Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám

2005. november 13., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Száz jogász egy állásra Túl sok jogászt, közgazdászt képeznek az egyetemek, van olyan friss diplomás, aki egy áruházlánc raktárá­ban dolgozik, más varrodában keresi meg a kenyerét. A szaktárca megpróbál enyhíteni az aránytalanságon, de gyakran az állami támogatásra ácsingózó iskolákkal szemben kell az akaratát keresztülverni. N emrég az egyik városi bíróság kiírt egy pá­lyázatot fogalmazói állásra, amelyre több mint százan jelentkeztek.- Ez kínos volt nekünk, jelent­kezőknek - mesél dr. G. hi­szen tudhattuk, nulla az esé­lyünk arra, hogy mi kapjuk meg az állást, ilyenkor ugyanis már előre lehet tudni, ki lesz a nyer­tes. De kellemetlen volt a bíró­ság vezetőinek is, rengeteg ide­jük, energiájuk ment el fölösle­gesen az értelmetlen meghallga­tással. Dunát lehet rekeszteni ügyvédekből, vannak, akik na­pi megélhetési gondokkal küz­denek. S míg a rendszerváltás előtt csak egy helyen oktattak újságírókat, ma már nem szá­mít komoly felsőoktatási intéz­ménynek, ahol nincs ilyen kép­zés, van is jó sok firkász, rádiós, tévés a sajtópiacon, ami meg is látszik néhány újság és műsor színvonalán. De közgazdasági végzettséggel is nehéz munka­helyet találni. Néhány frissen végzett dip­lomás elképesztő helyzetbe ke­rült. Ezért nem véletlen, egyi­kük sem vállalta a nyilatkozatát névvel, fotóval. Egyikük azt mondta, elég, ha ő és a családja tudja, milyen kínos helyzetben van, s nem akarja, hogy mások esetleg nevessenek rajta, netán szánják. A tavaly végzett dr. K. jogász hónapokig keresett ma­gának munkát a szakmájában. Mindenhol azt mondták neki, kilométeres sorokban állnak a jelentkezők. Végül nem bírta a tétlenséget, egy elektronikai cégnél betanított munkásként kütyüket szerelt össze, majd varrodába került. Végül fölvet­ték az adóhivatalhoz. Dr. T. szintén jogi diplomával a zsebé­ben pakolja az árukat egy áru­házlánc raktárában.- Ugyanazt csinálom, mint a segédmunkások, vagy ahogy mi magunkat nevezzük, az anyagmozgató menedzserek. Jól elvagyok a többiekkel - me­sélte. R.-t, a közgazdászt Sumi­nak becézik a haverjai. Azért kapta meg a Forma-1-es bajnok becenevét, mert az a munkája, mint Schumachernek a reklám­filmben, naphosszat stempliz, iratokat hurcibál. A mérnökök helyzete ellent­mondásos, régiótól, településtől függ, válogathat-e a szakember négy-öt állás között, vagy a munkanélküli segélyt várja. Demján Sándor nagyvállalkozó szerint inkább ez utóbbi az álta­lánosabb, szerinte több eszter­gályosra, forgácsolóra és keve­sebb mérnökre lenne szükség. Ugyanakkor jelenleg orvoshi­ány van - más kérdés, ennek egyik oka az unión belüli nagy kereslet. Mindez azt mutatja, a felsőoktatásunkra jellemző né­mi torzulás, egyes szakterülete­ken túlképzés van, ezzel szem­ben hiányszakmák is kialakul­tak. De kérdés, szükség van-e egyáltalán ennyi diplomásra, s ebben utánoznunk kell-e Nyu- gat-Európát, ahol minden máso­dik 18-23 év közötti fiatal egye­temre vagy főiskolára jár? Az Oktatási Minisztérium fel­sőoktatási helyettes államtitkára - bár elismeri, vannak arányta­lanságok - nem tartja rossznak a helyzetet. Mang Béla azt mond­ta, az iskola elvégzése után, nyá­ron sok fiatal keres állást, de né­hány hónap után a legtöbben el tudnak helyezkedni. A diplomás munkanélküliek aránya a diplo­más foglalkoztatottakat tekintve két százalék, s ez kedvező szám, hiszen például Norvégiá­ban 16 százalék. Soknak tűnik, hogy idén 62 ezer diákot vettek föl az intézmények, de a tanulá­si kedv is nagy, 150 ezren pró­bálkoztak, s nem lenne célsze­rű, ha sokkal nagyobb arányban rekednének az iskolák falain kí­vül - állítja. Azt pedig nehéz megállapítani, egyes szakokra hány diákot érdemes felvenni, hiszen aki most kezd, az évek múlva kaphat oklevelet, s addig hatalmasat változhat a munka­erőpiac. A piacelemzés, egyezte­tés alapján - megkérdezik a töb­bi minisztérium, az érdek-képvi­seleti szervezetek, a kamarák véleményét, beszélnek munka­adókkal - dönt a miniszter, há­nyán tanulhatnak az állam által finanszírozott felsőoktatási rendszerben. Úgy véli, valóban nincs arra szükség, hogy évente 1200 jogász végezzen, mint ahogy az is abszurd, hogy kilenc egyetemen folyik ilyen képzés. Nem szerencsés az sem, hogy az összes hallgató 35-40 százalé­ka bölcsész és tanári diplomával lép ki az iskola kapuján. Ezzel szemben néhány szakterületen kevesebben vannak a kívánatos­nál. így a következő években növelni fogják a műszaki, ter­mészettudományi, a szociális és az orvosi szakokra felvehető ké- retszámot, illetve csökkentést hajt végre a jogi, közgazdasági, bölcsészképzésben. (almási) ALLAMI PENZRE FAJ A FOGUK A felsőoktatási intézmények mindent bevetnek, hogy minél több hallgatót oktathassanak, hiszen a létszám alapján kapnak állami normatívát. A probléma csupán az, hogy a támogatás mögött nincs teljesítménykényszer. Ezt állapította meg az Állami Számvevőszék is, amely azt javasolja, minden egyetemen, főis­kolán dolgozzanak ki egy olyan mérőrendszert, amely alapján objektíven megítélhető az intézmény teljesítménye, és a finan­szírozást ehhez a mutatóhoz s ne a diáklétszámhoz kössék. Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke „Orbán Viktor fiatal ember, a politikában még komoly jövő­je van, ezt illetően még egy választási vereség sem lenne tragédia.” Gémesi György (2002) „■>Hűséges« vagyok: nem kalandorságból léptem be egykor az MDF-be. Antall József alapelvként határozta meg a politikai tisztességet és morált. Mindez követendő érték számomra.” Sárközi Tamás a kormányzati reformról „Nemrégiben Gergényi Péter budapesti rendőrkapitány azt mondta majdnem 600 embernek, hogy vezető beosztást nem tud adni, de munkát igen... Ez a valódi út.” Havas Henrik Csisztu Zsuzsáról „Áldozatnak tartom, hiszen azáltal, hogy műsorvezetőt, riportert csináltak belőle, az élete vakvágányra került.” Tamás Gáspár Miklós „Természetesen az MSZP baloldali bírálata minimális poli­tikai kötelesség, szembesítése a szociáldemokrata hagyo­mánnyal minimális intellektuális kötelesség.” túr MIX TÖRPIKEK. Lebombázták a hupikék törpikéket, mert az UNICEF szerint már sokkolni kell az embereket, különben nem érdekli őket, hogy éhezik a fél világ. A globális felmelegedés is hidegen hagy mindenkit, míg csak New Orleans pusztul el. Ha majd fél Európára lecsap az Attila hurrikán, s vízben áll majd Pá­rizs, London és Berlin, felocsúdunk hosszú álmunkból. ***** Tavasszal érkezik az első öt Gripen Kecskeméten lázas munka folyik, hogy a jövő márciusban érkező első öt Gripent megfelelő körülmények fogadják. Eközben a magyar pilóták Svédországban készülnek fel a korszerű repülőgépek vezetésére, karbantartására. A magyar légierő korsze­rűsítésének ügye már legalább egy évtizede napirenden van. Hatal­mas viták kísérték ennek megol­dási lehetőségeit, s az előző cik­lusban született meg a döntés ar­ról, hogy nem újítják fel a MiG- 29-eseket, hanem a Magyar Hon­védségben még nem rendszere­sített gépeket szerzünk be. Soká­ig a használt, de jó állapotú F16- osok számítottak befutónak, ám nem kis meglepetésre az Orbán- kormány az új Gripenek mellett tette le a voksát. Sokan máig nem értik, miért nem maradhat­tak a kiváló orosz gépek, vagy miért nem a NATO leginkább bevált amerikai repülői nyertek. Ám a szerződés megkötése óta ez-már akadémikus kérdés, bár a mostani kormány ezen módosí­tott, a Gripenek „okosabb” válto­zatáról - amelyiknél lehetőség van légi utántöltésre, és moder­nebb fegyverarzenállal rendelke­zik - állapodott meg a skandiná- vokkal. Az összesen tizennégy Gripen repülése - évekig csak béreljük a gépeket a svédektől, s csak azt követően kerülnek a magyar állam tulajdonába - 210 milliárd forintba kerül. A meg­rendelés ellentételezéseként a skandinávok ipari üzemeket telepítenek, és hosszabb időn keresztül nagy mennyiségű magyar árut vásárolnak 191 mil­liárd forint értékben. A repülők egyébként 30-35 évig állhatnak szolgálatban. Kecskeméten nem kis feladat alkalmassá tenni a kiszolgáló lé­tesítményeket az új gépek foga­dására, a hangároknak más kö­vetelményeknek kell eleget ten­niük, mint a MiG-ek esetében - mondta el lapunknak Hollósi Nándor nyugalmazott altábor­nagy. De nemcsak a szerelőcsar­nokokat rendezik be a legkorsze­rűbb eszközökkel, szimulátoro­kat is telepítenek, amelyek segít­ségével a földön lehet gyakorolni a legkülönbözőbb manővereket, valamint a harcászati tevékeny­séghez szükséges berendezése­ket is beállítanak. Ezenkívül ma­gát a repülőteret is feljavítják, ki­cserélik az orosz műszeres le­szállító rendszert a legmoder­nebb nyugatira, korszerűsítik az üzemanyagellátó rendszert, új rakétatárolókat építenek. Legalább ilyen fontos a sze­mélyzet felkészítése - állítja a miniszteri főtanácsadó. Január óta öt pilóta tartózkodik Svédor­szágban, márciusban térnek ha­za. Ők nemcsak repülnek, ha­nem oktatói kiképzést is kap­nak, így a skandinávokkal együtt fogják a többi pilótajelöl­tet okítani. További öt repülő­gép-vezető augusztusban volt kinn, ők a túlélést gyakorolták, nemsokára mennek vissza a centrifugapróbára, s lesz egy harmadik, szintén ötfős tár­saság, amely rövidített felkészí­tésen esik át. De természetesen itthon is folyik majd a trenírozá- suk. Egy 16 fős repülő műszaki csoport - mérnök tisztek, illetve tiszthelyettesek - szintén a Gri­pen hazájában a karbantartás, kiszolgálás alapjait sajátítja el, s egy ugyancsak ötfős repülésirá­nyító részleg is kéthetes svéd ta­nulmányútra indul. Február el­sején jönnek Kecskemétre své­dek is, két pilóta - ők három év­re költöznek ide - és 14 karban­tartó, kiszolgáló katona. Már ki­választották a lakásaikat, s miu­tán ők hozzák a családjukat is, 17 óvodás- és iskoláskorú gye­rek elhelyezéséről, taníttatásá­ról is gondoskodni kell. A Gripen-program iránt ha­talmas az érdeklődés a fia­talok körében. Elsősorban katonai végzettségű fiata­lok jelentkeznek, de na­gyon sok civil is próbálko­zik. Ám nagyon magasak a követelmények. Például a száz pilótának jelentkező közül mindössze 3-4 ma­rad fenn a rostán. Csak olyannak van esélye, aki nagyon jól tud angolul, ala­pos számítástechnikai is­meretekkel rendelkezik, tö­kéletes fizikai és egészségi állapotban van; ki kell bírnia például a 9 g terhelést, ami borzasztóan próbára teszi az emberi szervezetet. ÖSKÜ ALATT. A Fidesz országgyűlési képviselője megsérült pénteken, amikor autója egy oszlopnak ütközött és a sínekre vá­gódott. A balesetes kocsiba egy tehervonat rohant bele. A rend­őrség úgy tudja, az ösküi polgármester és sofőrje egyaránt ittas volt, ami ugyebár megmagyaráz egy s mást. Ha ugyanis igazak a híresztelések, kijelenthetjük: az utakon akkor vagyunk igazán ve­szélyben, ha a betoncsíkra téved valamelyik politikusunk. Emlé­kezzünk csak Nógrádi miniszter úrra, akivel a halál járt „párban”, most meg ugye Gyapay Zoltán neve szerepel a „Kék Hírek” élén. De vajon meddig tart még ez az ámokfutás? Egyáltalán, mi­kor kapnak észbe az adófizetői forintokból vígan élő honatyák, hogy illene már elsajátítani az eu- rópai viselkedési normákat? Ez már döfi * “ide "ide Elmegy INFLÁCIÓ. A vártnál kisebb az infláció mértéke: noha az elemzők 3,5 százalékot vártak, a vég- Átlagos eredmény csak 3,2 lett. Gyanítjuk azonban, hogy máris készülődnek a pártok matematiku- G ve na us sa*’ hogy napokon belül kisüssék: most akkor mennyi is ez szerintük. A VR azonban nem várja R * meg a kampányszámokat, tehát újrarágjuk: _______________ háromegészkettö. ** V AKREPÜLÉS. A vizsgálatok szerint azért ütközött össze két magyar kisrepülőgép a nyáron, mert az egyik gép pilótája látás­problémái ellenére nem viselt szemüveget. Lám, a hiúság a fel­hők fölött is nagy úr. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents