Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-21 / 272. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. NOVEMBER 21.. HÉTFŐ 7 VILÁGTÜKÖR Találkozó a kibékülésért. Hajlandó tárgyalni a fegyveres felkelőkkel is az iraki elnök a béke érdekében. Dzsalal Talabani ezt Kairóban jelentette ki vasárnap. Talabani a párbeszédet nemcsak az ellenállóknak, hanem az előző rendszer híveinek is felajánlotta azon a kibékülési találkozón, amelyet az Arab Liga szervezett az iraki politikusoknak. Bagdadból eközben arról érkeztek jelentések, hogy a hét végén több mint hetven ember halt meg öngyilkos merényletek és összecsapások következtében. A vegyi fegyver kísértete terroristák Az egész emberiséget kipusztíthatnák a készlettel Zeneszóval búcsúztatták Schrödert A hannoveri városháza előtt szombat, késő este a német poli­tikai, szellemi, társadalmi élet színe-java búcsúztatta a könnye­ivel küszködő Gerhard Schrö­dert. A távozó kancellárnak előbb a Koldusoperából, majd a Porgy és Bessből játszottak rész­leteket a katonazenészek. Egy felmérés szerint a németek csak­nem 60 százaléka már-már zse­niális teljesítményűnek értékeli a fél évvel ezelőtt még népszerű­ségének mélypontját átélt politi­kust. Most azonban hősként ün­nepük. Politikai ellenfeleiből, a keresztény pártokból az elmúlt hetekben barátok, szövetsége­sek lettek. Schröder szociálde­mokratái pedig egy nyilvánvaló­an vert helyzetből kormányon tudtak maradni. A nagy pártok közötti béke magában hordoz egyfajta tartósnak ígérkező tár­sadalmi békét is, noha a most ünnepélyesen búcsúztatott kor­mányfő fájdalmas, az egyszerű emberektől áldozatokat követelő reformokba kezdett. E reformo­kat az Angéla Merkel vezette, kedden hivatalba lépő új kor­mány folytatja. ■ K. F. Kubába tart Hondurasból az újabb vihar Hondurasban okozott hatalmas esőzéseket és áradásokat a kari­bi térség idei 24. trópusi vihara. A Gamma pusztítása következté­ben kilenc ember vesztette éle­tét. A hondurasi kormány kény­telen volt ismét segítséget kérni az amerikai csapatoktól, ame­lyek a hondurasi fővárostól északra fekvő Palmerola légi tá­maszponton állomásoznak. Ösz- szesen ötezer embert menekítet­tek el lakhelyéről, több város és falu azonban elszigetelődött a külvilágtól, mert az áradások el­mosták vagy megrongálták a hi­dakat. A 200 ezer lakost számlá­ló El Progreso 60 százalékát víz lepte el. A kubai meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a ^szabálytalan pályán haladó vi- 'har vasárnap éjjel csaphat le a 'szigetország nyugati részére. A korábbi, 1933-ban fóljegyzett rekord 21 hurrikán volt egy sze­zon alatt az atlanti-óceáni térség­ben. Idén kifogytak az előre megállapított 21 névből. ■ K. I. A vegyifegyver-készletek megsemmisítésére újabb programot fogadott el az orosz kormány. Csák Elemér Újabb programot fogadott el a vegyifegyver-leszerelésről az orosz kormány október 24-én. Ezt követően az illetékes állami bizottság titkára, Alekszandr Hariscsev bejelentette: Udmurt- földön, Kizner város közelében 2009-ig megsemmisítő üzemet építenek. Kiszámolták ugyanis, hogy ez a megoldás olcsóbb, mint ha a nyugat-szibériai Scsucs- jébe szállítanák a halálos anya­got. A Kurgán közelében lévő ka­tonai támaszponton 14 raktár­ban jelenleg csaknem kétmillió olyan lőszert őriznek, amely ma is használható lenne. Ha az ideg­gázok terroristák kezébe kerül­nének, többször is el tudnák pusztítani vele az emberiséget. A vegyifegyver-töltények alig nagyobbak, mint egy borosüveg. Könnyű őket szállítani és aktivi­zálni. A Financial Times adatai szerint csupán az orosz hadse­reg birtokában 40 ezer tonna halálos töltet van; a lap azt állít­ja, hogy ez a készlet a legna­gyobb a világon. A vegyi leszerelés érdeke az egykori ellenfeleknek is. Az Egyesült Államok egymaga tíz­millió dollárt adott a scsucsjei bázis megerősítésére. Az onnan 15 kilométerre lévő megsemmi­sítő üzem bővítésére és üzemel­tetésére Nagy-Britannia, Kana­da, Olaszország, Svájc és maga Oroszország eddig csaknem 2 milliárd dollárt költött. A végre­hajtás nem könnyű. Az ameri­kai kongresszusnak három év­re volt szüksége, hogy megsza­vazza a költségvetést. Oroszor­szágban a hivatali nehézkesség miatt csúszott az építkezés. 2008-ban kezdődhet meg az igazi megsemmisítés; ennek so­rán a fegyver összetevőit szétvá­lasztják és bitumenben kötik meg. Az 1997-ben aláírt nem­zetközi szerződés értelmében a teljes készletet semlegesítik; ehhez mintegy három évre lesz szükség. Nagy-Britannia további száz­millió dollárt szán a program végrehajtására, mert - mint a vé­delmi miniszter, helyettese rá­mutatott - „vannak erők, ame­lyek meg akarják szerezni az ilyen anyagokat”. A helyzetet bonyolítja, hogy a scsucsjei lakosság nyomorban él, s elképzelhető, hogy akadá­lyozni fogja az eddigi keresti for­rás felszámolását. A településen ma is 49 százalékos a munka- nélküliség, a házak harmadában nincs folyóvíz. Az orosz kor­mány azt ígéri, hogy a beruhá­zásra fordított összeg tíz százalé­kát a környék lakosságának se­gélyezésére fordítják. HÍESÁV Az ENSZ nem megy Guantanamóra A VILÁGSZERVEZET VÍSSZaUta- sitotta, hogy emberi jogi szakértői Guantanamóra, az ottani börtönbe látogassa­nak, mert az amerikai kor­mányzat nem engedélyezi, hogy a foglyokkal négy- szemközt is, őrök nélkül beszélgethessenek. Ezt eddig csakis a Nemzetközi Vöröskeresztnek engedé­lyezte a Pentagon. Cserébe a Vöröskereszt az amerikai fogvatartókkal megosztja értesüléseit. Irán ismét bírálta az ügynökséget Teherán szerint a Nemzet­közi Atomenergia-ügynök­ség folyton újabb követelé­sekkel áll elő. A nemzetközi szervezet szerint viszont Irán akadályozza kulcs- fontosságú atomlétesít­ményei eüenőrzését. E héten a bécsi székhelyű testületnek el kell döntenie, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalja-e Iránt gyanús atomprogramja miatt. @ TOVÁBBI HÍREK: WWW.REOOEL.HU Terrorellenes CIA-bázisok világszerte Az amerikai hírszerzés (CIA) több mint kéttucatnyi ország­ban hozott létre a helyi titkos­szolgálatokkal együtt úgyneve­zett terrorellenes hírszerzési központokat. Az információt a The Washington Post című na­pilap közölte, a CIA azonban nem volt hajlandó kommentál­ni az értesüléseket. Az újság szerint ezek a központok a CIA központi adatbázisát használ­ják, és hozzáférhetnek az ed­dig legtítkosabban kezelt infor­mációkhoz Is. Cél: a terrorista­hálózatok feltérképezése. A há­lózatot jórészt a CIA finanszí­rozza, és a Washington Post szerint nemcsak a nyugati szö­vetségeseknek tartott országok­ban építették ki. A cikk úgy tudja: Európa, Ázsia és a Közel- Kelet több országában is mű­ködik ilyen központ. ■ E. Cs. Polgári védelmi gyakorlat esetleges ideggáztámadás esetére Boeingeket vásárol Kína bush Az amerikai elnök kívánságlistát adott át Pekingben Több ázsiai országot keres fel Egyesült államokbeü látogatásra szóló meghívást fogadott el Hu Csin-tao kínai államfő, kommu­nista pártvezető, aki vasárnap Pekingben találkozott vendégé­vel, George Bush amerikai el­nökkel. A hivatalos vizitre egyéb­ként már szeptemberben sor ke­rült volna, azt azonban a kínai el­nök elhalasztotta a Katrina hur­rikán pusztításai miatt. A találkozón a két ország veze­tője érintette az Egyesült Álla­mok és Kína közötti, mintegy 200 milliárd dolláros kínai több­letben testet öltő kereskedelmi háború kérdéskörét. Éppen ezért | volt szimbolikus jelentősége is £ annak, hogy aláírták azt a szer­ződést, amely szerint 8 kínai lé­gitársaság 70 darab Boeing 737- es repülőgépet vásárol az ameri­kai cégtől. Áz importtal megbí­zott állami vállalat munkatársá­tól az Új Kína Hírügynökség úgy értesült, hogy hamarosan még 80 darab 737-es legyártásáról ál­lapodnak meg a Boeing-gyárral. A találkozón szó volt Tajvan­ról, amellyel kapcsolatban Hu Csin-tao megerősítette az ismert kínai álláspontot, nevezetesen azt, hogy Peking sikraszáll ugyan a Tajvani-szoros békéje és stabilitása mellett, nem tűri vi­szont Tajvan függetlenségét. Ugyancsak napirenden szere­pelt az észak-koreai atomfegy­verkezés problémaköre. ■ Cs. E. Békekötés nélküli barátság putyin Megoldhatónak nevezte a fennálló problémákat A Japanban tárgyaló orosz ál­lamfő úgy nyilatkozott: kölcsö­nös tisztelet esetén megoldhatók a két ország közötti problémák. A vitatott tulajdonú szigetek sor­sa a várakozásokkal ellentétben nem jutott előbbre a csúcstalál­kozón. A Kuril-szigeteket Orosz­ország második világháborús jó­vátételeként tarthatta, illetve tartja meg, Tokió azonban ra­gaszkodik a négy „északi terü­let” visszaadásához. A látogatás idején néhány tucat ember utcai tüntetésen fogalmazta meg a kö­veteléseket, s blokád alá vette az orosz nagykövetséget. A meglévő ellentétek azonban nem gátolják azt, hogy a két szomszéd hatalom erősítse gaz­dasági kapcsolatait - mutat rá beszámolójában a BBC. Az ener­giahiánnyal küzdő Japán igyek­szik a hasonló problémák előtt álló Kínánál előnyösebb megol­dást találni a felépítendő kelet- szibériai gázvezeték nyomvona­lára. Japán cégek máris sokmil- liárd dollárt költenek az orosz Távol-Kelet szénhidrogén-tarta­lékainak feltárására. Tokió előtt Vlagyimir Putyin Dél-Koreában tárgyalt a gazda­sági együttműködésről. Az elnök konkrét területként az energeti­kát, a közlekedést, a hírközlést, az informatikát és a halászatot említette. Idén az árucsere elér­heti a 7 milliárd dollárt - muta­tott rá az elnök. ■ Csák E. A szibériai földgázt és olajat árulta

Next

/
Thumbnails
Contents