Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
2005. november 27., vasárnap Kegyetlen gyermekek Szomorú sors vár mostanság az idős szülőkre, állítják a szociális szakemberek. A gyermekek többsége ugyanis nem támogatja őket, sőt, még ők szorulnak rá a nyugdíjasok filléreire. Cserébe az öregek csak némi figyelmet, törődést igényelnének, ám ezt ritkán kapják meg. A mai gyermekeket jobbára intézmények, bébiszitterek és a média neveli, tőlük bizony semmi jéra nem számíthatunk KISS PÁL ________ ny ugdíjas- A lányunk Miskolcról hetente kétszer jön hozzánk ki falura, hogy a házi munkában segítsen nekünk, mert mi már nehezen mozgunk. Legutóbb például kimeszelte az egész házat. Ideje van, pénze már kevésbé, mert jelenleg munkanélküli segélyből él, ezért bizony néha a nyugdíjunkból támogatjuk, cserébe a „munkaerejéért”. TAMÁSI LÁSZLÚNÉ nyugdíjas- Sajnos egyedül, egy nyugdíjból kell kijönnöm a férjem halála óta. Ennek ellenére nem szorulok egy szem fiam támogatására, aki tőlem távol, a fővárosban él. Csupán majd akkor várok tőle anyagi segítséget, amikor Budapesten veszek lakást, hogy közel legyünk egymáshoz. Különben nélküle még egy garzonhoz sem tudnék hozzájutni. rnyékáért becsüljük a vén fát. Ma i már nagyon kevesen ismerik ezt a mondást, mely oly korban szüle- JL JLtett, amikor az öregeket még megbecsülték. Bár sok esetben a mostani nyugdíjasok is rászorulnának a segítségre, mégis inkább ők azok, akik a kevéske pénzükből támogatják gyermekeiket, unokáikat - állítja Kausitzné Géczi Katalin, a Ráckevei Idősek Otthonának mentálhigiénés csoportvezetője. A magyar jog lehetőséget biztosít arra, hogy indokolt esetben rokontartást is megítéljenek. Eddig mindössze négy ügy jutott el az ítélethozatalig, s az eredmény a havi néhány ezertől tízezres összegig terjedő tartásdíj volt.- Szomorúak a tapasztalataink mondta. - Intézményünkben vannak ugyan néhányan, akiket rendszeresen látogatnak a gyermekeik, de nem ez a jellemző. Ha valakit havonta egyszer meglátogat a családja, az már jó kapcsolatnak nevezhető. A többség azonban erre nem számíthat. A gyermekek valószínűleg úgy vannak ezzel, hogy miután elhelyezték nálunk a szüleiket, ők már megtették azt, ami tőlük elvárható. Szívszorító látni, hogy karácsonykor hányán maradnak benn az otthonban, miközben tudjuk, hogy valahol egy olyan család készülődik ajándékbontásra, amelybe ők is beletartoznak. A szociális otthonokban sokszor előfordul, hogy a gondozók írnak levelet a gyermeknek, ugyan látogassa már meg idős szülőjét. Ám olykor abban sincs nagy köszönet, ha a látogató valóban megérkezik, mivel sokszor az anyagi érdek vezérli.- Az idősek nyugdíjának 80 százaléka elmegy a gondozási díjra - mondta a csoportvezető. - A többit megkapják zsebpénznek. A legtöbb öreg azonban ezt nem magára költi, hanem kuporgat, hogy aztán az egészet a gyermekének, unokájának adhassa. A látogatók pedig általában ki is használják ezt a hajlandóságukat. Van, aki csak a pénzért jár be. Czeizel Ilona, a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat munkatársa szerint rengeteg idős ember szenved a magánytól.- Hatszáz emberről gondoskodunk naponta - mondta. - Többségük 80 év feletti, s minden másodiknak 53 ezer forint alatt van a nyugdíja. Ennek ellenére nem ritka eset, hogy a szegény öreg tartja el a gyermekét vagy a munkanélküli unokáját. A többség még csak nem is panaszkodik emiatt, csak az ebédszállítás vagy gyógyszerkiváltás során elejtett megjegyzéseikből derül ki számunkra a szomorú valóság.- Bevallom, sokszor mi sem bírjuk erővel - jelentette ki Czeizel Ilona. - Olykor bizony csak azokhoz tudunk kimenni, akiknek nincsenek hozzátartozóik. A többieknek kénytelenek vagyunk azt mondani: ott vannak a gyerekek, tessék őket felhívni. Persze, ezek után felvetődik: vajon minek a számlájára írható ez az érzéketlen ridegség a szülők iránt. Nos, ennek több oka is lehet. Egyfelől egész nap dolgozniuk kell, s mégsem sikerül olyan anyagi hátteret teremteniük, amibe a szülők támogatása még beleférhetne - állítja Szabados Tímea kutató szociológus. Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa szerint azonban ez nem magyarázza az érzelmi gondoskodás hiányát.- A generációk már nem élnek együtt. Elsorvad a gondoskodási készség, amelyet az idős, egyre inkább gyámolításra szoruló ember közelsége kiválthat. A mai világ is azt sugallja, hogy mindenki gondoskodjon magáról. Már az is eredmény, ha a felnőtt gyermek valamilyen módon, például egy szociális intézet közbeiktatásával gondoskodik a szüleiről. A szeretet és a törődés nem váltható ki a gondozási díjjal. Olykor egy telefonhívás vagy egy gyógyszer kiváltása érzelmileg sokkal többet ad az idős szülőnek, mint azt a gyermekek hinnék. A szociológus szerint a mostani helyzet még csak a kezdet. A mai kisgyermekek előtt ugyanis már példaként áll fiatal szüleik és nagyszüleik kapcsolata.- Ha a gyerekek azt látják, hogy a nagypapát vagy nagymamát be lehet tenni egy szociális otthonba, vagy elég, ha csak havonta látogatják őket, akkor számukra ez lesz a természetes. A mostani csemeték szülőkkel ápolt kapcsolata még lazább, mint az ő szüleik és nagyszüleik viszonya. A mai gyermekeket jobbára intézmények, bébiszitterek és a média neveli. Borzasztó kimondani, de igaz: tőlük bizony semmi jóra nem számíthatunk. ÖRÖKSÉGBŐL KITAGADVA Régebben, ha egy idős ember úgy érezte, elhanyagolják a gyermekei, előfordult, hogy kizárta az örökségből az utódokat. Életének utolsó szakaszában sok öreg egyetlen esélye az emberhez méltó életre az, ha eladja a lakását, s az így kapott pénzből választ valamelyik ápolási otthonban egy apartmant. A szociológus szerint ez a kitagadásnak egy modern formája. Kényszervállalkozás után kényszerekho? Úgy tűnik, az ekhónak (egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) nagyobb a híre, mint a hatása. Úgy tűnik, a jelenleg evát fizető, ám az ekho feltételeinek is megfelelő vállalkozások közül csak minden negyedik tér majd át az új adónemre. Az ekho lehetősége leginkább az újságírókat, művészeket, színészeket érinti. GREGOR JÓZSEF operaénekes a kevés kivétel közé tartozik: - Jelenleg megbízásos szerződéseim vannak - mondta. - A honoráriumom után a színházak befizetik a járulékokat, én pedig a személyi jövedelemadót, szerintem ez a legtisztább ügy. Az ekho engem ebből a szempontból nem érint. M égsem az ekho lesz a színlelt szerződések elleni csodaszer - nagyjából ez olvasható ki a Pénzügyminisztérium előrejelzéséből, mely szerint jövőre csupán alig tízezer vállalkozó választja az újfajta adónemet, s közülük is csak minden tizedik váltja fel vele az evát. A kormány nem is a bevételek növelése miatt dolgozta ki az ekhót, a cél inkább a szürkegazdaság „kifehérítése” volt, hogy mindenki fizessen egy kicsit többet, s cserébe nyugodtan alhat, nem kell tartania a színlelt szerződések után kutató munkaügyi ellenőrzésektől. Ez azt jeíenti, hogy az ekhóban a foglalkoztatónak a minimálbér ráeső közterheit és a díjazás 20 százalékát kell befizetnie, az alkalmazottaknak pedig a nettó jövedelem 15 százalékát. A 82 ezer evás vállalkozás közül 4500 választhatná az ekhót, ám a PM előzetes hatásvizsgálata szerint csupán ezren fognak valóban átnyergelni. Egyes szakértői vélekedések szerint ez nem csoda, \ hiszen aki az eváról áttér az ek- hóra, annak 25 százalékkal csökken a jövedelme. Ekkora összegről lemondani csak akkor érdemes, ha az illető valóban tipikus „álvállalkozó”, azaz csupán a munka- viszonyból származó jövedelmét „számiásítja”, s máshonnan nincs semmilyen bevétele. Egyelőre úgy tűnik, a többség bízik abban, hogy amit csinál, az valódi vállalkozás. Bár az, hogy valaki több helyre számláz, még nem garantálja azt, hogy valamelyik szerződését nem minősítik színleltnek - állítja Vadász Iván adószakértő, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. - Ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni a legfontosabb szempontot, ami egy vállalkozót vállalkozóvá tesz, akkor az az, hogy önállóan tudja végezni a munkáját, s nem integrálódik be a foglalkoztató szervezet hierarchiájába, munkarendjébe - jelentette ki Vadász Iván. - A keretszerződéseket el kell felejteni, minden egyes feladatra külön megállapodást kell kötni. Zara László, az adószakértői egyesület elnöke szerint valószínű, hogy a kormányzati szándék fordítva sül el, azaz a jövő ekhósainak többsége nem a kényszervállalkozók, hanem a jelenleg munkaviszonyban dolgozó alkalmazottak közül kerül ki. Az ekhót a dolgozónak kell kérnie, ám ismerve a magyar munkaadókat, sokan választhatják jobb meggyőződésük ellenére ezt a megoldást. A kényszer- vállalkozás után tehát létrejöhet a kényszerekhózás, amit Zara szerint úgy lehet elkerülni, ha a dolgozó munkaügyi pert indít... Közélet, politika, gazdaság 5 Lánczi András politológus „Nézzük csak meg a napilappiacot; erre szokták azt mondani, hogy a Kádár-rendszer itt van rajtunk. Az újságírók többsége nemcsak nálunk, az egész világon baloldali kötődésű, ugyanez áll az értelmiségre is.” Csapody Miklós (MDF) „Hogy Orbán mit kezd új szövetségének jó Semjén Zsoltjával, derék Harrachjával, szolgálatkész Lezsákjával s más értékes szerzeményeivel, az ország jövőjét tekintve felettébb közömbös. Jancsó Miklós filmrendező Hernádi Gyuláról „A halál sosem megváltás. A halál disznóság! Nem voltunk hívők, mi úgy gondoltuk, és én ma is úgy gondolom, amíg él az ember, addig remél is." Boross Péter exminiszterelnök „Egy klasszikus párt hogyan néz ki? Mint egy titkosszolgálat. A párt árulóit továbbra sem szívelem, az őket befogadókra neheztelek, de stratégiai szövetségesünk csakis a Fidesz lehet.” Adam Michnik történész „Ezért huszonöt évvel '80 augusztusa után azt mondogatom magamban, amire a felejthetetlen Antoni Slonimski tanított: Lengyelország a csodás és váratlan események országa, a lengyel katlanból hol az ördög, hol az angyal bukkan elő.” turMIX SUNNYOGVA. Egy ismeretlen bolond már megint fújt. Mint annyiszor, most is Károlyi Mihály szobrára került vörös festék. De ezúttal különleges monogram került az alkotásra: a magyar haza hős spriccelője ugyanis, mint „Jobbik Zorró” fújta le a szobrot. Sajnos, egyre több a settenkedő idióta kis hazánkban. Fent és lent, a szabadban és a közéletben, a szoborkerten innen és túl egyaránt. Az egyenes derék, a kemény gerinc ma már csak kevesek sajátja. A hunyorgás, a MBWBl szemlesütés, az arrogancia azonban a hétköz- ***** napjaink részévé vált... Ez már döfi * Hmegy ÉGÉS. A világháló a szabadság jelképe. S noha *** mindig akadnak olyan féleszüek, akik megreguÁtlagos láznák, egyelőre sanszuk sincs az internet betö- résére. Ráadásul a célba vett hatóságok feje- Gyengus sei’ a vadkapitalizmusban „dagonyázó" atyaúristenek is kénytelenek nap mint nap szembesülni Bukta azzal, mit gondolnak róluk az alattvalók. íme, ----------------------egy frissen elpostázott kör-e-mail, benne az aktuális viccel: „A tűzoltólaktanyában a parancsnok komótosan lesétál az embereihez, megiszik egy kávét, elmajszol hozzá egy aprósüteményt, aztán átlapozza az újságot, végül feláll, nagyot nyújtózik, és kifelé menet odaszól: - Fiúk, lassan lehet szedelözködni. Ég az APEH.” ** *** ÜZLET. Nagy-Britanniában már hiánycikk az influenzaoltás, Magyar- országon ugyanakkor vészhelyzetben akár több százezerrel növelhetik meg a jelenleg 1,3 millió darabos készletet. Lám, kisebb csodák még vannak. A kismillió területen mások után kulbgó, sokszor bágyadtnak tetsző Magyarhon még a végén egy kórságnak köszönheti majd felemelkedését. Elvégre az influenza is üzlet! ****
