervezni, méghozzá az ülések alkalmával. A lehetőség tehát adott, s ezt helyénvalónak is tartom. Az, hogy egy imáról, egy könyörgésről értesítik a sajtót, némiképp elvesz valamennyit a történtek bensőséges jellegéből. Innentől ugyanis az Istennel folytatott belső párbeszéd inkább tüntető jellegű megnyilvánulás. Talán politikai jellegű gesztusnak szánták ezt...- Külföldön a politikusok vallásgyakorlása sajtóhír?- Csak abban az eseben, ha a szertartás maga a közérdekű esemény. Akkor megemlítik, hogy az illető is tiszteletét tette, netán készítenek róla néhány foGörög Ibolya Született: 1947. december 11. Iskolái: Külkereskedelmi Főiskola, Budapest (1968), Információs Rendszerszervezési Intézet, Moszkva (1974). Pályafutás: 1987-1999 között a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke. Jelenleg a G-Protokoll Bt. vezetőjeként felnőttképzéssel, szak- tanácsadással foglalkozik és publikál. tót. De nem az a jellemző, hogy a politikus imádkozása legyen a fő téma. Számomra ez is azt bizonyítja, hogy a jelenlegi ellenzék igyekszik az egy évvel ezelőtti kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarcát, évfordulóját gyászeseménnyé fordítani. Vagy legalábbis így kommunikálni.- Gyurcsány Ferenc miniszterelnök otthonában látta vendégül Tony Blair brit kormányfőt. Mennyire bevett szokás, hogy egy miniszter- elnök a lakására hív egy hivatalos úton lévő vendéget?- Gyurcsány Ferenc a köztársaság miniszterelnöke, s amíg ezen a poszton dolgozik, addig a lakását rezidenciának hívjuk. Emlékezhetünk: annak idején Horn Gyula és Orbán Viktor kormányzati villában lakott, Gyurcsány viszont maradt az addigi otthonában, amelyet a Köztársasági Őrezred a védelmi előírásoknak megfelelően kellőképpen felszerelt. Egyébként az otthoni vendéglátás nem szokatlan a csúcsvezetők között, pláne, ha jól ismerik egymást. A rezidenciákon általában kialakítanak egy külön helyiséget. Nem hivatalos találkozókra amúgy sokkal többször kerül sor, mint ahányszor a közvélemény erről tudomást szerez. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kormányfő bárkit meghívhat az otthonába, ezt mindig véleményeztetnie kell a külügyi tárcával.- Magyarul a külügyminiszter jóváhagyása kell egy ilyen vizithez?- Ha az engedélyére nincs is szükség, a véleményét azért mindig kikérik.- Azt is előre egyeztetik, hogy egy ilyen találkozón mi legyen a téma? Gyurcsány például Blair gyermekeivel a fociról beszélgetett...- Ennyire azért nem szigorúak az előírások. A miniszter- elnök azért töltheti be a funkcióját, mert saját maga is képes meghatározni azoknak a témáknak a körét, amelyekről beszélgetni kíván. No persze ha előzetesen tájékozódni kíván a vendégéről, a külügyi tárca természetesen segít neki.- Blair vendégül látása kapcsán a jobboldalon rögtön paktumot emlegettek, mondván: azért került sor a találkozóra ott, mert biztosan volt valami titkos megállapodás a Budapest Airport privatizációja körül A magyar közvéleményben az efféle hírek gyanakvást keltenek.- Szerintem ez nem általános. Van, aki egészen másképp fogja fel az egészet. Jómagam Kőbányán lakom, s ott például azt beszélték, hogy Klára asszony végre főzhetett egy jót, s így a saját pénzüket költötték, nem pedig az államét... Ez is egy érdekes vélemény. Dián Tamás
