Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-10 / 289. szám

10 INTERJÚ SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 10., SZOMBAT Kampány a közös jövőről választási előkészület Egy védett Magyarországon szeretnénk folytatni az életünket „ERŐS VÁRUNK, A NYELV’ (Kosztolányi]| Spórol vagy megtakarít? Somogybán megvannak a Fidesz országgyűlési kép­viselőjelöltjei - mondta a Somogyi Hírlapnak Orbán Viktor. Azt is, hogy a név­sorban lesz változás. Vég­legeset azonban csak a szombati országos vá­lasztmányi ülés után le­het mondani.- Karácsony közeledik. Ehhez az ün­nephez hozzátartozik egy sző, a béke. Van-e béke a politikában?- Az a kérdés, hogy van-e bé­ke a szívekben. Ha a szívekben van béke, akkor lesz béke a köz­életben is. Azt kívánom minden politikus társamnak, hogy ad­vent idején a várakozás remény­sége töltse el a szívét, és akkor kevesebb erő, figyelem és inge- rencia marad arra, hogy kárt okozzunk másoknak vagy má­sokat bántsunk.- De hát ön mondta, hogy a politiku­sokat a vita élteti.- Igen, de különbséget kell ten­ni az ember meg a véleménye között. A véleményekkel vitáz­zunk, és egymást szeressük.- Ez így lesz a következő időszakban is?- Ha lesz szeretet a szívekben, akkor igen. Felebaráti szeretet­nek van értelme a politikában is.- Mit szeretne, miről szóljon a kam­pány, ha elkezdődik. Egyáltalán mikor kezdődik?- Magam sem tudom, hogy benne vagyunk-e vagy sem. Azt tudom, hogy mi a szándékunk. A mi szándékunk az, hogy a kampányt akkor kezdjük, ami­kor a köztársasági elnök kiírja a választást. Ez idáig ezt még nem tette meg, ezért mi most még nem vagyunk benne egy válasz­tási kampányban a szándékunk szerint. A kampánynak egyéb­ként az ország közös jövőjéről kellene szólnia, remélem, erről is szól majd.- Volt egy elszólása, amelynek alap­ján többen megkérdőjelezték, hogy ön sem tudja, mikor lesznek a választások.- Azt, hogy mikor lesznek a választások, nem tudom, legfel­jebb az elnök tudja, ha már tud­ja. Én azt tudom, s amit mond­tam korábban, most is tartom, hogy a múlt szombathoz képest 125 nap múlva lejár a négy év. Azt pontosan tudjuk, hogy leg­utóbb a választások április 7-én voltak. Azt, hogy mikor lesznek, nem tudjuk, de a négy évét ki­tölti a kormány április 7-éig.- Hol tart a Fidesz a választási felké­szülésben?- Nem is az a kérdés, hogy Orbán Viktor: Egy életképes, az országot szolgálni akaró politikai szervezetnek mindig készen kell állni minden eshetőségre. fotó: kovács tibor hol tart a Fidesz a felkészülés­ben, mert egy életképes, az or­szágot szolgálni akaró politikai szervezetnek mindig készen kell állni minden eshetőségre. A kérdés, hogy hol tart az ország a választásra való felkészülésben.-Hol?- Az elején.-Mert?- Azért, mert egy jó választás­hoz elmélyültség szükséges. Ahhoz az kell, hogy az ember megálljon egy pillanatra, átgon­dolja, hogy mi van mögötte, mi­lyen helyzetben van és mit vár a jövőtől. A mai magyar élet arról szól, hogy napi 8-10-12 órát dol­goznak az emberek, s ez idáig nem nagyon volt idejük arra, hogy megálljának. Szerintem advent, karácsony alkalmas ar­ra, hogy az emberek elgondol­kodjanak a saját életükről és megálljának egy pillanatra. Azt várom, hogy az advenü várako­zás és az új esztendőre való ké­szülődés segít abban, hogy lelki­leg felkészüljön az ország a né­hány hónap múlva esedékes kö­zös döntésre.- Gondolja, hogy megváltozik ád- venttel az a mentalitás, amely évtizedek óta tart Magyarországon, ami Európá­ban szinte egyik országban sincs?- Hajszolt nép vagyunk. Hol a körülmények hajszolnak ben­nünket, hol észre sem vesszük, s hajszoljuk saját magunkat. Ha a saját életemet nézem, azt lá­tom, hogy karácsonykor azért mindig több idő marad a család­ra, a készülődésre, a másikra. Az új évre is igaz az, hogy az ember átgondolja: mit csinált jól, mit rosszul, mi az, amit foly­tatni akar, mi az, amit meg akar változtatni. Azt hiszem, hogy azért a karácsony, az új év ha nem is teszi hajsza nélkülivé az életünket, jól érzékelhető szüne­tet mindenképpen ad.- A Fidesz elnökétől mégiscsak meg kell kérdezni, hogy a választási felké­szülés részeként hogyan áll a jelöltállí­tás Somogybán?- Megvagyunk, köszönöm kérdését.-Sok lesz a változás?- Az interjú rossz időpontban készül, mert szombaton lesz or­szágos választmányi ülése a Fi­desznek, ahol véglegesítjük a helyi csoportok jelöltjét.- Ráüti a pecsétet vagy változtat is?- Én úgy tudom, hogy az ed­dig beadott jelölteket elfogad­juk. Az országos választmány­nak az eddigi értékelése az, hogy nincs okunk a jelölteken változtatni, ami azt is jelenti, hogy nem mindenhol azok in­dulnak, akik a legutolsó válasz­táskor indultak. Tehát lesz válto­zás Somogy megyében.- Mflyen állapotúnak ítéli meg az or­szágot most a választások küszöbén? , - Kiszolgáltatottnak. Ha egy szóban kell összefoglalnom a helyzetről alkotott véleménye­met, az országjárás közben be­gyűjtött benyomásaimat, illetve a nemzeti konzultáció során ki­alakult véleményeket, akkor úgy látom, az emberek maguk is kiszolgáltatottnak érzik ma­gukat. Kiszolgáltatottak, nincse­nek biztonságban, nem kapnak védelmet, kiszolgáltatott a ma­gyar gazdaság a külföldnek, a nemzetközi cégeknek, a hitele­zőinknek, és kiszolgáltatott még a saját kormányának is. Ahelyett, hogy megvédené, újabb és újabb próbatételek elé állítja, újabb és újabb terheket rak a hátára, újabb és újabb bő­röket húz le róla. Elhagyott, ki­csit elárvult a mai magyar né­pünk. De hát mindenen lehet változtatni, remélem, ezen is fo­gunk. A kiszolgáltatott helyett mi egy védett Magyarországon szeretnénk folytatni az életün­ket a következő választások után.- Somogy a gazdasági mutatóit te­kintve az utolsó harmadban van, sőt van, hogy az utolsó előtti a megyék sor- rendjébea Az önkormányzatok is egyre többször mondják, hogy eszközök hiá­nyában keveset tudnak ezen változtat­ni Kinek a felelőssége ez?- A baj, hogy az ország majd­nem valamennyi megyéjére igaz, hogy rosszabbul élnek az emberek, mint éltek néhány év­vel ezelőtt, és egyre fogy a re­mény, hogy a következő évben magasabb célokat is kitűzhe­tünk, mint hogy ne legyen, rosz- szabb, mint tegnap volt. A ma­gyarok ma olyan lelkiállapotban vannak, amelyben egyre többen kezdik elhinni, hogy már az is egy cél, ha nem lesz rosszabb, mint amilyen most. Márpedig így nem húzzuk ki magunkat a bajból. Minimum egyről a kettő­re, de legalább ötről a hatra kellene jutnunk. Az ország si- kere-sikertelensége mindig össze van kötve a kormány tel­jesítményével. Somogyország jó adottságú területe Magyar- országnak. Nemcsak gyönyö­rű, hanem szerencsés fekvésű is. Azzal, hogy beléptünk az EU-ba, itt föllendülésnek kellett volna bekövetkeznie, ha az uni­ós tagság alapján járó pénzek időben megérkeznek. Ha a ma­gyar mezőgazdaság megkapja azt, ami jár neki és a kormány nem tartja vissza, hogy ezzel is elfedje a saját rosszul gazdálko­dása miatt keletkező költségve­tési hiányt, akkor Somogy ma sokkal jobb állapotban lenne. Én jobb kormányt, jobb politi­kát és szebb új esztendőt kívá­nok a somogyiaknak.- Mennyire ismeri a településeket, a kis falvakat Somogybán 245 település van, sok olyan, ahol szinte csak a pol­gármesternek van munkahelye. Mit re­mélhetnek ők?- Magyarországon ma kb. 400 ezer olyan ember van, aki hivatalosan is szerepel a nyil­vántartásokban, szeretne dol­gozni, de nem kap munkát. Van kb. 300 ezer további olyan, aki hol dolgozik, hol nem, s nem is tudjuk pontosan, hogyan tudja magát fenntartani. Ez együtt hétszázezer ember, kétmegyé- nyi lakossága Magyarország­nak. A legnagyobb bajt abban látom, hogy ma Magyarorszá­gon aki dolgozni akar, sem kap munkát. Ezért változtatnunk kell, és egy munkaellenes gaz­daságból egy munkabarát, munkaalapú gazdaságot kell fel­építeni, s nem szabad kisebb célt kitűznünk magunk elé, mint hogy Magyarország a tel­jes foglalkoztatottság országa le­gyen, vagyis mindenki, aki dol­gozni akar, kaphasson számára elfogadható állást. Ehhez egy ra­dikális adócsökkentésre van szükség, s a kis- és középvállal­kozások életképességének meg­erősítésére. Mert ezekben a fal­vakban hosszú távon munkát a kis- és középvállalkozók tudnak majd adni. Átmenetileg majd a kormány is tud segíteni köz­munkaprogramokkal, de hosz- szabb távú megoldást csak a magyar gazdaság maga tud kiiz­zadni magából, ehhez pedig ra­dikális adó- és járulékcsökken­tésre van szükség. Tudatában vagyunk annak, ha munka nincs, akkor semmi sincs. Ha munka van, minden van. KERCZA IMRE Karácsony közeledtével az áru­házak, boltok hirdetéseiben gyakran találkozunk azzal a csalogató kifejezéssel, hogyha náluk vásáro­lunk, akkor milyen össze­get tudunk 'spórolni’. De a gazdasági és politikai életben is nyakra-főre divatos­sá vált a 'spórolás'. A biztosítók azzal dicsekszenek, hogy a ná­luk kötött kötelező biztosítás­sal évente öt-, tízezer forintot tudunk 'spórolni'. 'A város ez­zel az intézkedéssel 25 milliót spórolhat’ 'A polgárok pedig - ha télen sem fűtenek, akkor - a gázszámlával is spórolnak.’ Pedig a német eredetű 'spórol' szónak megvan a szép magyar megfelelője: takarékoskodik vagy (összeget) megtakarít. A magyar értelmező kéziszótár­ban ezek a németből átvett szavak helytelen, kerülendő vagy fölösleges jelzést kaptak. Nézzünk ’blindre’ (vaktá­ban, látatlanban, itt: kapás­ból) néhány ilyen szót s a he­lyette ajánlott magyar megfe­lelőt! Pucol - tisztít, tisztogat: 'Nagy-apám cipőt pucol.’ he­lyett „Nagyapám cipőt tisztít.” Sparhert - takaréktűzhely; spékel - húst szalonnával tűz­del; spájz - éléskamra (’Az oroszok már a spájzban van­nak!’ - hangzik a híres mon­dat A tizedes meg a többiek cí­mű filmben.); s még ’sper- hakni’ (álkulcs) sem kellett nekik! Ha már a ’spájznál’ tar­tunk, van ott ’svártli’ - disznó­sajt; ’stelázsi’ - polcos állvány és bor is, amiből némi szódá­val egy ’spriccer’ (fröccs) ké­szíthető, a pálinkának pedig 'stampedli' (kupica) is találha­tó. De hagyjuk az evést-ivást; 'spuri' (fussunk!) más szavak felé! ’Sróf - csavar (’Srófra jár az esze.’ - annyi, mint: Furfan­gos, csavaros észjárású.); ’stafírung’ - kelengye (férjhez menő lányuknak gyűjtik(?) a szülők); srég - ferde, rézsútos; ferdén, rézsútosan; ’stósz’ lö­kés, taszítás; jelzőként pedig rakás, csomó: 'Itt egy stósz könyv!’ Egy ’svungra’ (lendületre) ennyi. Nekem 'spéciéi' (ami engem illet) nem tetszenek ezek a szavak; ezért azt taná­csolom, hogy ne 'spóroljunk’, hanem takarékoskodjunk ve­lük! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ William Somerset Maugham: Eső KÖNYVAJÁNLÓ William Somerset Maugham az az író, akit újra és újra felfede­zünk. Különösen áll ez a fiata­labb olvasógenerációra, hiszen a világhírű angol szerző, milliók kedvence, pontosan negyven év­vel ezelőtt, 1965. december 16- án hunyt el. Matuzsálemi kor­ban, 91 évesen... Kortársai szerint három nagy szenvedélye volt: a színház, az írás és az utazás... Regényei mel­lett elsősorban novelláinak kö­szönheti világhírét. A közelmúlt­ban - nyilván az évfordulóhoz kapcsolódva - újra kiadott „Eső” című novelláskötete az író egyik legkedvesebb, sokszor felkere­sett táján, a csendes-óceáni szi­getvilágban játszódik. A kötet el­ső írása, a „Csendes-óceán” még nem novella, inkább egyéni han­gú bevezetés az egész mű világá­ba. S mint ilyen, tömörítő esszé­remek: „A nap kegyetlenül tűz a felhőtlen égből. A passzátszél a véredbe hatol s az ismeretlen utáni vágyakozás tölti el szíve­det... s az élet utáni nyughatat­lan, tűrhetetlen vágyban elfele­ded elmúlt fiatalságod kegyetlen és édes emlékeit...” Ezek a sorok szervesen kap­csolódnak a kötet mottójához: Sainte-Beuve francia költő hí­res versrészletéhez: „Végtelen boldogság, melyet csak egy le­vélrezdülés választ el a végte­len kétségbeeséstől - hát nem ez az élet?” „Egy levél megrezdül”. Ezt a cí­met adta Maugham a déli tenge­reken játszódó elbeszélésgyűjte­ményének. Ebből való a mottó és az „Eső” című válogatás is - Nagy Péter művészi fordításában. A kötet a bevezető „Csendes­óceán” című íráson és a záró „Ajánlás”-on kívül hat remek novellát - némelyik szinte kisre­gény-terjedelmű - foglal magá­ba. Hősei csaknem kivétel nél­kül középosztálybeli angol hiva­talnokok. Maugham a rá annyi­ra jellemző fanyar, sokszor szar­kasztikus humorral, ám mély beleérzéssel ábrázolja a gyarma­ti tisztviselők sorsát, egyéni tra­gédiájukat ebben az egzotikus, az angliaitól oly távoli életben. Gazdag, árnyalt stílusa mellet ta­lán ez a megbízható realizmus az, ami a novellák világsikerét biztosították (biztosítják). Egy rövid recenzió keretében természetesen nem írhatunk mindegyik novelláról. Válasz- szűk ki a „Mackintosh” címűt. A fiatal angol-skót gyarmati tiszt­viselő gyenge tüdeje miatt volt kénytelen állást vállalni Taluán, a Samoa-csoport egyik legna­gyobb szigetén. És itt Walker, a helytartó helyettese lett. Ám ezt a két embert nem olyan fából fa­ragták, hogy eredményesen együtt dolgozhattak volna. Walker mindennap körbelova- golja szigetét és nem győzi han­goztatni: „A teremtésit. Ez maga a paradicsom.” Ám ez a paradi­csom Mackintosh számára a ki­bírhatatlan hőséget, az őrjítő moszkitókat és az elviselhetet­len Walkert jelenti... S rövidesen felgyorsulnak, drámai fordulatot vesznek az események. Walker sokkoló, ke­gyetlen intézkedéseivel feldühíti a bennszülötteket és Manuma, a törzsfőnök fia pisztollyal halálo­san megsebesíti... Walker hal­doklásának leírása a novella leg­drámaibb része. S bár Maugham számára a szigetek őslakói csak mintegy „keretet” jelentenek az elbeszélésekben, egy-egy vonás­sal hihetetlenül gazdag figurá­kat teremt belőlük is. Az író 1963-ban, halála előtt két évvel újra felkereste a csen­des-óceáni szigeteket: Tudta, hogy ez már a végső búcsúzás... Ahogy a távozáskor ajándékba kapott, nyakba akasztott, bódító illatú virágfüzér hervadáskor el­tűnik az óceánban, úgy tűnnek el a vízpárában a távolodó szige­tek is... Az utolsó paradicsom szigetei... És a hajó siklik tovább a végtelen vízen... „Ilyen tenge­ren hajózott Ulysses, amikor a Boldogság szigetét kereste...” SÍPOS CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents