Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám

umihiiiii iiPiin iimniiii i ynrimirwpnnw»aw«a««M» 2005. november 20., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Isten kommunikátora Végre egy normális katolikus - írta róla néhány éve Esterházy Péter. Pannon­halma főapátjáról, Várszegi Asztrikról a héten mutattak be portréfilmet. Ő az, aki találkozóra invitálta II. János Pált és II. Alekszij moszkvai pátriárkát. V égre egy normális katoli­kus - írta róla évekkel ez­előtt Esterházy Péter. - Az értelmiség egy része szívesen néz Várszegi Asztrikra úgy, mint valami kivételre, uni­kumra, aki fehérek között egy fe­hér. Nem pontos kép. Sok is és ke­vés. Mert mindezekben ugyan van valami, de nem idegen test az egyházban, ott van mindenestül. Amikor e sorok tükrében ön­jellemzésre kértük a Pannonhalmi Bencés Főapátság karizmatikus püspök-főapátját, úgy fogalma­zott, ha saját magát kívánná meg­határozni, annyit mondana: hívő, keresztény ember csupán.- Kereső, de nem befejezett ke­resztény ember, és azt gondolom, pontosan a botladozásomban, a dadogásomban, a másik elfogadá­sában van meg az az esélyem, hogy merjem megszólítani a má­sikat - tette hozzá. - Küldetésnek érzem, hogy megbékélést közve­títsek emberek, felekezetek, vallá­sok és emberek között. A kereszténység megújulásán dolgozó Várszegi Asztrik szerint a bencés szerzetes Isten embere, ami bensőséges kapcsolatot jelent az Istennel és készséget az embe­rek szolgálatára.- Modern kifejezéssel azt mon­danám, kommunikátor. Dei, az Is­ten közvetítője - magyarázza. - A hit ajándék, én nem ajándékoz­hatom a hitet, ezt csak Isten teheti meg. Én egyet tehetek a nem hívő emberrel: őszintén és tisztelettel számot adok arról, akiben hiszek. A püspök-főapátnak köszön­hetően tartották meg a keresztény egység pannonhalmi napját Szent Márton hegyén, melyre a püspök­főapát meghívásának eleget téve eljött III. Schneouda kopt pápa, Alexandria pátriárkája is. Öt éve, miután D. János Pál pápa arra kér­te a bencés szerzeteseket, kezde­ményezzenek párbeszédet a világ­vallások képviselőivel, Várszegi Asztrik Pannonhalmára hívta a Dalai Lámát, Tibet száműzetés­ben élő vallási vezetőjét.- A bazilikát megtöltötték a fia­talok, a Láma boldog volt, alig akarta elhagyni a helyszínt - em­lékezett a püspök-főapát, akinek köszönhetően II. Alekszij, Moszk­va és minden oroszok pátriárkája is megfordult már Pannonhalmán. A párbeszédeket ösztönző, közvetítő szerepeket vállaló Vár­szegi Asztrik a pannonhalmi apát­ság alapításának millenniumán, 1996-ban szerette volna elérni, hogy II. János Pál pápa és II. Alek­szij Szent Márton hegyén talál­kozzon. Az esemény világraszóló­nak ígérkezett. Az oroszországi katolikus egyházmegyéket érintő némelyik pápai intézkedés azon­ban ortodox érzékenységet sér­tett, és felháborodásában egy ideig az orosz ortodox egyház minden kapcsolatot meg akart szakítani a Szentszékkel. Emiatt végül is csak a szentatya érkezett Pannon­halmára. A püspök-főapát idén nyáron Moszkvában találkozott II. Alek­szij pátriárkával, jelezve, hogy az orosz ortodox és a római katoli­kus méltóságok között lehetsége­sek jó kapcsolatok. A moszkvai patriarkátus külügyi osztálya sze­rint a két egyház közeledéséhez a Szentszéknek változtatnia kell oroszországi politikáján, és e vál­tozás nem Várszegi Asztrik püs- pök-főapáton vagy a magyar kato­likusokon múlik, hanem Rómán.- Alapeszmém, ha háborús fe­lek képesek leülni egy asztalhoz, a Jézus Krisztusban hívőknek is le kell ülniük - mondta Várszegi Asztrik. - A szentatya és II. Alek­szij pátriárka találkozójának kér­dése kikerülhetetlen. Én most sem a diplomáciában hiszek, látjuk, az mire megy. Hanem a bátorságban, hogy ezt a lépést merjük megten­ni. Félretéve presztízst, történelmi előítéleteket, félelmeket. Ahogy tudom, a szentatya küldötte e na­pokban tárgyal Moszkvában. Mindez egy folyamat, ami előbb- utóbb teljes lesz. Várszegi Asztrikot sokan emle­getik így: a közvetítő. Milyen tu­lajdonságokból kell építkeznie an­nak, aki vallások, nemzetek, kul­túrák közötti párbeszédeken munkálkodik?- Úgy nőttem fel, hogy mindkét szülőmet szerettem, és mindkét szülőm külön volt - tűnődött el a püspök-főapát. - Egyszerre szeret­ni, összekötni, a szétszakítottsá- got megélni, erre gyermekkorban szocializálódik az ember. Ilyenkor azt keresi, ami összeköt, és azzal az egyszerűséggel, közvetlenség­gel keresi, amivel az emberek megnyerhetők az ügynek, a jó­nak. Csontos Tibor DR. VÁRSZEGI ASZTRIK Született: Sopron, 1946. január 26. Iskola: Pannonhalmi Főapát­sági Szent Gellért Hittudomá­nyi Főiskola (1964-1968), ELTE BTK, történelem-német szak (1971-1976) Pappá szentelés: 1971. augusztus 29. Püspöki kinevezés: 1988. december 23. Jelmondata: Fortitudo mea Deus - Erősségem az Isten Bölcskei Gusztáv református püspök:________________- A kolostorban és életformában, melyben az imádság és a munka harmóniája testesül meg, nincs más útja a hiteles keresztény megjelenésnek és közvetítésnek, mint a termé­szetesség, amit Várszegi Asztrik megtestesít. Ennyi a titok. Schweitzer József főrabbi: _________________________- Megragadott a Főapát Úr megnyilatkozása: minden em­bert mint az Istenorca hordozóját szeretetben és tisztelet­ben kell részesíteni. így kell a felekezeti embernek szólnia, ha azt akarja, hogy szava megértést találjon a másikban. Hitet, erőt ad A Közvetítő. Horányi Özséb professzor, a Pax Romana elnöke:- Az értelmiségi egyik prototípusa ő: Felismerte, hogy a ma, amikor a beszéd elveszítette jelentőségét, beszéddel alig lehet betölteni értelmiségi funkciót. Alázatos, nem ma­gyarázkodik, hanem jól megválasztott helyzeteket és pozi­tív példákat mutat fel. Lánczi András politológus „Sikerült ebben az országban egy ördögöt »teremteni«, akit Orbán Viktornak hívnak. A politikájával már régóta nem foglal­kozik senki, csak a személyiségével." Lukovich Tamás, az Urbanisztikai Társaság alelnöke „Budapest kiugrási lehetősége a kreativitás. Ilyen kreatív hely például a Szilíciumvölgy, Ottawa környéke vagy Lombardia és a párizsi nagyrégió.” Trencséni Dávid újságíró „Amikor megjelent Stumpf István Gyurcsányt kritizáló könyve, ő folyt a csapból is, mindenki vele foglalkozott. Túl erős volt a reflektorfény, most jön a böjtje. De néhány hónap múlva Orbánék ráébrednek: semmire sem mennek olyan agyak nélkül, mint Stumpf. Akkor újra összejönnek.” Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője „Nem tesz boldoggá, amikor látom: azóta ívelt fel ilyen meré­szen az MSZP támogatottsága, amióta egyre erőteljesebb ígé­reteket hallani. Mintha csak elhatározás kérdése lenne, hogy mennyi pénzt osztunk szét.” Az Index a belügyminiszterről „Nincs abban a helyzetben, hogy lemondással fenyegetőzzön, azt Gyurcsány alighanem gondolkodás nélkül elfogadná. Lamperthnek azonban reális az önértékelése, tudja, hogy ilyen jó állást nem találna magának, ezért inkább tűr.” MENEDÉK. Lám, az igazság előbb-utóbb győzedelmeskedik. Itt a friss példa: Ausztriában letartóztatták Dávid Irving brit történészt, akit holokauszttagadása miatt köröztek. Egy angol bíróság korábban már kimondta róla, hogy történelemhami­_______________ sító. S hol vetemedett erre? Persze, hogy a Magyar Televízióban, annak is Éjjeli mene- ***** 1 dék című programjában. Egyébként a „szak­Ez már döfi értő” akkor és ott azzal is megfejelte gondo­ld*** latmenetét, hogy: az 56-os forradalom szerin­Elmegy te zsidó program volt. Szerencsére a műsor *** rég nincs műsoron. S egy ideig talán Átlagos a történész úr is a rácsokat bámulja, nem ** a kamerát. Gyengus ***** ^ ÜVEGZSEB. Keller László 2002-es köz­Bukta pénzügyi államtitkári kinevezése óta családjá­-----------——------- nak tagjai felkerültek a Szerencsejáték Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Budapest Airport és az Országgyűlés fizetési listájára. Úgy fest, tele már az üvegzseb. * DÖFI. Tíz százalékkal emelkednek a BKV árai. Talán most már nem késik soká a karácsonyi jutalom sem. Aba Botond elnök úr dörzsölheti a markát... ***** MAGYAR BETEG. Mialatt kis hazánk nagyjai serényen kam- pányolnak, miközben a magukat komoly üzletembereknek, netán államférfiaknak (be)képzelő magyar atyafik úgy tesznek, mintha a zsebükben rejtőzne a bölcsek köve, addig London­ban egy tollvonással lemondtak rólunk. Az egyik legnagyobb befektetési ház, a JP Morgan elemzői szerint ugyanis nálunk „a bruttó hazai termék 8, de akár 10 százalékát is elérheti jövőre az államháztartási hiány”. Az euró bevezetése szerintük a kö­vetkező évtized közepén válik csak reálissá. A gazdasági kér­désekben ritkán tévedő szakértők amondók: „új Bokros-cso­mag” nem valószínű, az viszont igen, hogy Románia és Horvát­ország hamarabb vezeti be az eurót. No comment. * L————, ERTEKELES M indent a szemnek - akár ez is lehetne manapság a magyar pékáruk piaci szlo­genje. Mert bár a választék óriá­si, s a termékek tetszetősek, ám mit ér mindez, ha már egy nap alatt élvezhetetlenné válnak. A térfogatnövelő szerek miatt a pékáruk hamar elvesztik ned­vességtartalmukat, morzsálódni kezdenek. Régebben burgonyát, zsiradékokat is tettek a tésztába, amelyek ezt a folyamatot időle­gesen gátolták. A tárolást is más körülmények között oldották meg: nem száraz, központi fűté- ses lakásokban, hanem hűvös helyen, kendőbe csavarva tartot­ták a kenyeret. A munkaigényes kovászolásos tech­nikát mára felvál­tották a kovászpo­rok, amelyek megbízhatóbban alkalmazhatók, ám a minőségből is lecsippentenek. Az olcsó, ám szin­te eltarthatatlan kenyerek térhódí­tása elindított egy törvényszerű jelenséget: egyre több vásárló hajlandó többet fi­zetni, ha cserébe olyan kenyeret kaphat, amelyben minden ben­ne van. Az egyik pozitív példa a Friss & Ropogós Sütőipari Kft., mely­nek ügyvezetője, Tolnai Ferenc szerint jelenleg a jobb minőség a piacszerzés egyetlen módja.- Mi negyvenféle kenyeret ké­szítünk, s ezek többsége vitami­nokban, rostokban gazdag. Van olyan nyomelem, aminek kilója négyezer forint, ebből persze csak grammok kerülnek egy-egy kenyérbe, de így sem olcsó, a ve­vők mégis megveszik. Nemsoká­ra vásárolunk egy korszerű kovászok) gépet. A Magyar Pék­szövetségnél egy éve megalkották a Pékmesterek ke­nyerét. Ez egy olyan hagyomá­nyos kovászolással készült kenyér, amelyet egységes recept alapján sütnek ma már 150 pékségben. Az ára duplája a hipermarketek olcsó kenyerei­nek, ám az íze sokkal jobb. Ilon­ka Boldizsár, a pékszövetség el­nöke elmondta, hogy a minősé­get folyamatosan ellenőrzik.- Sajnos, a pékáruknak mind­össze két százaléka készül mes­terséges adalékanyagok nélkül - jelentette ki. - Meggyőződésem, hogy a vásárlók fizetnének töb­bet is, de a bevásárlóközpontok vásárlócsalogató eszközt látnak az olcsó kenyérben, nekik nem érdekük a minőségi pékáru hely­zetbe hozása. A hipermarketek lisztje egyébként nem csak ezért csípi a magyar pékek szemét. Ilonka Boldizsár szerint a multik olyas­mit is megtehetnek, amiért a ki­sebb üzemeket megbüntetik. Példáyl olyan adalékanyagot használnak, amit elméletileg ti­los lenne alkalmazniuk. Ellen­őrizni ritkán szokták őket, ha pedig mégis, a büntetés összegét előre bekalkulálják az árba.- Ha egy kisebb pékség nem alakít ki külön szeletelőhelyisé­get, bezárhatja a boltot. A multik ezt az előírást sem tartják be - mondta a pékszövetség elnöke. - Nemrég levelet írtunk Gyur­csány Ferenc kormányfőnek és Gráf József agrárminiszternek, kérve, hogy fektessenek na­gyobb hangsúlyt az egyenlő ver­senyfeltételek biztosítására. • A pékek nem csak panasz­kodnak. Tervezik, hogy saját bolthálózatot építenek ki. A be­szerzéseket már központosította a pékszövetség: alapanyagot, üzemanyagot, járműveket már nagy tételben, vagyis olcsóbban vásárolnak. Ám egyelőre leselej­tezett osztrák és német gépekkel dolgoznak. A hipermarketek akciózása az olcsó kenyérrel nem tükrözi az igé­nyeket, mivel akik ott vásárolnak, azoknak mindegy, hogy 90 vagy 130 forintba kerül egy vekni - állítja Emesz Lajos, a solymári Kirá­lyi Morzsák Sütöde tulajdonosa. Mint mondta, ők is a „keveseb­bet, de minőségit” elve alapján dolgoznak, ezért nem is szállítanak multiknak. Kovászolással készült kenyereket gyártanak, amelyek három napig garantáltan ehetők. Az árbeli különbség nem jelen­tős: egy kiló fehér kenyér a saját üzletükben 165 forintba kerül. Az otthoni kenyér­sütő gépekkel csak tömör, barnás ke­nyerek állíthatók elő. Az omlós, puha kenyerek sütésé­hez még mindig kemence kelL Magyarországon látványra gyúrnak a pékek A pékáruk többsége szép, ám nem sokáig ehető: ha­mar kiszárad az adalékanyagok miatt. Ez a trükk 8 forinttal is olcsóbbá tehet egy kilós veknit, de szí­vesen fizetnénk többet a jobb minőségű termékekért.

Next

/
Thumbnails
Contents